Ígérni a legegyszerűbb és legkönnyebb dolog, mert 15 éve még ígérték, most kimondták: nem lesz örökölhető a nyugdíjszámla.
"Az állami nyugdíjrendszerben nincs értelme egyéni számláknak, legfeljebb a befizetések követhetők - ezt a Híradó kérdésére mondta Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón."
Orbán Viktor 15 éve még örökölhető egyéni számlát ígért azoknak, akik visszaléptek a magánnyugdíj-rendszerből.
Ugye a társadalombiztosítási rendszernek volt három lába újrákosiékig:
- munkavállalótól levont járulék
- munkáltató által fizetett nyugdíjjárulék
- munkáltató által fizetett egészségbiztosítási járulék
Fontos, hogy mindhárom beszedett összeg járulék formájában folyt be az állami kasszába, és ezt arra is kellett költeni.
- Na ebből kettőt kiszedtek, és "megkönnyítendő az adminisztrációt" eltörölték a munkáltató által fizetett járulékokat, és helyette bevezették a Szociális Hozzájárulási Adót. A járulékokkal ellentétben viszont ez adó, ez nem kötelezi semmire sem az államot.
- Bevezették a kisadózók két adóját, az egyéni vállalkozóüknak a KATA-t, a mikrocégeknek a KIVA-t. Ez eredetileg tök jó ötlet volt! Ugyanis csökkenő adminisztratív terhek mellett egy csomó embert behúztak a fekete/szürke zónából az adózók körébe, és ezzel jelentősen kiterjeszetették az adózók, járulékfizetők körét.
Csak, mint az általában újrákosiékra jellemző, megcsinálnak valamit, aztán elfelejtenek törődni vele! Elfelejtik "üzemeltetni", amit létrehoztak. (Mert az üzemeltetésen nem lehet annyit lopni...)
- Elfelejtették arról felvilágosítani a KATA, vagy KIVA rendszerben adózókat, hogy a nyugdíjuk az kkorlátozott lesz azokhoz képest, akik a rendes adózási, járulék fizetési rendszer szerint fizetnek.
- A KATA és a KIVA azoknak jó, akik fiatalok, messze még a nyugdíj, és kezdő vállalkozók. Bele kellett volna verni az államnak a fejekbe, hogy az első 3-5 évben, amíg beindul a vállalkozás ez tök jó, de, ha már fut a szekér, akkor érdemes lesz áttérni a hagyományos adózási, járulék fizetési rendszerhez. Különben öreg korában éhen fog halni.
- Elfekejtették, hogy hiába a konjunktúra, ami 2010-ben még meg volt, ellenére azért évről évre a KATA és a KIVA mértékét korrigálni kellett volna. több, mint 10 évig váéltozatlanul hagyták, miközben az oktrojált minimálbéreket meg emelték évről-évre.
- Ebből az lett, hogy egy rakás munkavállalót átküldtek "KATÁ-zni", és hiába járt látszólag jól a munkavállaló egy ideig. újrákosi ugyanis adóév közben (sic!) egyik napról a másikra gyakorlatilag kivégezte a KATA adózást. Azzal indokolta, hogy idézem: "Az nem járja, hogy négyszázezer ember nem fizet nyugdíj járulkékot!" Volt pofája ezt belemondani a Kossuth rádió jobb sorsa érdemes mikrofonjába. Ki nem indexálta a KATA összegét bő tíz évig? Ki nem osztotta fel az ebből befolyt adókat a különböző számlák között? Az adózó???!!! Ugyan kérem....
Szóval, akárhogyan is nézzük, a járulék kasszába évek óta csak a munkavállalótól levont, a bruttó bér 18%-a folyik be. KATA ugye az már nincs, a Szocho-t meg nem tudjuk mire költik, a KIVA összegét sem, ami szintén nem változik évek óta.
Erre most ráhozzák azt, hogy 20 év után bárki teljes nyugdíjba mehet. Hogy ez mennyi lesz, mármint a nyugdíj összege mennyi lesz, azt meg nem tudjuk. Ráadásul, ahogy pl nekem, akinek a szolgálati viszonya 1983-ben kezdődött, jövő január elsején elmehetek nyugdíjba. Ez azzal fog járni, hogy onnan nem befizetője leszek a kasszának, hanem ellenkezőleg, onnan kapok majd havonta pénzt, legyen az bármennyi is. Ugyan tovább fogok dolgozni, mert az a nyugdíj nem sokra lenne elegendő, de egy nyugdíjas foglalkoztatása sokkal kevesebb adó- járulékterhet jelent, vagyis nem elég, hogy pénzt fogok onnan kapni, a havi befizetés utánam drámaian csökkenni fog. És nem nekem lesz ez egyedül lehetőség, hogy lecsökkentse a saját vállalkozásának adó- és járulékterheit.
Ez az állam szemszögéből csökkenő bevételt, ugyanakkor jelentősen növekvő kiadásokat jelent. Egyébként egy megfelelő tartalékokkal rendelkező, stabil lábakon álló járulékrendszerben megoldható, de újrákosiék által uralt - vezetettnek nem mondanám - állam esetében ez nem így van. vagyis, ez hiába jó ötlet, és személy szerint én ezzel egyet is tudnék érteni, csak sehogy nem jön ki a matek!
Csinálni kellene egy tabula razta-t, és megnézni, mennyi a befolyt összeg, és abból mennyi a kifizetési kötelezettség! És ehhez képest kellene döntéseket hozni. Nem Trump-hoz rohangálni USD-ért, hogy betömjük az a lyukat, mit lyukat ordító rést, ami nagyobb, mint a Titanic, amit az uralkodásuk ütött a rendszeren!
Ami nagyon fontos tényező, hogy szabadon dönthetnek a dolgozók arról, hogy mikor vonulnak nyugdíjba, figyelembe véve egészségi állapotukat, anyagi helyzetüket és szolgálati idejüket.
Változik a nyugdíj, 2026 január 1-től így alakul a rendszer
A 65 éves fix nyugdíjkorhatár megszűnik Magyarországon 2026-tól, helyette rugalmas nyugdíjba vonulási rendszer lép életbe.
Az új rendszer igazodik a hosszabb élettartamhoz és az egészségi állapothoz, lehetőséget adva a munkavállalóknak egyéni döntésekre a nyugdíjkorhatár tekintetében.
Az elsőként érintett korosztály az 1961-ben születetteket érinti, míg az 1960-ban születettek még a jelenlegi szabályok szerint vonulnak nyugdíjba.
A teljes nyugdíjhoz 20 év szolgálati idő szükséges, de résznyugdíjat 15 év után is lehet kapni, és a Nők 40 program továbbra is érvényben marad.
A rendszer bevezetése új pénzügyi tervezést igényel az érintettektől és a munkaerőpiaci szereplőktől, mivel az eltérő helyzetű egyéneknek személyre szabott opciókat kínál.
A nyugdíjak 65 százalékkal lennének magasabbak most, ha a Fidesz nem vezeti ki a svájci indexálás módszerét
Ehhez képest a 14. teljes havi nyugdíj csupán 7,3 százalékos bővülést jelent.
Katona Tamás közgazdász számolta ki, hogy a most kampánytémává emelt, és az idősek megbecsüléseként kommunikált és bejelentett 14. havi ellátás mindössze csupán 7,3 százalékos többletet jelent a nyugdíjasoknak.
A kormány tehát egy 65 százalékos bővülésért cserébe kilencszer kevesebbet, 7,3 százalékos növekedést ígér
– tette hozzá.
Elmondta még azt is, hogy az átlag nyugdíj ma 226 ezer forint, ezzel szemben a svájci indexálással - 373 ezer lenne.
Ezen belül az öregségi nyugdíj átlaga 246 ezer helyett ma 405 ezer forintnál tartana.
Jön a nagy beígérés, 14.havi nyugdíj. Kérdés van rá fedezet?
Egy hosszú vita volt a 14. havi nyugdíjról, azt eldöntöttük, hogy lesz – mondta Orbán Viktor csütörtök esti Facebook-videójában.
A kormányfő szerint már csak a bevezetési rendjén dolgoznak.
Gulyás Gergely a csütörtök reggeli kormányinfón még azt mondta, „vizsgálják annak lehetőségét, hogy a 14. havi nyugdíjat hogyan tudják beszorítani a költségvetési keretek közé”.
A miniszter ekkor úgy fogalmazott: „Szeretnék bevezetni, de egyelőre ilyen kormánydöntés nem született.”
Jön a választás és ígérni kell, de szakértők szerint ekkora összeget nem lehet kigazdálkodni.
"Ez majdnem kétmillió magyart érinthet, Orbán Viktor hatalmas bejelentést lengetett be.
„Dolgozunk a 14. havi nyugdíj kérdésén is, az ügyben döntés még nem született” – írta az Indexnek a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A téma nem véletlenül került napirendre: Orbán Viktor nemrég belengette, hogy a kormány a 14. havi nyugdíj bevezetését is fontolgatja.
A kijelentés azonnal beindította a találgatásokat, hiszen egy ilyen lépés nemcsak a nyugdíjasoknak jelentene pluszpénzt, hanem a költségvetésnek is hatalmas terhet.
A politikai logika érthető, de megkérdezett szakértő szerint gazdaságilag most szinte lehetetlen lenne kigazdálkodni ekkora összeget."
"A legtöbb európai nyugdíjrendszerben a nyugdíjas elszegényedés elleni küzdelem jegyében az utóbbi néhány évben változtatták meg radikálisan a nyugdíjemelési eljárásaikat.
A modern európai nyugdíjrendszerekben - a szomszédos államok nyugdíjrendszereiben is - a vegyes indexálás speciális képletét alkalmazzák.
A vegyes emelési index ebben az esetben a következő: infláció 100% + reálkereset-növekedés x%, ahol az "x" lehet 20, 33 vagy 50% az egyes államok gyakorlatában.
(Az "x" csak pozitív lehet, vagyis egy olyan évben, amikor a reálkereset csökkent, a nyugdíj emelése az infláció 100%-os mértékével egyezik, azt nem csökkentik a reálkereset csökkenése miatt.)"
"A vártnál korábban, a szerda délutáni kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter megerősítette, hogy a magyar állam 2025-ben 1,6 százalékos kiegészítő nyugdíjemelést hajt végre.
A kormány a mai ülésén döntött a kiegészítő nyugdíjemelés mértékéről.
Várható mértékről már korábban döntés született, de miután speciális szabályok vannak – nem az infláció, hanem a nyugdíjas infláció az ami a kiegészítő nyugdíjemelésre irányadó – ezért a végleges mértéket és összegét most tudtuk meghatározni.”
"...közel 2,4 millió nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy részesül a támogatásban."
- Amennyiben a nyugdíjas, a nyugdíja mellett, szabályosan bejelentett munkaviszonyban áll, nem kapja meg.
- A "Nők 40 Program" keretében nyugdíjba vonultak nem kapják meg.
- A szolgálati járadékban részesülők (jellemzően fegyveres testületekből nyugalmazottak) nem kapják meg.
Csak pár példa, amikról nem szól a propaganda.
Meg arról sem, hogy az Iványi Gábor vezette, személyes bosszúhgadjárat miatt állami támadás, ellehetetlenítés alatt álló egyháznak eddig 2,4millió forint értékben ajánlották fel az utalványt a nyugdíjasok. Tudom, ez "csak" nyolcvan főt jelent, aki nem magára költi. De azért jelzés értékű...
Orbán Viktor miniszterelnök közlése szerint eddig több mint 800 000 ember kapta meg az utalványt, október közepéig pedig összesen közel 2,4 millió nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy részesül a támogatásban.
Az utalvány papíralapú, egyedi sorszámmal és vízjellel ellátott, és hideg élelmiszer vásárlására használható fel. Beváltható nagyobb élelmiszerüzletekben, piacokon, valamint őstermelőknél is.
Több áruházlánc – például Lidl, Aldi és Tesco – további kedvezményeket is biztosít az utalvány felhasználása mellé."
Közzétette idei globális nyugdíjjelentését a Natixis: a francia befektetési bank szakemberei szerint az infláció és a gazdasági bizonytalanság erősen fenyegeti a lakosság nyugdíjkilátásait, a legtöbben attól félnek, hogy sosem lesz elég pénzük arra, hogy élvezhessék a felhőtlen időskort.
Az elöregedés általános probléma a fejlett világban, Japán különösen szenved, de hamarosan más országok is követni fogják ezen a lejtőn.
A legjobban teljesítő nyugdíjrendszerek Norvégiában, Írországban és Svájcban találhatók, míg Magyarország egy helyezést rontott, így éppen csak megúszta, hogy az Európai Unió rangsorának negatív dobogójára kerüljön.
Egy új szabályozás szerint a nyugdíjasok számára biztosított élelmiszer-utalványok kizárólag hideg élelmiszerek vásárlására használhatók fel, és Legkésőbb október 15-ig kézbesítik a nyugdíjasoknak a kormány által ígért 30 ezer forintos élelmiszer-utalványt.
Azonban fontos részletekre érdemes figyelni: a kézbesítés szabályai szigorúak, és az utalvány felhasználásának határideje is korlátozott.
Muszáj azonban arra is figyelni, milyen kikötések vannak a nyugdíjas utalványra.
Csak és kizárólag hideg élelmiszert lehet belőle vásárolni, és csak Magyarország területén lehet beváltani az utalványt. Méghozzá legkésőbb 2025. december 31-ig.
A nyugdíjasok számára biztosított élelmiszer-utalványok felhasználási feltételei szigorúbbak, mint valaha.
Az új rendelkezés szerint az utalványokat kizárólag hideg élelmiszerek vásárlására lehet fordítani, és csak belföldön, Magyarország területén érvényesek.
Az utalványok felhasználási határideje 2025. december 31., így a jogosultaknak érdemes időben tervezniük, hogy mire költik el az összeget.
Az utalványokat olyan élelmiszert árusító helyeken lehet beváltani, ahol a hideg élelmiszerek értékesítése a kereskedelemről szóló törvény szerint főtevékenységként vagy az értékesítési helyen elsődleges tevékenységként történik.
Ez azt jelenti, hogy például egy zöldségesnél, egy élelmiszerboltban vagy egy piaci árusnál lehet beváltani az utalványt, amennyiben az adott hely megfelel a jogszabályi előírásoknak.
Azonban nem minden bolt vagy árus fogadja el az utalványt, ezért a vásárlás előtt célszerű tájékozódni, hogy az adott helyen elfogadják-e.
Fontos kiemelni, hogy az utalvány kizárólag hideg élelmiszerekre használható fel.
Ez magában foglalhatja például a friss zöldségeket, gyümölcsöket, pékárukat, tejtermékeket vagy egyéb nem hőkezelt ételeket. Azonban meleg ételek, például készételek vagy éttermekben történő fogyasztás nem tartozik a felhasználási körbe.
Ez a korlátozás sokak számára okozhat kellemetlenséget, különösen azoknak, akik gyakran vásárolnak készételeket vagy meleg ételeket.
Nagy Márton bejelentette, magasabb inflációt vár a kormány, így magasabb lesz a nyugdíjkorrekció
1,5 százalékos lesz a nyugdíjkorrekció a nemzetgazdasági miniszter szerint.
Megemelte idei inflációs várakozását a kormány, az eddigi 4,5 százalékról 4,7 százalékra – ennek megfelelően a korábban bejelentett 1,3 százalékos nyugdíjkorrekciónál nagyobb, 1,5 százalékos emelésre számíthatnak novemberben a nyugdíjasok – írta a Portfolio.hu
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közlésére hivatkozva.
A miniszter azt is közölte, hogy az ősszel várható nyugdíjkorrekció átlagos összege (feltehetőleg januárig visszamenőleg) 42.600 forint lehet, az átlagnyugdíjra vetítve.
Azt is közölte, hogy a nyugdíjkorrekció mintegy 105 milliárd forintos pluszkiadást jelent a költségvetésnek.
Riasztó képet festett a Központi Statisztikai Hivatal a magyarországi és globális demográfiai trendekről.
A születések száma csökken, az idősek aránya nő, a lakosság apad – miközben a nyugdíjrendszer fenntarthatósága is veszélybe kerülhet.
Globálisan a népesség 2085 körül tetőzhet, 10 milliárd fő körül, majd megindulhat a csökkenés.
A fejlett országok népessége már a század vége előtt megfeleződhet. Magyarország pedig már most az utolsók között van az EU-n belül a születésszám alapján.
A jelenlegi trendek alapján az előttünk álló évtizedekben nemcsak a nyugdíjrendszer kerülhet veszélybe, hanem a társadalmi fenntarthatóság is.
Túlkomplikált, drága és sokakat kizár – így vélekedik a nyugdíjas élelmiszer-utalványról a szakértő, miután nyilvánosságra került a kormányrendelet tervezete. Bár az utalvány célja elvileg az idősek támogatása, a jelenlegi formájában sok kérdést, sőt, egyesek szerint igazságtalanságokat is felvet.
A nyugdíjas élelmiszer-utalványokról szóló tervezet már most komoly vitákat váltott ki.
A szabályozás bonyolultsága, a jogosultak körének szűkítése és az adminisztrációs terhek miatt több szakértő, köztük Farkas András nyugdíjszakértő is éles kritikát fogalmazott meg.
„Nem lett volna összehasonlíthatatlanul egyszerűbb és milliárdokkal olcsóbb odaadni a jogosultaknak egyszeri 30 ezer forintot a szeptemberi nyugdíjukhoz hozzácsapva?”
– tette fel a kérdést Farkas.
Szerinte a kormány sokkal átláthatóbb és igazságosabb módon is támogathatná a nyugdíjasokat, különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben.
