Ebben az - igaz, megnyúlt - olimpiai ciklusban (ha nem számoltam el) 44 játékos került be fontos tétmeccsen a magyar válogatott keretébe, ha az Eb-k, vb-k, olimpia mellett az olimpiai selejtezőtornát is beleszámítjuk.
Ha nem, akkor 43 (Kovács Anett csak a selejtezőtornán játszott).
Irányítóban és beállóban Eb-ken, vb-ken, olimpián összesen 9-9 játékossal próbálkoztunk.
A három Eb, két vb, olimpiai selejtező és olimpia összesen 7 fontos tornát ad ki.
Mind a hétszer kerettag volt Lukács és Schatzl.
Hatszor Bíró, Kovacsics és Háfra.
Ötször Janurik (de ebből kétszer megsérült, további egyszer pedig tartalék volt).
Négy alkalommal került be Szikora (de ebből háromszor csereként kapott lehetőséget), Kovács Anna (ebből egyszer lecserélték), Klujber, Tomori (ő a ciklus első felében szinte végig sérült volt), Kisfaludy, Tóvizi (a selejtezőtornán tartalék volt), Zácsik, Márton és Szekeres.
Utólag nyilván könnyű okosnak lenni, de változtatna valamin a felkészülés kapcsán? Most már azt mondom, hogy igen, például valamivel hamarabb utaztam volna el Japánba, de ha tizedszer futnék neki az olimpiának első bálozóként, akkor sem tudnám kitalálni ezt menet közben, csak utólag.
Minden komoly csapat előbb utazott ki és előbb is kezdte a felkészülést és a többség magyarkodni sem járt ki Erdélybe.:)
Kb ez volt az evidens, de a bölcs, nagyarcú mesteredzőt úgysem lehetett volna meggyőzni, ahogy arról sem, hogy nem egy sérült, rossz formában levő csapatkapitányra kell építeni.
Mindegy, most már ez történelem és a csillagok állásának hála nem égő pofával kellett hazajönni, de ez legkevésbé sem Eleken múlott.
Hagyjál már a szerencsétlen Hárfa rendszeresen a társai bokájához passzol ami semmilyen statisztikában nincs benne. Szegény Bartha..,:)) Mondjuk megérdemli!:)
Akkor ez nála már előrelépés, hogy 2 jóra jut 1 rossz. Csak az indokolatlan lehúzása miatt írom, meg hogy az lenne a válogatott nagy megoldása, hogy őt felejtsék el egy életre. Messze van az általam elvárt szinttől is, és továbbra is tartom, hogy bár jogosnak vélem a csapatváltását, több, mint kockázatos volt Győrbe szerződnie. Mondjuk ott középszerű nem maradhat legalább, vagy felhozzák (adok rá 30% esélyt) vagy keretben se lesz (14 fős bajnoki keretben nem is feltétlenül látom most a helyét).... De ettől még az olimpián jobban játszott, mint a szezonban, és a legjobbak között volt (ha nem is a 3-ban). Nevetséges pl. hogy Bordást hogy ajnározta mindenki a norvég meccs után, míg "45-ös" a "legrosszabb játékosunk" volt (aki egyébként elkezdte megjátszani a beállót egyáltalán).
Arányok. Az egyik dupla annyi gólpassz mint eladott labda. A másiknál rendszeresen közel ugyanannyi eladott és gólpassz. Az egyik rendszeresen 60% felett lő, míg más meg világversenyről világversenyre még az 50% hatékonyságot sem éri el.
Ha a rossz és jó megoldásokat mérlegre tesszük Háfránál, akkor nagyjából 1 rosszra jut egy jó, azaz kijön egy középszer átlag belőle, csak kanadai táblázatból még jól is nézne ki persze...
Ez a 18 éppen 5-tel kevesebb, mint Oftedálé, de ha /meccsre nézed, akkor neki 3, Stine-nek pedig 2,88. Persze utóbbi a labdára fogta, mi meg arra, hogy Háfra nem tud célozni.
Akkor kell padlóba nyomni az ellenfelet az összes szabályos eszközzel, amikor csak lehet.
Azt már csak halkan teszem hozzá, hogy ha az elmúlt mondjuk tizeniksz év magyar válogatott tagjait ismernék az ideírók, igencsak meglepődnének, és más megvilágításba kerülne, hogy csak a norgék a nagy arcok az érmeikkel és mosolyukkal vagy mi ezzel a viselkedéssel és ezekkel az eredményekkel.
Így van, jöjjön Walfisch és Gerháth. Velük mindenkit leverünk. De lehet, itt az idő a fiatalításra, túl öreg Keti és Noémi (aki csak úgy mellékesen, ha a heteseket nem nézzük, gól+assziszt táblán magasan a legjobb magyar volt az olimpián, de hetesekkel is csak Vámos volt előtte, nyilván jobb lett volna ki se vinni).
Azért nem mindegy ám, h valaki tízgólos előnyben cunderezik egyet, aztán végigrepülőzi a "pályát", nézzétek mekkora király vagyok - ti meg sz*ptok csicskák mosollyal..., vagy szoros állásnál...
Az Ázsia bajnokságon nem hiszem, hogy a Vb csoporton filoznak. Viszont érdekes lehetnek ezek a selejtezők, hogy az európai csapatok játékosai nem lesznek ott.
Ahogy már korábban is írtam a Hárfa-Klujber párossal már Szlovákia ellen sem fogadnék, nemhogy a csehek ellen. Remélem az új kapitány kitalál helyettük valamilyen alternatívát mert már három egy-másutáni világversenyen égtek le. Kezd unalmas lenni, hogy ennyire szűk a választék.
Klujber helyén még csak-csak lenne, de Hárfa helyén nem igazán.
Nem biztos, hogy középdöntő után a spanyol ág jön. A férfi VB ágrajza alapján a francia-orosz csoportok jöhetnének a negyeddöntőben, de ez csak akkor lesz biztos, ha már kiteszi az IHF az ágrajzot
A dán és a német ki lesz éhezve, nekik a legfontosabb verseny ez lesz idén. Dánoknál nem várható nagy változás a keretben, németeknél nem tudom marad-e a kapitány és visszatérnek-e a válogatottságot lemondók.
ha valamit akarunk, cseheket, szlovákokat, koreaiakat/japánokat (ázsiai 1.) és a tunéziaiakat/kongóiakat verni kell.
és akkor le lehet meccselni a németekkel és a dánokkal, hogy közülünk melyik 2 megy a 8-ba. ha a többit hozzuk, és ebből a kettőből az egyiket jobban verjük, mint amennyivel a másiktól - ne adj' Isten - kikapunk, az már elég.
