Ezzel összefüggésben pedig csak arra kívánta emlékeztetni az amerikai nagykövetet, hogy amikor ő a NATO-n belüli bizalom aláásásáról beszél, akkor jusson eszébe, hogy a magyarok hány honfitársát menekítették ki Afganisztánból a kivonuláskor.
A csoport tagjai: Kósa Lajos Fidesz-alelnök; Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke; Bánki Erik fideszes képviselő és Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos.
KOSA Lajos : Lehetne mindenfélét hőbörögniMoszkva vagy PekingSvédország ellen– egyébként ezt Washingtonnal is meg lehetne csinálni. Dehát most komolyan, nekünk, magyaroknak kell a világban az észt osztani?” Ezek után vágta ki azt az „afrikai mondást”, ami szerinte a kormány politikáját is meghatározza: a kisegérnek a mezőn nem számít, hogy az elefántok mit csinálnak, képben kell lennie.
Svédország kapcsán pedig szintén világos az álláspontunk: a kormány támogatja a NATO-csatlakozást, ezért is terjesztettük már hosszú hónapokkal ezelőtt az erről szóló javaslatot az Országgyűlés elé. Már csak technikai kérdés a ratifikációs folyamat lezárása.
Ha ezek a tisztességtelen svéd politikusi nyilatkozatok nem lettek volna, a parlament is könnyebben jutott volna át a szavazáson. Ezért a parlamenti képviselők majd mérlegelik, mikor jutnak el oda, hogy a kormány által javasolt ratifikációs szavazást napirendre tűzik.
Putyin es Lukasenko ugyeegy állítólagos valódi puccs közben a KISEGÉR, KIS ORSZÁG VAGYUNK Petiket egyenesen egy NATO országban fogja felhívni es tájékoztatni.
Mégis mi szükség volna tehát két orosz tömeggyilkos polgárháborújában Magyarország állásfoglalására? Miért kellene a miniszterelnöknek, a köztársasági elnöknek, a honvédelmi miniszternek vagy a külügyminiszternek bármit is mondania? Milyen harcértéke van a még stadionokban is korlátozott hatásfokú szurkolásnak különböző rendű és rangú orosz tömeggyilkosok számára?
S még inkább: hol él az, aki szerint Orbán Viktor, a Fidesz vagy Magyarország számára bármi jelentősége van az orosz belháborúnak? Ugyan mit változtat a háború értelmetlenségét, mindkét fél általi megnyerhetetlenségét, bűnös és kártékony voltát hangsúlyozó magyar politikán az, ha az orosz elnökkel leszámol a saját szélsőjobboldala, vagy ő számol le a radikálisaival?
„Lehetne mindenfélét hőbörögni Moszkva vagy Peking ellen – egyébként ezt Washingtonnal is meg lehetne csinálni. Dehát most komolyan, nekünk, magyaroknak kell a világban az észt osztani?”
Érintette a kettős adóztatás elkerüléséről szóló szerződés felmondását is, üdvözölve, hogy az amerikai republikánus párti vezetők ígéretet tettek annak újrakötésére kormányváltás esetén. A miniszter elmondása szerint jelezték az amerikai kormányzatnak, hogy a magyar kormány kész az egyeztetésre.
Ő levelet is küldött, de a válaszból világossá vált a számára, hogy a jelenlegi amerikai adminisztráció nem áll készen az egyeztetésre, hogy újra megnyissák a tavaly nyáron felmondott kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény kérdését. Az a válasz érkezett, hogy „mert csak”.
Szijjártó Péter megismételte az üzleti fórumon: „határozott jelzést adott” a magyar álláspontról az amerikai kormányzatnak, és a magyar pénzügyminiszter is tárgyalást kezdeményezett amerikai kollégájával Washingtonban a kérdésben. Azonban, mint kiderült, ez nem vezetett eredményre – írja az ATV.
Mi, magyarok épp ezt akarjuk, arra hívjuk fel a nagy játékosok figyelmét, hogy most kell észnél lenni, ne járjanak el meggondolatlanul, és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy megakadályozzák az eszkalációt. A magyar álláspont békepárti.
„Magyarország viszonya Ukrajnához különleges …. Magyarország számára Ukrajna kiemelt partner. Magyarországnak hét szomszédja van, és a többi hat együttvéve sincs akkora, mint Ukrajna. Ez önmagában is indokolja, hogy a magyar állam a külpolitikájának alakításakor mindig saját helyet jelöljön meg az Ukrajnával való kapcsolatokra. Hiszek abban, hogy a világ olyan irányban fejlődik, amely világban az államközi kapcsolatok arra valók, hogy regionális szinten is erősítsék az együttműködést.”
Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere reagált az Orbán Balázs által leírtakra. Szerinte Magyarország nem képes arra a kitörésre, amelyet a politikai igazgató megfogalmazott. Középhatalmi státuszt meglátása szerint a régióból csak Lengyelország érhet el.Közép-Európában a szomszéd mesterséges föderációk felbomlása után nagyjából egyforma nagyságú, erejű államok, illetve kisebb államok alakultak ki, de míg tőlünk délre kisebb államok vannak, addig északon ott van a nagy Lengyelország
– nyilatkozta az ATV Híradónak Magyarország korábbi washingtoni, norvégiai és izlandi nagykövete.
Szent-Iványi István, korábbi külügyminisztériumi államtitkár azt olvasta ki a megjelent cikkből, hogy mintha arra utalna a miniszterelnök, hogy ki akarja léptetni az országot a blokkból, vagyis a NATO-ból és az EU-ból. A korábbi országgyűlési és EP-képviselő szerint középhatalomnak csak az tekinthető, amely megfelelő katonai és gazdasági erővel rendelkezik. „Németország, Franciaország és Nagy-Britannia is az EU-n kívül középhatalomnak számít, de talán még Lengyelország vagy Spanyolország tud egy ilyen pozíciót betölteni” – mondta.
Működik-e a sokadik ellenzéki összefogás-recept? Meggyőző tud-e lenni Márki-Zay Péter? Vagy marad minden a régiben, és győz a Fidesz, legfeljebb kétharmada nem lesz?
Ugyan kerületeik nem számítanak kimondottan csatatérkörzeteknek, ugyanakkor a többnyire Debrecenből és az agglomerációjából álló Hajdú-Bihar 1-es és a nyíregyházi szavazókörök alkotta Szabolcs-Szatmár-Bereg 1-es körzetekben már 2018-ban sem sikerült meggyőző fölénnyel nyernie a Fidesznek – derül ki a Telex cikkéből. Ez azt jelenti, hogy egyik kerületben sem tudták a kormánypárt jelöltjei 50 százalékot meghaladó szavazataránnyal elhozni a választást.
Az ellenzéki összefogás így viszont veszélyt jelenthet a két ottani Fideszes jelölt képviselői mandátumára. Ez a két jelölt pedig nem más, mint Kósa Lajos (Debrecen) és Szabó Tünde (Nyíregyháza).
A csengeri örökösnő és rokonsága szavazatát Kósa már biztos nem kapja meg!
