Keresés

Ajjjj ...

Itt is meg van dölve amit en irtam, remelem legközelebb a technika nem tol ki velem (vagy en magammal).

Ujjjjjjjjjjjjjjjjjjjjj :-)

Ez megdölt az elküldes közben, termeszetesen en irtam ezt a reszt >

"Es akkor maga az 1943-as (44-re is meg atnyulo) bengali ehinseg:

Az ajtotol valo elindulas miatt, elöször megemlitenem azt, hogy a brit kormany 1944-ben egy vizsgalatot elrendelt, inditott ezzel kapcsolatban, a jelentes 45.-ben lett nyilvanossagra hozva es targyalva, >

Famine Inquiry Commission, Famine Inquiry Commission India. Report on Bengal, Manager of Publications (New Delhi 1945);

A vizsgalattal kapcsolatos egyik elemzes a heidelbergi egyetemtöl itt olvashato >"

Folyt.:

En magam meg nem olvastam el magat a 45-ben nyilvanossagra hozott es 45-ben targyalt fennt emlitett jelentest.

Tovabba: A Nobel Dijas Sen-nek, akit pl a 444-cikk is megemlit (szemmel lathatolag a szakanyagnak az erdemi ismerete nelkül) a bengali ehinseggel kapcsolatos alapanyaga itt talalhato meg >

Sen, Amartya: Starvation and exchange entitlements: a general approach and its application to the great Bengal famine; in: Cambridge Journal of Economics/Cambridge et al. 1977,Vol.1, Nr.1, o 33-59.

A temanak a fölvezetesenek a vegen megemlitenem, hogy az elözöekben  emlitett  es Herr. Nick nicktöl belinkelt un Churchill-Dokumentumok között a következö is megtalalhato, melyböl idezek:

"(…) The Prime Minister said that it was clear that His Majesty’s Government could only provide further relief for the Indian situation at the cost of incurring grave difficulties in other directions. At the same time, there was a strong obligation on us to replace the grain which had perished in the Bombay explosion. He was sceptical as to any help being forthcoming from America, save at the cost of operations of the United Kingdom import programme. At the same time his sympathy was great for the sufferings of the people of India.

Winston S. Churchill to President Franklin D. Roosevelt
Prime Minister’s Personal Telegram T.996/4
(Churchill papers, 20/163)

29 April 1944

I am seriously concerned (…)"

PS.: akiket a tema erdekel, azoknak talan javasolnam ha a tema nekik egy teljesen uj tema, mellyel meg reszletesen eddig nem foglalkoztak, hogy elöször olvassak magukat be legalabb azokba az anyagokba melyeket megemlitettem, es is ezt fogom tenni, potlom azt amit meg magam nem olvastam, vagyis el fogom magam is olvasni az 1945-ös un Famine Inquiry Commission-Jelentest.

Eddigiekhez eszrevetelek?

Velemenyek?

Ajanlott szakirodalom?

Folyt.:

Es akkor maga az 1943-as (44-re is meg atnyulo) bengali ehinseg:

Az ajtotol valo elindulas miatt, elöször megemlitenem azt, hogy a brit kormany 1944-ben egy vizsgalatot elrendelt, inditott ezzel kapcsolatban, a jelentes 45.-ben lett nyilvanossagra hozva es targyalva, >

Famine Inquiry Commission, Famine Inquiry Commission India. Report on Bengal, Manager of Publications (New Delhi 1945);

A vizsgalattal kapcsolatos egyik elemzes a heidelbergi egyetemtöl itt olvashato >

http://crossasia-repository.ub.uni-heidelberg.de/205/1/Simonow_Hungersnot.pdf

Eine wichtige Quelle des wissenschaftlichen Diskurses um die Klärung der Umstände, die zur Hungersnot führten, bildet der 1945 veröffentliche Bericht der „Famine Inquiry Commission“. Auf Grund seiner Wichtigkeit und des häufigen Bezuges der Sekundärliteratur soll am Anfang dieser Arbeit die Quelle dargestellt werden. Darüber hinaus sollen die wichtigsten Feststellungen der Kommission hinsichtlich ihrer Beurteilung der Ursachen zusammenfassend festgehalten werden.

Hierdurch soll ersichtlich werden welche theoretischen Grundannahmen der
Kommission zu Grunde lagen. Die scharfe Kritik an der Position der Kommission und
alternative Modelle zum Verständnis der Ereignisse sollen an Hand der Sekundärliteratur zum
Thema herausgearbeitet werden. Hierbei beschränkt sich die Arbeit auf drei Positionen, die
auf den Arbeiten Amartya Sens, Paul Greenoughs und Utsa Patnaiks beruhen.
Während Sen den „Entitlement exchange approach“ als Fokus seiner Theorie nutzt, versucht
Greenough der Frage nach den Ursachen der Hungersnot gerecht zu werden, indem er den
Fokus auf die bengalische Gesellschaft und das soziale Gefüge legt. Patnaik hingegen legt
ihren Schwerpunkt auf die ökonomischen Folgen der kolonialen Interessenverfolgung, die
letztendlich im Kausalzusammenhang zur bengalischen Hungersnot stehen.
Ziel der Arbeit ist es, die Schwerpunktlegung der Sekundärliteratur zu diskutieren, um die
Komplexität der Umstände die zur Hungersnot führten ausreichend darzustellen.
Es soll gezeigt werden, dass die Erkenntnisse der Kommission keine vollständige Erklärung
für den Verlauf der Hungersnot darstellen. Wichtig ist es einen multikausalen
Untersuchungsansatz zu schaffen, der die Entstehung der Hungersnot möglichst vollständig
zu erfassen vermag. Das bessere Verständnis zurückliegender Hungersnöte kann
aufschlussreiche Ergebnisse liefern, die sowohl Umweltfaktoren und ökonomische
Rahmenbedingungen als auch politische Entscheidungen aufdecken und somit die Vorhersehbarkeit weiterer Hungersnöte erhöht und gleichzeitig die Frage der Schuldzuweisung klärt.

2. Der Bericht der Famine Inquiry Commission
Der Bericht der „Famine Inquiry Commission“ über Bengalen wurde 1945 veröffentlicht und
war das Resultat von Untersuchungen die am 19. Juli 1944 auf Anordnung der britischen
Regierung begannen. Die Kommission bestand aus dem Vorsitzenden Sir John Woodhead,
vier Mitgliedern, S.V. Ramamurty, Manilal B. Nanavati, M.Afzal Husain, Dr. W.R. Aykroyd
und einem Sekretär namens R. A. Gopalaswami.
Die Aufgabe der Kommission bestand darin die Ursachen der Lebensmittelknappheit und
Epidemien des Jahres 1943 klar darzustellen, um wirksame Reformen zur Vorbeugung
erneuter Hungersnöte bestimmen zu können. Am 11. August 1944 reiste die Delegation nach
Bengalen und befragte in ihrem sechswöchigen Aufenthalt Zeugen der Hungersnot.1
Der 236 Seiten lange Bericht ist wie folgt gegliedert.

Der erste Teil „Famine in Bengal“ ist in elf Unterkapitel unterteilt und umfasst 107 Seiten. Die Kommission gibt zunächst Informationen zur Geographie, Bevölkerung und sozialen Organisation Bengalens, bevor sie die Reisversorgungssituation der Region in den Jahren 1928-1943 skizziert. Danach widmet sich der Bericht der Darstellung der Ereignisse, die schließlich zur Hungersnot führten. Im Anschluss erfolgt die Beschreibung der getroffenen Hilfsmaßnahmen. Danach werden die Geschehnisse reflektiert und nach Fehlern untersucht, um letztendlich die Gründe der
Hungersnot zusammenzufassen,
Der zweite Teil „Death and Disease in the Bengal Famine“ ist in fünf weitere Unterkapitel
unterteilt und umfasst 38 Seiten. Innerhalb dessen befasst sich die Kommission mit den
Opferzahlen, der Bewertung erhobener Statistiken, sowie der Darstellung medizinischer
Versorgung und getroffener Hilfeleistung. Der letzte Teil „Food administration and
Rehabilitation in Bengal“ umfasst weitere drei Abschnitte die 52 Seiten beinhalten. Im
Rahmen dieses letzten Kapitels werden Empfehlungen und Prognosen für die Zukunft
Bengalens getroffen. Der 34-seitige Anhang bildet den Abschluss des Berichtes und enthält
weiterführende Informationen zur Untermauerung der Aussagen.

Folyt. köv.

Sok 0 az egymillió.

Bevezetes, elözetes informacio adas:

Par napja az Oroszorszag napi politika topikban egy vita alakult ki az 1943-as bengal területen levö ehinseggel kapcsolatban, mely vitaba aztan en is bekapcsolodtam, a vita ott elegge elszemelyeskedett az egyik user/nick reszeröl, a vege fele mar nyilt csusztatasok is letrejöttek, peldaul en irtam ezt > Te is allitod hogy az afrikaiaknak születes szabalyozas, de irod mellette hogy sajnalod öket stb, tehat …, es < erre a valasz meg ez volt > : Ne tessék megkérdőjelezni, hogy én kit sajnálok, meg miért. < tehat reszemröl semmifele megkerdöjelezes nem volt, annak az ellenkezöje volt.

Es akkor a konkret allitasai a nicknek, mely allitasok lefedesere forrast kertem, különösen a következö kettöhöz Churchillt erintöen >

- Mikor felvetették neki, hogy ez indiaiak milliók életébe kerülhet, csak annyit válaszolt, „sebaj, azok úgyis úgy szaporodnak, mint a nyulak, szóval tökmindegy, ha páran meghalnak”.

- Leo Amery, a korabeli Indiáért felelős államtitkár például azt mondta róla, hogy Churchill indiaiakkal kapcsolatos nézeteiben és Hitler zsidókkal kapcsolatos nézeteiben gyakorlatilag nincs különbség.

Fennt a kettö reszben altalam alahuzott reszekre az usernak/nicknek nem sikerült forrast talalnia, tehat az allitasainak altalam alahuzassal jelölt resze mostanaig lefedetlen maradt. (A nyulak-reszre en megtalaltam az eredetit, az meg a következö, a masik topikban folyo vita soran mar reszemröl be is teve:

"I hate Indians. They are a beastly people with a beastly religion. The famine was their own fault for breeding like rabbits."

A nick fele valo forraskeresemre aztan a nick belinkelt egy 444-töl egy cikket, es explicit akkor rakerdeztem, hogy abban az van, ami alafedi az allitasait, de erre a konkret kerdesemre nem kaptam valaszt, kesöbb irva lett nekem a nicktöl, hogy en nem fogadtam el a 444-töl valo cikkben levöket, pedig szerinte ami abban van az passzentos. (en irtam > Bromhold 3 napja 206876

Most akkor ebben a linkben benne van az amit kerdeztem Töled konkretan?

Vagyis az allitasaidnak a forras lefedeset linkelted be?

(Rövid igent vagy nemet kerek, annelkül nem olvasom el a linktartalmat, bocsanat.)

Előzmény: Zelemiri (206872)

User/nick valasza: „Nehezen is talaltam ezt a Churchill es anyagot. És akkor még ez is be van támadva.“

Nem, nem volt passzentos, valoban, egyszer mert a cikkben levök nem fedtek le a korabbi allitasat (alahuzott reszek fönnt), tovabba a cikkben csusztatas volt, hiszen egy 19. szazadi esemeny teljesen önkenyesen es a törtenelmi hüseg igennyel ellentetesen at lett teve 1943-ra (es ezzel az attevesel aztan egy analogia lett felallitva ahhoz, hogy allitolag ugyan abban az idöben - tehat 1943. bengal területet erintö ehinseg idejen mas indiai területen allitolag megoldas törtent, nemugy mint allitolag a bengal területen, < volt a cikkben az erveles) ami megitelesem szerint megengedhetetlen.

( Szaporodnak mint a nyulak meg hogy Churchill allitolag mit mondott a nick szerint, ahhoz talan megemlitenem, hogy a nick allaspontja szerint tulszaporodas, Indiaban szerinte a nyomorra szülnek az indiaiak >

ugyan akkor ha jol emlekszem India területen a brit gyarmaidök alatt a 19.-es a 20. szazad fordulojatol 43-ig, az ehinseg idejeig is a lakossagnak a szama jelentösen megnövekedett, de az relevans megitelesem szerint, hogy valaki a nezetet revidialja par het mulva, es most mar elitelje Churchillt a szaporodnak mint a nyulak-miatt.)

Az user/nick altal betett 444-töl a cikk ez volt > https://444.hu/2019/03/29/egy-kutatas-szerint-churchill-dontesei-hozzajarultak-az-1943-as-bengali-ehinseghez

Ez a resz a Zelemiri nickkel folytatott vitamnak itt olvashato vissza > http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=159112628&t=9136261

Majd ugyanezen temaban egy masik nickkel – a Herr. Nick nicket hasznalo userral – folytatott diszkutacioban > http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=159127688&t=9136261

Visszaterve arra a tartalomra, melyre en a folyo temazasban elsö izben valaszoltam, tehat most erre a reszre amit lennt beidezek, együtt az en erre irtamommal >

Bromhold 3 napja  206869

""Churchillt nem azért kritizálják, mert ezek mellett mondott pár mai szemmel nézve rasszista dolgot. Churchillnek az 1943-as bengáli éhínségben tartott szerepét felejtik el megemlíteni a történelemkönyvek, amiben két-hárommillió indiai halt meg. 1943-ban ugyanis óriási éhínség és szárazság söpört végig Indián. Csakhogy a második világháború közepén járunk, Churchill pedig be akarta biztosítani, hogy a brit seregnek elég tartaléka (!) legyen, ezért rengeteg terményt elvitt a már amúgy is terményhiányban szenvedő országból az európai frontra."

"Hat en ennek ^az allitasodnak -most a Bengaloktol valo gabona-export 1943?- nem nezek utanna, de nekem ugy remlik, hogy a bengalokhoz 43-ig inkabb pl rizsböl oda bevitel volt, es a terület szomszedsagaban levö reszt -Birmat- meg ugye a japanok megszalltak, ha jol emlekszen 42-ben, meg Szingapurt is, szoval valami szolid forras kellene arra amit te allitasz itt.

 Es nem, nem vitatom azt hogy 43-ban valoban volt a bengaloknak  millios nagysagrendben ehhalal, amit vitatok, az az indokaid nevezese ehhez.

 Forrast akkor kaphatnek az allitasodra? (Es ugye akkor  volt, abban az idöben hogy India ki akart a brit gyarmatbirodalombolt szakadni, szoval a helyzet elegge összetett volt az ismereteim szerint.)

(Ahhoz hogy  az europai front pont akkor honnan kapott gabonat pl, no a legrövidebb ut ide mint valasz -mivel ugye Szingapur pl kiesett: Ausztralia pl.) (…)"" Előzmény: Zelemiri (206847)

A temanak a fennti idezet reszevel kapcsolatos diszkutacioban a Herr. Nick nicket hasznalo user volt olyan kedves es relevans anyagokat forrasmegadassal kigyüjtött, melyek döntö erdemi resze a Hillsdale Collegehoz kötödik, es miutan en ezen tartalmakat hasznaltam, erre Zelemiri nicktöl ez egyenlöve lett teve a Chuchill Society-val, akkor megallt a tudomanyom, majd az ezt követö indoklasaval, amely a szaktartalmakat melyekre en explicit hivatkoztam, es amiben adatok voltak, es melyeket a kukaba tett az indoklasaval, nem sokat tudtam mit kezdeni >

- Herr Nick 1 napja  206962

(…) nézegettem a Hillsdale College "The Churchill Project" honlapját (...)

adok néhány linket a témával kapcsolatban, ami inkább az Brit álláspontot képviseli:

        A faj és a kaszt hatása a segélyekre a bengáli éhínség idején, 1943-44:

https://winstonchurchill.hillsdale.edu/bengal-famine-sarkar/

        Churchill és a népirtás mítosza: Utolsó szó a bengáli éhínségről:
https://winstonchurchill.hillsdale.edu/masani-bengal-famine/

        Churchill nélkül a Bengáli éhínsége rosszabb lett volna:
https://winstonchurchill.hillsdale.edu/churcills-secret-war-bengal-famine-1943/

        Friss történelem: "A Churchill dokumentumok", 19. kötet:
https://winstonchurchill.hillsdale.edu/fresh-history-the-churchill-documents-volume-19/

Szóval lehet olvasgatni akit érdekel, de szerintem így lesz kerek a történet, ha több szempontból is megvizsgáljuk.

- Zelemiri 17 órája   207011

TIME , indiai történészek és indiai emberek egy része szintén másképp látja (nemcsak a444)

 Chuchill Society nyilvàn Churchillre nem fog rosszat mondani ebben az ügyben. (…) Előzmény: Bromhold (207007)

Folyt.köv.