A lényeg azonban ennek ellenére sem változott: az alapítványok a rábízott vagyont úgy tudják felhasználni, hogy nem kell közbeszerzéseket kiírniuk, és nem lehet követni, kire milyen munkákat bíznak. Sőt, maguk az egyetemek is kikerülnek az állami közbeszerzések rendszere alól – legyen szó takarításról vagy kutatási megbízásokról – pedig végső soron továbbra is az állami források terhére működnek.
Miután összesítettük a 21 alapítvány éves beszámolóját, kiderült, hogy 2022-ben 1559, 2023-ban pedig már 1709 milliárd forintnyi vagyon felett diszponáltak. Ez az állami vagyonnak a nyolc százaléka.
A közlemény szerint az egyetem vezetését ügyvivő rektor veszi át, akinek személyéről a jövő hét folyamán újabb rendkívüli szenátusi ülésen születik majd döntés.
nem tudom, ki ez a barom, de mindegy is. talán nézze meg a hülyéje, hogy lett rektor koós péter. persze nem biztos, hogy tudja, mi fán terem a szenátus.
Ez igencsak szinkronban van a szerbiai eseményekkel, ott is az egyetemisták balhéznak, menetelnek, a háttérben állók által remélve hogy kiterjednek az események általános zavargássá.
"A cél egyértelmű. Március 15-ére káoszt teremteni és azt utcai zavargássá fejleszteni. Ennek egyik eleme a MOME Front. A libsi sajtó ezt is felkapta és tolja mások mellett."
"Ezeket a szaros hallgatókat ki kellene rúgni. Csináljanak anarchiát máshol."
"Nem kötelező a MOME-ra járni… ki lehet szórni a felforgatókat. Probléma megoldva Külső befolyásszerzés szaga van ennek a sztorinak (is) Jó lenne tudni, hogy ilyenkor a szolgálatok téli álmot alszanak… vagy mi történik?"
>> „a kuratóriumi-rektori önkény következtében a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem polgárai számára megszűntek a biztosítékok az intézmény szakmai és szellemi integritására, elvesztettük bizalmunkat az egyetem vezetésével szemben”.
Tipikus semmitmondó, minden konkrétumot nélkülöző blabla .
Pont olyan, mint a " jogállamisági problémák " Magyarországgal szemben .
Arra azért jó, hogy az Európai Bizottságnak hivatkozási alapot adjon az Erasmus és a Horizont körüli szemétkedésre .<<
"Minden egyetemen van jópár ilyen selejt, aki a tanulás helyett megpróbál a rendszeren élősködni.
Olyan idióta,. akik követik is őket.
Ez olyan forradalmi.
Aztán a srác kikerül a munkaerőpiacra és meg van sértődve, hogy az egyetemi végzettségét miért nem ismerik el a Mc Donalds konyháján, ahol hambikat készít."
"Én úgy tudom egyetemre nem kötelező járni!
Na most, ha valaki elvesztette a bizalmát az egyetem vezetésében az nyugodtan átmehet olyan egyetemre, amelyben megbízik! Ha nem akar átmenni, és továbbra is a balhét keresi, akkor meg ki kell őket penderíteni mint macskát szarni! Röhej, hogy az élet minden területén egy-egy hangos törpeminoritás akarja megmondani a többségnek, hogy merre van az előre, és ha nem bólogat mindenki helyeselve, akkor fel vannak háborodva! Lóf.szt mama, vagy mi!"
„A kuratórium egységes álláspontja szerint, egy átfogó megújulási folyamatban a jogok és felelősségek újragondolása legitim és helyes törekvés.”
Ezzel a felvezetéssel közölte pénteken a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet (MOME) fenntartó alapítvány, hogy a hallgatók tiltakozása után megerősítik a szenátus jogkörét. A Böszörményi-Nagy Gergely vezette kuratórium friss döntése alapján
a fenntartónak kötelezően új pályázatot kell kiírni a rektori pozícióra, ha nem ért egyet a szenátus által jelölt ember kinevezésével;
az egyetem foglalkoztatási és hallgatói követelményrendszeréről, illetve azok részletszabályairól a jövőben egyedül és teljes egészében az egyetemi szenátus dönt;
az egyetem szervezeti működésének rendjét (SZMR) a fenntartó és a szenátus mostantól kizárólag konszenzussal változtathatja meg.
A Budapesti Corvinus Egyetem volt az egyetlen a modellváltó, alapítványi fenntartású egyetemek között, ahol bevezették az elnöki posztot, ezzel lényegében az addig kettős, a rektorból és a kancellárból álló vezetői struktúrát hármasra cserélték. Anthony Radev – aki maga is a Közgáz diákja volt korábban – a magánszektorból érkezett az egyetem élére, korábban a McKinsey tanácsadó cég magyarországi ágának alapítója és vezetője volt. Az üzleti élet egyik legbefolyásosabb szereplője a Corvinus alapítványi kuratóriumát vezető Hernádi Zsolttal és Csányi Sándorral, az OTP elnökével is jó viszonyt ápol és állítólag Orbán Viktor ultipartijaira is hivatalos.
Távozik a Corvinus éléről a modellváltás fő menedzsere
„Kinevezését követően – várhatóan augusztus 1-től – Bruno van Pottelsberghe rektor veszi át az egyetem vezetését, az elnöki feladatokat is ellátva. Az elnöki pozíciót az elmúlt öt évben betöltő Anthony Radev a fenntartó stratégiai tanácsadójaként folytatja munkáját.”
Valószínűleg ezért is váltott ki erős ellenállást a diákságból Nényei Pál távozása, ami a zaklatás gyanúja mellett a másik fontos és jelenleg is eszkalálódó konfliktus az SZFE-n. Tavaly októberben a budai Szent Imre Gimnáziumban is oktató Nényei részt vett egy beszélgetésen Molnár Áron színész-aktivistával. Ezután a kormánymédia hangos őrjöngésbe kezdett, hogy mégis hogyan lehetséges ellenzékieket meghívni egy egyházi iskolába, ami ráadásul állami támogatásból építhetett új sportcsarnokot. Nényei később a Válasz Online-on reagált, írásában kifejtette, hogy szerinte a keresztény értékrend nem egyenlő a „Fidesz-hűség”-gel, sem pedig a „mindent elfogadó, drámaiatlan giccs”-csel.
Mivel Nényei az SZFE-n óraadó volt, ezért kirúgni nem kellett, egyszerűen a tavaszi szemeszterre már nem kérték fel, de az SZFE diáksága egyértelműen politikai okot sejt az oktató eltávolítása mögött. Februárban levelet is írtak a Kuratóriumnak, de válasz nem érkezett, ezért a HÖK fórumot szervezett Nényei ügyében, ahova elhívták az SZFE teljes vezetését.
Lesújtó eredményt hozott a Budapesti Corvinus Egyetem éves, a hvg.hu-hoz eljutott anonim elégedettség-mérése. E szerint 5-ből 4 válaszadó szerint a vezetés etikátlanul járt el, amikor kirúgták Ádám Zoltán docenst, aki feltárta az egyetemi vizsgabotrányt. Az ügy a dolgozók többsége szerint súlyosan rombolja a Corvinus hírnevét, ezért pedig a vezetést teszik felelőssé.
A februári műsorterv viszont visszaigazolta, hogy „a baleset utáni feltételezések tehát igazak voltak, a két művész felépülése valóban hónapokat vesz igénybe” - írja a Blikk. A lap úgy értesült, hogy Horváth Lajos Ottónak a keze, míg Szász Júliának a lába és a mellkasa sérült meg; mindketten az otthonukban lábadoznak, de minél korábban szeretnének újra dolgozni.
„A nagyszínpadon nagy és bonyolult díszletek vannak, de akkor sem történhet meg, hogy három méter magasan egy szereplő kiléphet hátra a vak sötétbe, a semmibe, és nincs ott egy védőkorlát. Ezért
ennek az ügynek precedensértékűnek kell lennie, keressék tovább a felelősöket, nem lehet mismásolni,
mert nem szabad, hogy még egyszer ez megtörténjen” – mondta a Telexnek adott interjújában Udvaros Dorottya, a Nemzeti Színház társulatának tagja a balesetről, amelyben Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó sérültek meg súlyosan.
A színház belső vizsgálata a napokban zárult le: a kizárólag Vidnyánszky Attila alkalmazottaiból álló bizottság azt állapította meg, hogy az előadást rendező, a díszletet elfogadó és a színház vezetőjeként az üzemi balesetekért is felelős Vidnyánszky Attila nem felelős az esetért, ahogy más egyszemélyi felelőst sem nevezett meg a „vizsgálat”. A rendőrség vizsgálata ugyanakkor még folyik.
Furcsán alakult a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) új rektorának kiválasztása. A közel egyéves, alapos és átlátható folyamat után ugyanis az egyetem kuratóriuma az utolsó utáni pillanatban, december 20-án este tartott ülésén mégsem azt a jelöltet kérte fel a pozícióra, akit a szenátus többkörös szavazással, abszolút többséggel kiválasztott. Az egyetemen sokan értetlenül állnak a döntés előtt, úgy érzik, a Böszörményi-Nagy Gergely vezette kuratórium hitegette az egyetemet, hogy aztán az utolsó pillanatban mégis elvegye az autonómiát a MOME fő döntéshozó szervétől. Közben elismerik, hogy a kuratórium lépése legális, de sok tekintetben nem legitim.
Vidnyánszky utólag megköszönte Csák Jánosnak, hogy nem fogadta el a felmondását, és a folytatásra buzdította. Az igazgató úgy érzi, csinálnia kell tovább, mert ez a dolga. A színház irányítását nemcsak feladatként, hanem Istentől kapott ajándékként éli meg, amire egész életében készült.
Útjára indul a modelltváltott egyetemek nemzetközi csereprogramjait segítő Pannónia Program - jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára
Hankó Balázs: Elstartolt a nemzetközi diákcserékre fókuszáló Pannónia Program
„A Nemzeti Színházban november 10-én történt balesettel kapcsolatban a színház belső vizsgálata lezárult, egyszemélyi felelősség senkit nem terhelhet. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója visszavonta lemondását, amit elfogadtam” – írta Facebookon Csák János kulturális és innovációs miniszter.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatóinak, hallgatóinak, valamint hallgatói önkormányzatának panaszát. A 2020 októberében megfogalmazott panasz szerint a törvény sérti:
a jogbiztonság elvét, mert a törvény nem biztosított elég időt az egyetemnek a modellváltásból fakadó feladatok ellátására;
a diszkrimináció tilalmát, mert vélt ideológiai szemlélet alapján kezeli hátrányosan megkülönböztetve a Színház és Filmművészeti Egyetemet;
a véleménynyilvánítás szabadságát, amely védi az egyetem oktatók jogát, hogy kifejtsék véleményüket;
és az Alaptörvény 10. cikkébe foglalt tanszabadságot és autonómiát.
Maradandó károsodást szenvedhetett a Nemzetiben megsérült Horváth Lajos Ottó, írja a Blikk. A lap szerint a színész, miután több métert zuhant a díszletről, az esésnél beletenyerelt egy reflektorba, amelynek a szilánkjai a csontjáig hatoltak, érintve az inakat, izmokat és ízületeket.
Miután a balesetben szintén érintett Szász Júliával együtt bekerült a Semmelweis Egyetem Traumatológiai Klinikájára, Horváth Lajos Ottó kezét péntek estétől szombat reggeli operálták az orvosok. A Blikk úgy tudja, hogy bár a baleset óta már több mint egy hónap telt el, a színész keze azóta is gipszben van, és még kérdéses, hogy a szakembereknek sikerült-e – és ha igen, milyen mértékben – helyrehozni a súlyos sérülést.
