Nem véletlen, hogy semmi nem történhet/létezhet véletlen
Ahogy rendezetlen számsor sincs; hiszen bármelyik (véges számú) sorrend esetén is, csupán az egyik lehetséges sorrenddel van/lehet dolgunk aminek okán az aktuális sorrend, még csak véletlenszerűnek se volna nevezhető.
Persze, ha a sorrend kialakulásának okát vizsgálva keressük a véletlent illetve annak mibenlétét, akkor nem véletlenül jutunk arra a megállapításra: mivel az aktuális (tőlünk függetlenül kialakult) sorrend (rendezettség, általunk felismerten) semmiféle összefüggést nem mutat a jelenlegi, illetve az azt megelőző és az azt követő sorrendekkel, a sorrend véletlenszerűnek tekinthető holott a (vélt) véletlen éppen annak a bizonyossága: nem csak hogy minden lehetséges megtörténhet, hanem hogy minden lehetséges megtörténik; különben hogyan s miért is volna értelme, miért is létezne a nem lehetségesen, mindazonáltal tényszerűen létező, lévén lehetséges (kimenetel)?:-)
Ezen állításnak a ciklikusságok, az ismert minták létének - amiből következően -, azok felismerhető hiányának (nem felismert) oka sem mond ellent.:-)
49 millio lehetoseg van,, ot millio szelveny eseten ez kethavolta eselyes, akkor van rea nagyobb esely ha a 7,13,21 kozul kihuzzak legalabb az egyiket:-)
Milyen kérsés ez? Hát egy szelete. (-: Két párhuzamos egyenes közötti része. Tér is lehet, úgy mondják a kvázi kristályok, amikben síkok vannak, kimutathatő röntgennel, de nincs ismétlődő periódus.
Minden masodpercbem elbomlik.belole a tudomany szerimt 1,2345 darab. De egy tudos se rdja megmondani hogy melyik az az egy amelyik tiz masodperc mulva fog elbomlani
Ide tartozó téma szerintem a Penrose csempézés. Az aranymetszés arányosságával szerkesztett 2 síkidommal a végtelen sík kicsempézhető úgy, hogy soha nem lesz két egybevágó szelete. A kapubejáróm így készült:
Ha jól tudom, ez olyan eseményekre is igaz, mint pl. egy részecske elbomlása. Tehát eszerint az van, hogy a részecske vár, vár és egyszer csak minden egyéb ok nélkül fogja magát, és elbomlik.
Vegyük az elbomlást tágabb értelemben.
Most gondolj a spektrum-vonalak természetes kiszélesedésére.
Legyen a hidrogén atom elektronja valamelyik gerjesztett állapotban. Ha végtelen ideig abban az állapotban maradhatna, akkor a spektrumvonal hihetetlenül éles lenne. (De még az alapállapotban sem maradhat végtelen ideig.)
A jelenlegi felfogásunk szerint a kvantumelmélet állapotfüggvényeiben a valódi véletlen jelenik meg. Nincs ott semmiféle mechanizmus
Vegyünk példának két elemi töltést. Ezek közzött az erőhatás vagy vonzó, vagy taszító. De mindenképpen szimmetrikus, vagyis az egyik testre ható erő nagysága megegyezik a III. Newton által definiált reakcióerő nagyságával, irányuk viszont ellentétes.
De nézzük csak a kvázi zárt rendszerek belső erőhatásainak maradékát. Mellyek szimmetriasértő módon már nem elemi kölcsönhatások.
Furcsa módon a nyúl vonnza a rókát - és a róka taszítja a nyulat. ;)
Ha tegnap reggel Mr.X. megnézte volna a horoszkópját, akkor tudhatta volna, hogy aznap utóléri a végzete, és ezáltal azt elkerülhette volna. Csakhogy a horoszkópjában az is benne volt, hogy nem hitt benne, ezért aztán nem nézte meg.
A szabad akarat esetleg csak illúzió?
Netán csak úgy érezzük, mintha lenne szabad akaratunk?
Ha létezne valódi véletlen, az számomra azt jelentené, hogy vannak olyan események, amiket nem vált ki semmi
A kockadobás eredménye véletlen?
Az igazi véletlen az lenne, ha a kockát nem is kellene feldobni, az lenne a valódi oktalanság. ;)
Tegyük fel, hogy van 1 dollárod. Mennyi lesz holnap az árfolyama?
Megvizsgálhatod nagyítóval, elektronmikroszkóppal, röntgennel, ultrahanggal, szekunder elektron emisszióval, neutron diffrakcióval, vagy amivel csak akarod. Az egy dolláros bankjegyed holnapi árfolyamát ezekkel a vizsgálatokkal nem fogod megállapítani.
Nekem filozófiából azt tanították, hogy a régi görögök szerint a véletlen...
az valami, ami a vizsgát objektumon kívül álló, annak lényegéhez nem tartozik hozzá.
