K&H Bank: technikai hiba után jóváírták a májusi nyugdíjakat az ügyfeleknek
Hétfőn délelőtt a 24.hu több olvasói levelet kapott, melyekben arra hívták fel a figyelmet, hogy nem utalták el a megszokott időpontban a nyugdíjakat.
Mint az kiderült, a probléma a K&H Bank ügyfeleit érintheti.
"A mai napon a Magyar Államkincstártól beérkező összegek jóváírása ügyfeleink számláin megtörtént. A technikai probléma okozta késedelemért szíves elnézésüket kérjük és köszönjük eddig is tanúsított türelmüket.
A K&H mobilbank, a K&H e-bank, K&H Telecenter és a Vállalati Ügyfélszolgálat szolgáltatásaink újra teljeskörűen elérhetőek."
A technikai hiba éppen azt követően esett meg, hogy Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos „BRÉKING” felvezetéssel arra hívta fel a figyelmet, hogy hétfőtől utalják a májusi nyugdíjakat (ami a kormányzat törvényi kötelezettsége).
Hozzátette: „Magyarország kormánya nem ígérget felelőtlenül, hanem valóban megbecsüli az időseket”.
A kormány bejelentette, hogy januártól 3,6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, ráadásul már 2025 novemberében egy átlagosan 40 ezer forintos egyszeri korrekció is érkezik.
A jövő évi költségvetésben 7700 milliárd forintot különítettek el a nyugdíjakra, és a vártnál jobb gazdasági kilátásoknak köszönhetően nyugdíjprémiumra is számíthatnak az idősek – írja a profitline.hu.
A 4,1 százalékos GDP-növekedéssel kalkuláló kormányzat akár 12 ezer forintos prémiumot is fizethet. A számítások szerint az átlagnyugdíj 2026-ban mintegy 8700 forinttal nőhet, elérve a 251 ezer forintot, míg a mediánnyugdíj 7700 forinttal emelkedhet, meghaladva a 222 ezer forintot.
A 2025-ös teljes körű nyugdíjkorrekcióra az állam 91 milliárd forintot szán, melynek részletei novemberben válnak ismertté.
A nyugdíjasok közel 60 százaléka szűkösen vagy nagyon szűkösen él.
Magyarországon egy olyan járás sincs, ahol az öregségi nyugdíj átlagösszege elég lenne egy egyszemélyes háztartás átlagos életszínvonalának biztosításához.
a magyar nyugdíjasok rendkívül magas aránya, 59,7 százaléka (közel 1,2 millió fő), kénytelen a szűkös vagy nagyon szűkös életszínvonalon fenntartani magát.
míg a férfiaknál a szűkös vagy nagyon szűkös megélhetési arány „csak” 50,9% (kb. 370 ezer fő), addig
a nőknél eléri a 64,8 százalékot, ami több mint 825 ezer főt jelent a két legalacsonyabb szinten.
Ez azt jelenti, hogy százezrek – és különösen a nyugdíjas nők többsége – számára a mindennapok a folyamatos lemondásról és a számolgatásáról szólnak, messze attól a méltóságteljes időskortól, amit mindenki megérdemelne.
Ha valaki elmegy a jövőben egy olyan konferenciára, ahol ez a dilettáns, handa-bandázó kókler beszél, vigyen már egy jókora tükröt, és tegye le elé! Hátha észreveszi, hogy ki, és kik okozzák ezt!
Farkas András: Nem így kellene a nyugdíjakat emelni
Inflációkövető nyugdíjemelés helyett kombinált emelést javasol a nyugdíjszakértő, majd a kisnyugdíjak felzárkóztatását.
Én is annak a híve vagyok, hogy egy szolidaritási elemnek érvényesülnie kéne, hisz így működnek a modern nyugdíjrendszerek: azok, akik magasabb nyugdíjat kapnak kevesebbet szoktak kapni az emelésből, a kisnyugdíjasok pedig többet – fejtette ki.
Viszont szerinte itthon először a nyugdíjrendszer alapjait kéne megváltoztatni.
Pont úgy, ahogy az összes környező ország megtette, kivétel nélkül – tette hozzá.
Jelenleg inflációkövető nyugdíjemelés van Magyarországon. Javaslata szerint viszont
az infláció mellett
a nettó reálkereset-növekedés meghatározott részével is növelni kéne a nyugdíjakat.
Ha ez már megvan, utána lehet a nyugdíjszakértő szerint arról beszélni, hogy miként érvényesítsük ebben a rendszerben a szolidaritás elvét.
Nagy Márton: durva meglepetés jöhet az inflációnál
Akár 7 százalékig is felkúszhat az élelmiszer-infláció – mondta a nemzetgazdasági miniszter a Macronomx konferencián.
A gazdasági csúcsminiszter hangsúlyozta, hogy nagyon kell most figyelnünk arra, hogy kúszik felfelé az infláció, ezen belül is különösen az élelmiszerek árának emelkedése okozhat gondokat.
Az élelmiszer-infláció februárban felmehet akár 7 százalék fölé is,
ami azt jelenti, lehet, hogy a teljes infláció nem tud majd csökkenni
Februárban 5,3 százalékos lehetett az infláció - ez derül ki a Portfolio kérdésére válaszoló elemzők előrejelzéseiből.
A szakértők többsége úgy látja, hogy a magyar gazdaság már túl van a meglóduló infláció csúcsán, de az áremelkedési ütem gyors csökkenésére senki nem számít.
A KSH friss adatai szerint tavaly 13,2 százalékkal 646 800 forintra nőtt az átlagos bruttó bér országosan, ez azt jelenti, hogy a parlamenti képviselők fizetése is emelkedik – írja a 444.
Egy 2018-as törvénymódosítás az előző évi bruttó átlagbérhez köti a képviselői fizetéseket.
A képviselői alapbér az előző évi bruttó átlagbér háromszorosa, az egyes betöltött parlamenti pozíciók pedig további pluszokat jelentenek.
1 milliárd euró uniós támogatás elbukásával indítja az évet az Orbán-kormány
A kért reformok végrehajtásának elmaradása miatt 1 milliárd euró uniós támogatás lehívását bukta el a magyar állam 2024. december 31-én – erősítette meg a DPA hírügynökségnek az Európai Bizottság szóvivője.
Bár lett volna lehetősége Magyarországnak felszabadítani a forrásokat, az ehhez szükséges reformokat, például az összeférhetetlenség megszüntetéséről és a korrupció ellenes küzdelmet érintő törvénymódosításokról, tavaly év végéig végre kellett volna hajtania, ez viszont nem történt meg.
Kétmilliárdot spórolhat a kormány a nyugdíjszigorításon
Szigorítana a kormány a 13. havi nyugdíj folyósításán: a jövőben a juttatás igénybevételének feltétele lenne, hogy tárgyév februárjában nyugdíjas legyen az illető (szemben a korábbi szabállyal, amely az előző év utolsó napját határozta meg), ez pedig szűkítés.
Tegyük fel, hogy a nyugdíjak emelkedése meghaladja reálértékben azt, amít úgy hívunk, hogy "értékmegőrzés". Ez ugyebár annak köszönhető, hogy prosperál az ország* gazdasága. Ha elfogadjuk az elvet, hogy ebből a haszonból juttatunk a nyugellátásban részesülőknek is, akkor mi van, ha az ország gazdasága recesszióban van? Elvileg ugye, ha a nyugdíjak együtt mozognak a gazdasággal, akkor visszaesés esetén is szeretnének ebből a negatívumból részesülni?
Ez nem így működik!
Amit leírtam, az egy feltevés! Egy rendes államban ez nyilván nem lehetséges, ha a "klasszikus", porosz kirovó/felosztó rendszert vesszük alapul. De az sajnos nincs benne a pakliban, hogy a nyugdíjak reáláértéke tartósan növekedhet.
Ennek ma Mygarországon több oka is van.
1: A teljesen elhibázott gazdaság- és pénzügypolitika miatt az ország fejlődése negatív, vagy nem fejlődünk, hanem visszaesünk.
2: Az első pont folyománya, hogy az állam adó- és járulékbevételei csökkennek, vagy stagnálnak.
3: Ma az állami költségvetés kamatterhe brutálisan magas. Magyarul, az állam működésének hitelezésének kamataira megy el az adófizetők által befizetett pénz jelentős része. Vagyis mások gazdagodnak rajtunk.
4: A hazai bérek, és ezzel együtt az ezek után kivetett adók és járulékok nem attól nőnek, hogy a dolgozók többet termelnek - közgazdasági szaknyelven a hozzáadott érték magas - hanem attól, hogy az állam kényszerrel emeli/emelteti meg a béreket és különadókat vet ki.
5: Brutálisan magas ma ideahaza az infláció, mert teljesen ostoba módon öntötték ki a pénzt a COVID járvány alatt, és az un. "családtámogatások" (CSOK, babaváró hitel, stb.) eszement értékben emelték az árakat. Így a nyugdíjak reálértékének megőrzése szinte lehetetlen. Az azért "vicc", hogy ma délután itt Pesten egy LIDL-ben egy idős néninek nem volt már pénze arra, hogy két paprikát, meg egy kis csomag szalámit még megvegyen. A pénztáros félre akarta tenni, mondtam, hogy csapja az enyémhez. A néni majdnem sírva szabadkozott, hogy nem fogadhatja el, és szégyelli magát. Nem győztem vigasztalni, hogy nem az ő szégyene, az ő generációja építette újra az országot a háború után, és tegye csak el.
6: Durván csökken a dolgozó társadalmi réteg, így csökken a nyugdíjakra fordítható állami bevétel. Ennek az az oka, hogy a 4. pontban említett dolgok miatt nem elegendően magasak a bérek. Mivel úgy néz ki, hogy német és kínai összeszerelő üzem leszünk, a magasan képzett, és jól kereső réteg kivándorol. Nyugatra, rossz esetben mosogatni, jobb esetben ott kamatoztatja a tudását, mert ott megbecsülik. Apa kimegy egy-két évre külföldre dolgozni, majd küldi haza a pénzt. Csak ez nagyon sok esetben nem így van ám, fél, egy év múlva megy apa után a család is.
Itt tartunk most. Még annyit tennék hozzá, hogy az egészségügy, és az oktatás romokban van.
*: Van, ahol van fejlődés: Pár, obánhoz (nem vagyok hajlandó nagybetűvel írni a nevét!) köthető "család" fejlődése, gazdagodása nem egyenlő az ország haladásával. És a fent leírtak fényében a fidesz stabil szavazótábora az általuk ennyire "jól megbecsült" nyugdíjas réteg.
Hogy miért írtam le mindezt? Mert a temetőben majd hiába kiabálok, hogy ébresztő!
Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa: a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntartása elfogadhatatlan
A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa átfogó konzultációt kezdeményez a nyugdíjrendszer aktuális problémáiról a Pénzügyminisztériummal.
“Erősen aggályos, hogy a kormány csak a nyugdíjak reálértékének megőrzését vállalja.
Ez azt jelenti, hogy a havi nyugdíj reálértéke nem emelkedik élethossziglan, a kormány csupán az időskori életszínvonal fenntartását garantálja.
A gazdasági fejlődés eredményeiből a nyugdíjasok évekig nem részesülnek” – olvasható a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (NYUSZET) az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
Hány forint kell havonta egy nyugdíjasnak a kényelmes élethez?
A K&H friss, középkorúak körében végzett biztos jövő felmérés megnézte mennyi kell a minimum és a kényelmes élethez – adta hírül a K&H Bank közleménye.
Ahhoz, hogy szűken menedzselni lehessen a mindennapokat a nyugdíjba vonulás után, havonta átlagosan közel 240 ezer forintra lenne szükség szerint.
A kényelmes időskori élethez a válaszadók szerint átlagban 389 ezer forintra lenne szükségük.
Annyira jó minden, hogy az idén sem nyugdíjkorrekció, sem nyugdíjprémium nem lesz.
Katona Tamásra, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának szakértője:
A 2011-es, vegyesről a tisztán árkövető indexálásra áttérés jelentősen rosszabb helyzetbe hozta az időseket.
Mint ismert, korábban a januári nyugdíjemelés, illetve a novemberi korrekció lehetséges mértékét a bérek emelkedése, és az infláció alapján számolták ki.
Ha ez most is így lenne – mondta -, akkor a 10 százalékos átlagos béremelkedés mértékét és a nagyjából 5 százalékos inflációt fele-fele arányban alkalmazva a 6 helyett 7,5 százalékos nyugdíjemelést kaptak volna az idősek.
A néhány százalékos különbség egy-egy évben – mint mondta – nem olyan sok, de 15 év alatt már jelentős veszteséget okozott.
Ez abból is látszik, hogy míg korábban 75 százalék volt a nyugdíjak helyettesítési értéke, vagyis a korábbi bérhez viszonyított mértéke, most ez 60 százalék alá ment.
Az átlagnyugdíj összege 230 ezer forint, de több mint 1 millió idős ennél kevesebb pénzből él.
Nyugdíjasok tessék hátradőlni a fotelben,mert nem kell visszafizetni a különbséget. Ezért köszönet jár a kormánynak!
"Mivel a január–augusztusi általános infláció, valamint a nyugdíjas infláció nyolchavi átlaga egyaránt 3,75 százalék volt, és mivel a kormány januárban 6 százalékkal emelte a nyugdíjakat, megállapítható, hogy 2024-ben a kormánynak nem kell nyugdíjkorrekciót fizetnie.
A jó hír csupán az a nyugdíjasok számára, hogy a januári 6 százalékos emelés és a 3,75 százalékos infláció különbözetét – bár volt erre javaslat – nem kell visszafizetniük.
A nyugdíjasoknak csak nyugalom, mivel 2026-ban választás lesz így 2025-26-ban biztosan lesz 13. nyugdíj. Azonban mennyit emelnek évente, szerintem csak minimálisat.
Most fogtok rájönni, hogy az egész 13. csak csali volt. Gazdasági helyzetet látva egyszerűen tarthatatlan ez a kifizetési rendszer!
"A költségvetési munkacsoport egyeztetett a jövő évi nyugdíjakról, januárban nyugdíjemelés lesz, februárban pedig ismét jön a 13. havi nyugdíj – írta a közösségi oldalán szerdán a pénzügyminiszter."
Példátlan lépést tett Varga Mihály, amiből majdnem kéthavi nyugdíjkiadást lehetne fedezni
A tagállamok helyett Magyarország fizeti meg annak az árát, hogy az Európai Unión belül ne legyen szükség határvédelemre – nyilatkozta az Indexnek Varga Mihály.
A pénzügyminiszter részletesen kifejtette; nem adják fel és továbbra is azt szorgalmazzák, hogy Brüsszel vegye napirendre a határvédelem szempontjából felmerülő magyar költségeket, amelyek nagyjából kéthavi nyugdíjkiadásban mérhető szintre emelkedtek.
Idén nem lesz nyugdíjprémium, ahogyan a gazdaság jelenleg áll, a kormánynak nagyon fel kell kötni a gatyát ha 2025-ben 13. harmadik nyugdíjat akar fizetni.
Az elmúlt hetekben a kormánybol Varga Mihály nyilatkozta,hogy az allamkassza a nyugdijjasok miatt borult fel.Meg ekkora pofatlansagot! Arrol senki sem ir mostanaban mi van az ukrán nyugdíjjal,ugyanúgy fizetik,és ezt is a magyar nyugdijjasoknak a számlájára irjak
Tehát míg november elején a nyugdíjas árkosárba tartozó termékek árai 8,2 százalékkal voltak alacsonyabbak az egy évvel korábbinál, decemberben ez a 12 havi árcsökkenés már „csak” 6,8 százalék.
Két éves viszonylatban azonban nem állnak jól a nyugdíjas pénztárcák.
2021 decemberének elején 19 834 forintba került az átlagos nyugdíjas árkosár.
Most, két évvel később ugyanezekért a termékekért 27 629 forintot kell fizetni,
ami 39,3 százalékos emelkedés.
Ezzel szemben a nyugdíjak azóta 2022-ben 14 százalékkal, idén pedig (a novemberben kifizetett nyugdíj-kiegészítéssel együtt) 18,5 százalékkal, azaz mindösszesen 35,1 százalékkal nőttek.
Vagyis ebben a hónapban ismét kijelenthető, két év alatt csökkent a nyugdíjak vásárlóereje.
A jövő év elején esedékes (a kabinet által várt 2024-es inflációnak megfelelő) 6 százalékos nyugdíjemelés tehát létszükséglet ahhoz, hogy a nyugdíjak megtartsák értéküket.
A szakemberek is mondják, amióta a kormány áttért az infláció követő nyugdíjemelésre azóta nekünk megállt az élet.
Minden nyugdíjas azon szinten él amikor nyugdíjba ment.
Azt, hogy az infláció egyszámjegyű lett, nekünk nem jelent semmit, hiszen az árak nem csökkentek, mert a mostani kompenzációt elnyelik a magas árak. Úgy fogalmazok egy helyben topogunk.
- természetesen közel sem annyi kiegészítést kaptak a nyugdíjasok, amennyit Orbán ígért, azaz "novemberben átlagosan közel félhavi nyugdíjjal többet visz majd a postás”. Ez nem igaz, kb 3/4-ét kapták, de jól hangzott.
- februárban, amikor 25% volt az infláció, jobban jött volna , augusztusban szintén.
- amikor a nyugdíjszámítás módosításával az átlagnyugdíjast havi 50 eFt-tal rövidítette meg Orbán, én túlzottan nem tudok örvendezni.
-ugyan ez évben kissé többet (18,5%) kaptak a nyugdíjasok, azaz a várható éves inflációval szemben kicsit többet, jövőre a 6 % nyugdíjemelelés és a 10,5 % átlagos béremelés miatt az olló tovább tágul.
