Kerékpárút, viszonylag széles, viszont van benne egy éles kanyar, amit a belső íven egy palánk határol, ergo a kanyar beláthatatlan. Szépen haladok , amikor hirtelen velem szemben felbukkan egy idióta. Satufék, persze, hogy leordítottam, majdnem összeszartam magam, hol mész b...meg?
A fiziológiai élménybeszámoló: Egyes részeit én sem értem, ha valakinek van ötlete, tapasztalata...
Szóval elindultam egy kiadós reggelivel (Keszthelyről) Félórás megállásokat terveztem részben ivás, részben vérkeringési okokból. Ez utóbbival nem is volt baj. Folyamatosan ittam, a túlfolyó jelezte, hogy van elég folyadék. Alsóőrsig megettem két sportszeletet meg egypár müzliszeletet, ott ebédeltem. Közben megint megtámadott a szél, a homlokomat basztatta, megint fejfájás, Almádiban újabb doboz Advil Ultra (A múltkori mellé került a gyógyszeres fiókba. Ja, hogy miért nem vittem magammal? Gyógyszert, én? Minek?:)). A keleti parton egyfajta mélypont jött, rossz közérzet, dehidratációs tünetek stb. Kenesénél bevettem egy üveg apenta italt és két őszibarackot. A közérzet helyreállt, bár Siófok előtt még azért felmerült a vonatos befejezés. Egy rövid csobbanás után még betoltam egy fagyit Szántódon, és kb. a déli parton végig elszopogattam egy zacsi szőlőcukrot. Az egész déli szakaszon már kevesebbet ittam. Az egész útra beosztva vittem magammal kb 2,5 deci sűrű házitrutyit: a fele citromlé, annyi porcukor, amennyit feloldott, egy kávéskanál só és végül a másik fele sűrű házi feketeribizli-szirup. Ezt négy kulacs (6 deci ) vízzel szopogattam el. Qrva finom egyébként. Összesen kb. 10 liter vizet pusztítottam, lehet, hogy túl sok se jó? Nem volt nagy meleg, ez múlt kedden volt, a maxi fok 27-28 volt.
A végén jött a meglepetés: egyre jobban ment a tekerés, Világosnál 20 alá esett az átlag, és Keszthelyre érve felment 20,9-re.
Ha nem kocsival vagyok, a hazautat még letekerem (42 km).
Apropó hazaút: Volt egy terv, hogy otthonról indulok és becélozom a 300 km-t, de végül elvetettem, mert úgy éreztem, hogy a 200 se biztos. A +42, azaz 84 km-ről tudni kell, hogy az plusz majdnem 900 méter szint. Ha reggel mindjárt 450 méter szinttel indítom a kört, Füredig se jutok. Namost, ehhez képest a kör végén úgy éreztem, hogy simán letekerném még a 42-t a 450 m szinttel. Jövőre jobban rákészülök, de az biztos, hogy nem a vége lesz a nehéz.
Ha hozzávesszük, hogy az idei kör két és fél kilométerrel hosszabbra sikerült, az már szignifikáns különbség. Az átlagot feljavítottam 20,6-ról 20,9-re.
Talán nem okozok meglepetést, hogy a Balaton-kör háromnegyede hulladék, minősíthetetlen, nincsenek rá szavak...
Soha többé nem vágok neki aluvázas bringával, legfeljebb kölcsönzök egy zsírosbiciklit. Olyanokat kapott a gép egyébként hibásnak nem látszó részeken a gép, hogy azt hittem, most menten széthullik alattam. Pedig teló és nyeregrugózás van, és a kerekeket is csak négy bárra fújtam.
Az áttételskála szépen vizsgázott, minden fokozat szerepelt többé-kevésbé.
Igazából erre a projektre egy jó acélvázas Xtrekking lenne alkalmas minimum 1,6-1,75-ös gumival. Jövőre a Neuzerral vágok neki, kicsit megtuningolom, az acélvilla szerintem alkalmasabb erre a feladatra, mint az alu teleszkóp. Sajnos csak 26-os a kereke, de lehet, hogy előre is teszek rá 1,75-ös gumit.
Nem is tudom, hogy kellene megosztanom a sztorimat, ami tegnap esett meg. Nagyon jellemzi a magyar kerékpáros mentalitást. És most nem a szabályok betartására gondolok. Minden évben meg szoktuk kerülni a Fertő-tavat, már vagy 12 éve. Az idén is így gondoltuk, béreltünk egy elektromos kerékpárt, és körbementünk kutya utánfutóval. Nem tartom magam trehány embernek, írtam az osztrák nagykövetségnek, hogy a határ ahol átmegyünk nyitva van-e, és mehetünk-e a kutyával, vigyünk-e extra orvosi igazolást, stb. A komposoknak is, hogy minden OK-e. Azt a választ kaptuk, hogy semmi gond ezen a szakaszon. A meglepetés a 14 kilométeres utolsó zsákutca szakaszon ért, mert a határ le volt zárva a száj- és körömfájás miatt. Szembe több, mint 100 kerékpárossal találkoztunk, és mindenki mosolygott! De senki nem szólt volna, hogy Te ne menj arra, mert vissza kell jönnöd. A plusz 28 km miatt teljesen lemerültek az aksik, ami nélkül utánfutóval a Fertőrákosi emelkedő kicsit megerőltető volt. Vagyis gyalogolni kellett. ( mi idős nyugdíjasok vagyunk) Amint kiderült a legtöbben amikor visszafordultak, vissza is vitték inkább a kölcsönzőbe a kerékpárt. Nálam idáig mindig teljes szerszámkészlettel, pót gumikkal, stb. utaztunk, és minden alkalommal megálltam mindenkinek segíteni. Ezen ezentúl változtatnom kell.
Havazás után nem a bringa utak takarításával kezdenek.
Két időszak van, amikor nem érdemes bringára ülni:
- Ónos eső, sajnos a fizikát nem lehet megerőszakolni, a fanatizmus nem segít. Talán radír puhaságú gumikkal lenne valami kis esély. :-)
- Havazás után, letakarítatlan bringa úton - jégvályúk, jégfoltok, nagyon bizonytalan a haladás. Ilyenkor érdemesebb kimenni a közútra, bár azt jobban takarítják, de a nagy forgalom miatt kevésbé komfortos.
Tehát esőben, hóesésben, hidegben simán lehet bringázni*, megfelelő felszereltséggel, de a fenti két esetben inkább nem erőltetem.
*autóval, tömegközlekedéssel is szívás.
Kivéve autóval fedett garázsból fedett parkolóba, amúgy jégkapargatás, dugóban szívás, parkoló keresés, onnan caplatás, kitéve az elemeknek! :-)
A tömegközlekedés is horror: megállóba caplatás, a buszon tömeg és kabát rád melegedés, majd caplatás az átszálláshoz. Brrrr.
sok-sok évvel ezelőtt vettem, akkor még olcsón, mára már elég drága lett.
tartalékban, szinte új, sok éve volt , vagy 500 forint.
ez a típus , nekem az autósszelep van, de vannak hozzá adapterek is.