Idén nem lesz nyugdíjprémium, ahogyan a gazdaság jelenleg áll, a kormánynak nagyon fel kell kötni a gatyát ha 2025-ben 13. harmadik nyugdíjat akar fizetni.
Az elmúlt hetekben a kormánybol Varga Mihály nyilatkozta,hogy az allamkassza a nyugdijjasok miatt borult fel.Meg ekkora pofatlansagot! Arrol senki sem ir mostanaban mi van az ukrán nyugdíjjal,ugyanúgy fizetik,és ezt is a magyar nyugdijjasoknak a számlájára irjak
Tehát míg november elején a nyugdíjas árkosárba tartozó termékek árai 8,2 százalékkal voltak alacsonyabbak az egy évvel korábbinál, decemberben ez a 12 havi árcsökkenés már „csak” 6,8 százalék.
Két éves viszonylatban azonban nem állnak jól a nyugdíjas pénztárcák.
2021 decemberének elején 19 834 forintba került az átlagos nyugdíjas árkosár.
Most, két évvel később ugyanezekért a termékekért 27 629 forintot kell fizetni,
ami 39,3 százalékos emelkedés.
Ezzel szemben a nyugdíjak azóta 2022-ben 14 százalékkal, idén pedig (a novemberben kifizetett nyugdíj-kiegészítéssel együtt) 18,5 százalékkal, azaz mindösszesen 35,1 százalékkal nőttek.
Vagyis ebben a hónapban ismét kijelenthető, két év alatt csökkent a nyugdíjak vásárlóereje.
A jövő év elején esedékes (a kabinet által várt 2024-es inflációnak megfelelő) 6 százalékos nyugdíjemelés tehát létszükséglet ahhoz, hogy a nyugdíjak megtartsák értéküket.
A szakemberek is mondják, amióta a kormány áttért az infláció követő nyugdíjemelésre azóta nekünk megállt az élet.
Minden nyugdíjas azon szinten él amikor nyugdíjba ment.
Azt, hogy az infláció egyszámjegyű lett, nekünk nem jelent semmit, hiszen az árak nem csökkentek, mert a mostani kompenzációt elnyelik a magas árak. Úgy fogalmazok egy helyben topogunk.
- természetesen közel sem annyi kiegészítést kaptak a nyugdíjasok, amennyit Orbán ígért, azaz "novemberben átlagosan közel félhavi nyugdíjjal többet visz majd a postás”. Ez nem igaz, kb 3/4-ét kapták, de jól hangzott.
- februárban, amikor 25% volt az infláció, jobban jött volna , augusztusban szintén.
- amikor a nyugdíjszámítás módosításával az átlagnyugdíjast havi 50 eFt-tal rövidítette meg Orbán, én túlzottan nem tudok örvendezni.
-ugyan ez évben kissé többet (18,5%) kaptak a nyugdíjasok, azaz a várható éves inflációval szemben kicsit többet, jövőre a 6 % nyugdíjemelelés és a 10,5 % átlagos béremelés miatt az olló tovább tágul.
Megszázszorozódott azok száma, akik 500 ezer forint feletti nyugdíjat kapnak
A KSH öregségi nyugdíjstatisztikáját tanulmányozta a Növekedés.hu és a következőket állapították meg.
Óriásit nőtt azok száma, akik legalább fél millió forint ellátást kapnak egy hónapban.
Ez a réteg még 2017-ben alig több mint háromszáz főből állt, 2020-ban már meghaladta 2600-at, mostanra pedig 35 ezernél is többen kapnak legalább havi 500 ezer forintos nyugdíjat, zömében (23 ezren) férfiak.
2023 elején saját jogon járó nyugdíjban és ellátásban 2,27 millió ember részesült. Az év elején 208 168 forint volt az átlagnyugdíj.
Az öregségi nyugdíjasok közül mintegy 23 ezren kaptak havi 40 ezer forintnál kevesebb ellátást.
Az utóbbi két évben látványosan nőtt azoknak a köre, akik legalább 240 ezer forintot kapnak egy hónapban.
Azt írják, utóbbi tábor 2020-ban még csak 166 ezerre rúgott, idén év elején viszont már közelített a 600 ezerhez.
Pórul járnak a nyugdíjasok, nem lesz inflációkövető az idén a járandóságuk
A kormány 18,5 százalékra becsülte erre az évre az inflációt, ezért 3,1 százalékos nyugdíjemelésről döntött novembertől.
A legfrissebb számítások szerint a kabinet azonban alulbecsülte a 2023-as áremelkedések várható mértékét, ezért az ígért inflációkövető nyugdíjemelés az idén elmarad.
A Nyugdíjszerviz adásában a szakértők egyetértettek abban, hogy a kormány becslése ezúttal nem jól sikerült.
Az inflációt ráadásul újabb kormányintézkedések is gerjesztették.
Karácsony Mihály a Nyugdíjas Parlament elnöke hangsúlyozta, hogy a kabinet olyan újabb díjemeléseket jelentett be, amelyek inflációs hatása már az idén jelentkezik.
A csomagolóanyagok termékdíja, az új sztrádadíjak, az üzemanyagok jövedéki adója mind olyan elem, amelynek beárazását már az idén megkezdték az érintettek.
Szerinte 19,5 százalék a reálisan várható infláció 2023-ban.
Nagyon szomorúnak tartják, hogy a kormány ezt a tévedését már nem kívánja és nem is fogja kompenzálni.
Közel az összeomlás: így marad egyedül idős korára rengeteg magyar, senkire sem számíthatnak
Folyamatosan emelkedik Magyarországon az egyedül élő idősek száma - derült ki a 2022-es népszámlálás friss adataiból.
A Pénzcentrum legújabb elemzésében a magyar háztartások korösszetételés vizsgálta a tavalyi, illetve a 2011-es és 2001-es népszámlálás adataiból kiindulva.
A statisztikákból látható, hogy a 1,5 millió magyar háztartás közül, ahol él(nek) nyugdíjas korú(ak) 41,3 százalékában az idősek egyedül élnek. 2001 óta közel 30 százalékkal nőtt az egyedül élő idősek száma.
Magyarországon a friss 2022-es népszámlálási adatok szerint a több, mint 4 millió háztartásnak a legnagyobb része egyszemélyes háztartás volt (35,5%).
Ezzel szemben korábbi népszámlálási adatok szerint nem élt még ennyi lakos egyedül: 2011-ben az összes háztartás közül 32,1 százalék volt egyszemélyes, míg 2001-ben csak 26,2 százalék. 2022-es adatok alapján kétszemélyes (28%) és háromszemélyes (33,3%) háztartásból is sok található az országban.
A kormány számításai szerint a költségvetésnek 190 milliárd forintjába kerül majd a novemberi nyugdíj-kiegészítés, ami átlagosan 78 384 forint lesz.
Karácsony Mihály a Nyugdíjas Parlament elnöke azonban számológépet ragadott és azt találta, hogy egyszerűen nem találkoznak a kormány számai a matematikai képletekkel.
Karácsony Mihály elmondta, hogy kifejezetten sajnálatosnak tartja, miszerint a 3,1 százalékos emelés nem differenciáltan történt.
Úgy véli, petőfis túlzás, hogy a novemberi plusz "közel félhavi nyugdíj-kiegészítésnek felel meg".
A szakmai konszenzusnak jobban megfelelt volna, ha a kormányfő 19 százalékos inflációhoz igazítja a bejelentett nyugdíj-kiegészítés mértékét. Ez esetben 3,5 százalékos növekedés lett volna "törvényes" és hogy Orbán Viktort szavait idézzük: pontos elszámolás - hosszú barátság.
Vidéken robbanhat nagyot a magyar nyugdíjbomba, előreszámítás érkezett 2050-ig
Egy friss előrejelzés szerint az időskori eltartottsági ráta jelentős emelkedésére lehet számítani Magyarországon.
Ez azt jelenti, hogy jelenleg 100 dolgozóra - aktív korúra - 32 időskorú jut, ez a szám 2050-ben 47-re emelkedhet – írja az mfor.hu.
Az alapforgatókönyben azt valószínűsítik, hogy 2050-re a jelenlegi 9,7 millióról 8,5 millió főre csökken Magyarország népessége, közben pedig az elöregedés egyre komolyabb problémát jelent – idézi a portál.
Az úgynevezett időskori eltartottsági ráta – amely azt mutatja meg, hogy hány dolgozóra hány 65 évnél idősebb ember jut – országosan az alapforgatókönyv szerint a 2022-es 32 százalékról 2050-re 47 százalékra emelkedik, azaz
míg 2022-ben 3,1 aktív korú (15–64 éves) lakosra jut egy idős eltartott, addig 2050-ben már 2,1
A kormány helyében én nem fényezném magam a törvény erejénél járó nyugdíjkiegészítés (nem emelés, az elszúrt tervezés, hatalmas infláció miatti kiegészítés) kifizetése miatt, hanem lapítanék.
Végül is a nyugdíjas hitelezte meg többek között az államot.
Mennyiért veszik meg a repteret?
"A 2,5 millió nyugdíjas esetén ez a költségvetésben 190 milliárd forintos kiadást jelent. A kormány abban bízik, hogy ezzel is ki tudja fejezni nagyrabecsülését a nyugdíjasok felé." (Gulyás)
Az már látszik, a korábbi év(ek)ben ki nem adott 1,5%-ra a nyugdíjas kereszet vethet.
Amúgy érdekes kormányzati számtan:
''Mivel a nyugdíjasok 15 százalékos emelést kaptak januárban, a nyugdíjas-infláció pedig 18,5 százalékos, ezért kellett az emelésről dönteni, amely a kormány számításai szerint 3,1 százalékos emelést jelent a matematikai szabályai szerint.
Ekkora nyugdíjemelés érkezhet novemberben, megjöttek a friss adatok
A friss inflációs statisztikákból kiindulva a Bankmonitor számításai szerint akár 3,5 százalékos évközi nyugdíjkorrekcióra lehet szükség novemberben.
Péntek reggel a Központi Statisztikai Hivatal közzétette az augusztusi inflációs adatokat.
A fogyasztói árak 16,4 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, míg a nyugdíjas infláció ugyanez idő alatt 17,2 százalékra rúgott.
Így már ismerjük az év első 8 hónapjának tényadatait, amelyekre alapozva a kormánynak meg kell határoznia az évközi nyugdíjemelés mértékét – olvasható a pénzügyi portálon.
A magyar nyugdíjemelési rendszer hivatalosan inflációkövető: minden év elején a költségvetési törvényben tervezett inflációval megegyező mértékben kell emelni a nyugdíjakat.
Évközi nyugdíjkorrekciót akkor köteles fizetni a kormány, ha a januári nyugdíjemelés mértéke elmarad az év során tapasztalt valós áremelkedéstől.
A nyugdíjkorrekció mértékének megállapításához a kormánynak az első 8 hónap tényadataira alapozva kell becslést készítenie a várható éves átlagos inflációra, és
a hiányzó emelést novemberben az egész évre visszamenőleg ki kell fizetnie a nyugdíjasok számára.
Az év első 8 hónapjában az alábbiak szerint nőttek a fogyasztói árak. Zárójelben a nyugdíjas infláció van feltüntetve.
január: 25,7 százalék (27,4 százalék)
február: 25,4 százalék (26,9 százalék)
március: 25,2 százalék (26,7 százalék)
április: 24,0 százalék (25,3 százalék)
május: 21,5 százalék (22,9 százalék)
június: 20,1 százalék (21,2 százalék)
július: 17,6 százalék (18,7 százalék)
augusztus: 16,4 százalék (17,2 százalék)
Ezekből kiszámítható, hogy az év első 8 hónapjában átlagosan 22 százalék volt az általános infláció, míg a nyugdíjas infláció ennél lényegesen magasabb, 23,3 százalék volt.
A nyugdíjtörvény rendelkezése szerint az évközi nyugdíjkorrekció mértékének meghatározásakor az első 8 havi tényadat alapján becslést kell készíteni az éves átlagos inflációra, ahol a két inflációs adat közül a magasabbat kell figyelembe venni.
A gazdaságfejlesztési miniszter közelmúltbeli kommunikációja alapján a kormány szeptemberre 11-12 százalékos inflációt vár, októberben 9-10 százalékra lassulhat az áremelkedés üteme, novemberben már 8 százalékos, decemberben pedig 7 százalékos lehet a fogyasztói árindex változása.
Ebből kiindulva arra számíthatunk, hogy az általános infláció éves átlaga 17,6-17,7 százalék között lehet.
Mivel a nyugdíjas infláció mostanáig minden hónapban jelentősen meghaladta az általános inflációt, így borítékolható, hogy az év végi átlaga is magasabb lesz.
Biztos, hogy nem lesz rendkívüli nyugdíjemelés novemberig
Varga Mihály szerint az emelés módszerének pontosítására sem fog sor kerülni.
“A kormány joga eldönteni, hogy november előtt kiegészíti-e nyugdíjakat, az emelés módszerének pontosítására tett javaslat pedig nem indokolt” – többek között ez a válasz érkezett a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (Nyuszet) elnökének nyílt levelére a kormánytól.
Juhász László augusztusban a nyugdíjak 3 százalékos, januárig visszamenőleges emelését, és az ellátások éves növelésének átalakításáról szóló egyeztetést kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől, választ viszont Varga Mihálytól kapott – írja a Népszava.
Varga Mihály azt írta, hogy amennyiben az évközi adatok alapján a becsültnél magasabb lesz az éves infláció értéke, januárig visszamenőleg – a törvényben előírtak szerint – novemberben lesz nyugdíjkorrekció.
Juhász László szerint a válasz nem érinti a lényeget, ugyanis a legfőbb probléma az, hogy a törvény csak novemberi korrekciót ír elő, becsült adatok alapján.
Ha a becslés nem jó, annak viszont nincs semmilyen következménye.
A Nyuszet elnöke úgy véli, hogy a novemberi korrekció nem képes megóvni az infláció év közbeni hatásától a nyugdíjasokat.
Óriási bajban vannak a nyugdíjasok, társadalmi katasztrófa fenyeget a szakértők szerint
A nyugdíjszakértők szerint hatalmas nyugdíjkorrekcióra van szükség, hogy elkerüljük a társadalmi katasztrófát.
Hatalmas bajban vannak már most is a magyar nyugdíjasok, és a novemberi nyugdíjkorrekciónak "nagyvonalúnak" kell lennie, ha nem akarunk társadalmi katasztrófát - fogalmaztak a Pénzcentrumnak nyilatkozó nyugdíjszakértők.
Bár idén a nyugdíjasok kaptak emelést és 13. havi nyugdíjat is, ám az élelmiszerek drágulása miatt ez már semmire sem elég.
Most fontos hírt kaptak azzal, hogy a januártól augusztusig számolt infláció biztosan több lesz 15 százaléknál, ez ugyanis újabb emelést jelent - csakhogy amennyit várhatóan kapnak, talán semmire sem lesz elég.
A szakértők szerint a lehető leghamarabb reformra lenne szükség, ám ez még a láthatáron sincs.
A szakértők a portálnak azt is elmondták: szinte teljesen kizárt, hogy januártól augusztusig számolt inflációs érték 15 százalék alatt lesz.
A megkérdezett elemzők 22 százalékra teszik a kérdéses időszakban mért áremelkedést, még abban az esetben is, ha a júliusi és az augusztusi inflációs adatokban továbbra is csökkenés látszik majd, folytatva az elmúlt hónapok tendenciáját.
Mint ismert, a jogszabály szerint az év elején annyival kell emelni a nyugdíjakat, amennyi a kalkulálható infláció mértéke, ha több annál, akkor novemberben kompenzáció jön, igaz, addig a nyugdíjasok "hiteleznek" az államnak.
A törvény viszont azt is kimondja, hogy figyelni kell a január-augusztusi inflációt is, abból ugyanis lehet következtetni arra, mi lesz novemberre.
Az OTP véleménye szerint a január és augusztus közötti infláció biztosan magasabb lesz 15 százaléknál, ami mindenképpen emelést jelent a nyugdíjasoknak.
Az elemzők egyöntetűen 22 százalékos inflációt várnak a kérdéses időszakra - jegyezte meg a portál.
Farkas András nyugdíjszakértő szerint az év közepi emelésre, illetve kompenzációra már semmi esély nincs, mert azt már bejelentették volna. Az viszont biztos, hogy a nyugdíjasok nagy bajban vannak.
Nyilvánvalóan, ha a kormányzat készült volna év közepi emeléssel, akkor arról már tudnánk, hiszen már július van, és ennyire hirtelen nem szoktak bejelenteni ekkora horderejű intézkedést - ha pedig mégis, az elviselhetetlen terhet jelentene például a nyugdíjfolyósítónak.
Az a tény, hogy a január-augusztus közti infláció bőven 15 százalék fölött lesz, szerinte legalább 3-3,5 százalékos emelést jelent majd - az már egy másik kérdés, hogy valószínűleg ez sem lesz elég semmire
- mondta a nyugdíjszakértő, hozzátéve, hogy szerinte a nyugdíjasokra leselkedő legkomolyabb veszély az a drágulási hullám, ami az árstopok végével jön.
Mint mondta, az öregségi juttatásban érdekelteknek még egy csapás lehet az amúgy sem vastag pénztárcájukra.
"Szerintem szükséges lenne a nyugdíjrendszer reformja, de erre akarat a közelben sem látszik. Pedig nem szabad például elfelejteni, hogy még mindig félmillió olyan nyugdíjas van az országban, akiknek a havi nyugdíja a százezer forintot sem éri el" - fogalmazott Farkas András.
Süle-Szigeti Bulcsú, a Bankmonitor nyugdíjszakértője szerint most azonnal is kellene valamit adni a nyugdíjasoknak.
A Bankmonitor publikus elemzései szerint már 2023 nyarán is indokolt lenne egy 4,6 százalékos nyugdíjkorrekció, majd novemberben kellene még 3 százalék, 2024 januárjában pedig 6 százalékos.
Máris reagált az MNB Gulyás Gergely szavaira: lesz nyugdíjkiegészítés!
A jegybank legfrissebb előrejelzése szerint lesz okot adó körülmény arra, hogy novemberben kiigazítsa a nyugdíjakat a kormány.
A jegybank friss prognózisai közül a másik, a GDP-re vonatkozó sem érdektelen a társadalom legidősebbjei számára. Ennek mértékétől függ ugyanis a nyugdíjprémium.
Ha ugyanis az éves gazdasági növekedés mértéke meghaladja a 3,5 százalékot, akkor a kormány nyugdíjprémiumot fizet, ami legfeljebb egyszeri, 80 ezer forint lehet.
Nos, ezt illetően abszolút nem változtak a kilátások a friss prognózisok tükrében sem, hiszen a jegybanki szakemberek változatlanul hagyták annak márciusban becsült mértékét.
Idén esély nem mutatkozik prémiumra, hiszen a növekedés mértéke 0 és 1,5 százalék között alakulhat, jövőre pedig szinte biztosnak tűnik, ugyanis az MNB 3,5 és 4,5 százalék közé várja a GDP-növekedést.
Kizárt akkora nyugdíjkorrekció, mint amennyi most hiányzik a nyugdíjasok pénztárcájából
Az Mfor.hu szerint válasza olyan optimizmusról árulkodik, mely alapján már a novemberi kiegészítés sem tűnik annyira biztosnak.
A nyugdíjakat ugye idén januárban 15 százalékkal emelték. A novemberi nyugdíjkorrekció pedig a január-augusztusi inflációs adattól függ, amit szeptemberben jelentet meg a KSH.
A miniszter válasza alapján gondolhatunk arra is, hogy a kormány esélyt lát egy 15 százaléknál alacsonyabb első nyolchavi nyugdíjas inflációra.
Ez pedig azt jelentheti, hogy hoppon maradhatnak a nyugdíjasok, elmaradhat a novemberi nyugdíj-kiegészítés.
Miközben jelenleg a még mindig 20 százalék feletti éves átlagos, és nyugdíjas infláció, illetve harminc százalék feletti élelmiszer-drágulás miatt havi szinten tízezrek hiányozhatnak a nyugdíjasok pénztárcájából.
Megnézték azt is, hogy az első öt hónapban a nyugdíjasok fogyasztói kosara alapján számolt infláció 25,8 százalék volt.
Januártól kezdve tehát 1,6 százalékpontot mérséklődött az index.
Ez azt jelenti, hogy további három hónap alatt kellene még több mint tíz százalékos csökkenés. Kérdés, ez meglesz-e.
A portál szerint egy dolog biztosnak látszik a csökkenő infláció mellett. A nyugdíjasok novemberben biztosan nem számíthatnak olyan mértékű kompenzációra, mint amekkora összeg mostanság hiányzik a pénztárcájukból.
