Meg hát az én igazi kultúrközösségemet a liberálbolsevik vérszomjas proletárok felszámolták, így nekem már nincs dolgom, csak szemezgetek a cseresznyéből.
Sokáig én is foglalkoztam velük. 42 éves koromig, az életközepi válságomig. Cipeltem a hátamon a nyavalyás problémáikat, a zöld, mérgező, nyúlós projektív gyűlölködésüket. Mérgeztek engem is. Aztán gondoltam egyet, lepattintottam a kisujjamról őket, mint a fikát, azóta sokkal jobb minden.
Szerintem kb. így hagyta ott anno Afrikában is a többi hülye majmot a Homo Sapiens.
Mégis itt írogatsz egy sült bolondságról szóló topicban. :-)
Ez egy hobby szerintem, ami enyhe függőséget tud kialakítani. Hogy aztán a legnagyobb idétlenséget vitatod meg, vagy egy értelmesebb hozzászólásban levő hibát, az már csak finomság.
Kedves mmormota, én tökre bírlak téged, mert egy rendkívül intelligens ember vagy, és még ráadásul meghokkentően nyugodt is. Bár, ez nyilván a korodból ered. Meg az élethelyzetedből.
De veled ellentétben engem kurvára nem érdekelnek a hülyék. Nekem minden napom azzal telik 25 éve, hogy a hülyék között próbálok valami összhangot kovácsolni a hajón. Engem a szabadidőmben, a minőségi időmben, az épülésemre szolgáló heti néhány órában nem érdekelnek a hülyék. Annyira rövid az életem, és olyan keveset tudok időközben megtanulni, felfedezni, pláne a szeretteimmel együtt felfedezni, hogy kurvára nem érdekel a sok degenerált hülye.
Na jó, kedves Rudolf. Öntsünk tiszta páleszt a pohárba. Meg tudlak érteni. Nekem 250+ alkalmazottam van.
Mondom, semmi közöm a fizikához.
Nekem se. Nekik meg pláne nem. Hajjaj...
Fizetést kell adjak nekik.
Az hagyján, de még munkát is.
A saját inerciarendszerben sebesség négyesvektor mindig az idő irányában mutat.
Ott merőleges a térre. A hossza invariáns.
Ez teljesen korrekt. Hossza c.
Ha elfordítom a téridőt a Lorentz trafóval, akkor persze hogy nem merőleges. De mozgó rendszerből nézve, a négyessebesség vetületeit látom. Kiszámítom a hosszát, ami pont 1, hiszen invariáns.
Szerintem ezt skippeljük.
Ha van egy girbe-görbe világvonalam, ha valamit akarok kezdeni ezzel, minden eseményben kell készítsek egy új inerciarendszert, de olyat, amire a négyesvektor merőleges a térre.:)
Na, ez így teljesen korrekt. Természetesen, a négyessebesség mindig a mozgó objektum időtengelyének irányába mutat, a rá merőleges altér az ő tere. Már a standard szinkronizáció szerint, de minden más csak teológiai bölcselkedés. Az óra és a mérőszalag az egzakt, ezek meg a standard szinkronizáció szerint működnek, oszt kész.
Nade, csak egy speciális esetben, merőleges a helyvektor a sebességvektorra: az állandó gyorsulású mozgásnál.
De te még erre is teljesen jól emlékszel! Gratula. Amikor az űrhajó világvonala az indikátrix-hiperbolát, vagy annak valamelyik konstansszorosát futja be. Teljesen jól emlékszel. Ennek a mozgásnak a kezdeti feltétele azért ott van: konkrét helyről és időből kell induljon a teljesen önkényesen felvett koordinátarendszerben.
Na tehát.
Nyelvi nehézségeid vannak, mert románul tanultad a matekot és a fizikát. Semmi gond, én románul azt sem tudom, hogy mondják a 2x2-t, nem is érdekel.
Nem a helyvektor merőleges a négyessebességre, hanem az űrhajó pillanatnyi TERE. Úgy zusammen az egész 3D altér. Benne a teret kifeszítő tér-tengelyekkel. Ezek merőlegesek a négyessebességre. Ezzel keverted, ezeket hívtad nyelvi asszociáció miatt "helyvektornak". Merthogy teret (tehát "helyet") feszítenek ki, és nyilacska van a végükön. De hát ettől ezek még nem helyvektorok. Mert a helyvektor az, ami a teljesen önkényesen kiválasztott koordinátarendszer teljesen önkényesen kijelölt origójából az űrhajó pillanatnyi pillanatába mutat. Ugyebár, ez nem azonos az űrhajó terét kifeszítő 3 koordinátatengellyel.
A Minkowski geometria homogén és izotróp, és teljesíti a relativitás elvét, tehát a 4 dimenziós forgatás szimmetriáját. Ennyi a definíciója. Ebből következően oda teszem az origót, ahová akarom (térbeli és időbeli homogenitás), arra mutatnak a tengelyek amerre akarom (térbeli izotrópia), sőt még az időtengely is arra mutat amerre akarom (ez meg a relativitás elve). Tehát a koordinátarendszert akárhogy és akárhol felvehetem. Az űrhajó meg ennek megfelelően ott van ahol akarom, és úgy mozog, ahogy ő akarja. Ennek a kettőnek semmi köze egymáshoz. Tehát xk és uk között nem áll fent összefüggés. Csak te keverted az űrhajó pillanatnyi terét kifeszítő x,y,z tengelyekkel. Ezek tényleg merőlegesek uk-ra, csak ezek nem azonosak az űrhajó helyvektorával. Sőt, ezek nem is vektorok. Ezek tértengelyek. Egy konkrét megfigyelő tértengelyei. Az űrhajóéi.
Ha már mindenképpen valami biztosan merőleges vektort akarunk találni az uk vektorra, akkor van olyan. Az ak vektor. Na, az tutira merőleges lesz mindig, ráadásul vektor is. A négyesgyorsulás. Ami meg a négyessebesség tau szerinti deriváltja. Az tutira merőleges mindig a négyessebességre, merthogy a négyessebesség hossza állandóan c. Egy állandó hosszú vektor pedig csak úgy tud változni, hogy a deriváltja merőleges rá, mint pl. a körpályán mozgó test esetén a centripetális gyorsulás.
Beszappanoztál még egy fogalmat időközben, a sajátgyorsulást, na az meg nem is vektor, ígyhát hagyjuk is mára.
Holnap reggel dolgoznom kell, méghozzá fontos dolgokat kell elintézzek, +100 alkalmazottam van, egy kretén vagyok - hogy itt fórumozom. Fizetést kell adjak nekik.
Mondom, semmi közöm a fizikához.
A saját inerciarendszerben sebesség négyesvektor mindig az idő irányában mutat.
Ott merőleges a térre. A hossza invariáns.
Ha elfordítom a téridőt a Lorentz trafóval, akkor persze hogy nem merőleges. De mozgó rendszerből nézve, a négyessebesség vetületeit látom. Kiszámítom a hosszát, ami pont 1, hiszen invariáns.
Ha van egy girbe-görbe világvonalam, ha valamit akarok kezdeni ezzel, minden eseményben kell készítsek egy új inerciarendszert, de olyat, amire a négyesvektor merőleges a térre.:)
Nade, csak egy speciális esetben, merőleges a helyvektor a sebességvektorra: az állandó gyorsulású mozgásnál.
De meséld el nekem, hogy mi melyik az anyagi pont a világunkban, ami egyenletes sebességgel halad?
Még mindig azt mondom, hogy kevered a helyvektort a négyesgyorsulással. A helyvektor nem (feltétlen) merőleges a negtessebessegre. A negyesgyorsulás az.
Hatodszor írod le, hogy a negyessebesseg merőleges a helyvektorra, hatodszor javítanak ki, és még te fasxfejezel másokat. Jézus Mária
Négyesgyorsulásról volt szó, nem pedig sajátgyorsulásról.
Az egyik egy vektor, a másik egy skalár.
Az első merőleges a négyessebességre, nem pedig a helyvektor, ahogy bőszen állitottad, szabiku kijavitott, te pedig beleálltál, mint zsidóba a fájdalom.
én nem tanítok semmit és nem is keverek össze semmit- de soha. Én egy mezei kivitelező mérnök vagyok, ha összekevernék valamit, összedölne az épület. Ez fizikai tény, nem elméleti fizika.:))))
Soha senkinek nem tanítottam meg semmit és tényleg: fingom sincs, hogy miről harangoztak...
Na.
A sajátgyorsulás a rapiditás deriváltja, sajátidő szerint. Ha jól emlékszem a rendszergyorsulás- :a: = α/ ch3(κ)
Old meg ezt a feladatot, mert nem nagy kunszt. Az index fórumon az emberek egyfolytában kitanítják egymást.
Jó, te meg ha kevered a helyvektort a négyesgyorsulással, mert kurvára fingod sincs miről harangoztak évekkel ezelőtt, akkor ne tanítsd inkább a tudományt, inkább szerényebben tanulmányozd.
A helyvektor és az elmozdulás függetlenek egymástól.
A meghatározás szerint a sebesség négyesvektor a dr/dτ.
Mi a dr?
Mi az értelme a helyvektornak? Hiszen az egész specrel az elmozdulásról szól: a világvonalak hosszának az invarianciájáról.
De látom esténként formába hozod magad.:)
Old meg Nevem Teve feladatát, úgy hogy 1 fényévre áll a csillagtól a két megfigyelő. Egy T=0 pillanatban, elindulnak, de ellenkező irányban, az egyik 1g gyorsulással, a másik 2g gyorsulással. Az elindulásuk után egy évre, a két megfigyelő megvillant egy-egy lámpát.
Mikor fogja meglátni a csillag a két fényjelet?
De legyen egy nehéz kérdés is: mikor látja meg az egyik megfigyelő a másik fényjelét?
Segítség: a két mozgó megfigyelőt a csillag mindig látja.
A 247-ben van konkretizálva. Közben megszületett az első sikeres mátrixszorzás a 287-ben! Még van pár, amivel szabiku, cseik, sr1 olvtársak is próbálkozhatnak.
Én elméleti fizikával foglalkozok, szinte egyáltalán nem számolgatok feladatokat, mert az kevésbé érdekel.
Amúgy csak lazán odavágtam az idődilatációt, nem nagyon gondolkoztam lefekvés előtt hajnalban. Ha gondolkoztam is volna hamar a Dopplert vettem volna elő. 😏
