Keresés

Részletes keresés

Bölcs Árnyék Creative Commons License 2023.09.13 0 0 1090
Előzmény: Bölcs Árnyék (1089)
Bölcs Árnyék Creative Commons License 2023.09.13 0 0 1089
Törölt nick Creative Commons License 2023.06.29 0 0 1088

A tömegének a fele a testen kívül van.

Csak még nem tudták kibogozni, hogy pontosan mennyi az elektromágneses tömeg.

 

 

Valahogy senki nem akarja megérteni a galilei-relativitás defektjét. :(

Ha én mozgok, a változás azonnali. Ha a forrmás mozog, a változás retardált.

Előzmény: szabiku_ (1085)
pk1 Creative Commons License 2023.06.29 0 2 1087

"haladva mozog a fekete lyuk"

 

Ez nem példátlan ebben az univerzumban.  :o)

Előzmény: szabiku_ (1085)
szabiku_ Creative Commons License 2023.06.29 0 2 1086

Annyira szeretnék ezt igazolni, hogy az már gyanús. Kételkedés lappang a felszín alatt. Ami nincs rendesen megalapozva, azzal számolni se lehet rendesen, kvantumszámítógép ide vagy oda. Azt hoznak ki, amit akarnak így. Hawking is kiszámolta. Papíron ceruzával. 

Előzmény: Watchdog (1084)
szabiku_ Creative Commons License 2023.06.29 0 0 1085

Akkor azért változik, mert haladva mozog a fekete lyuk. Ekkor meg a mozgási energiájából veszít, nem a saját tömegéből. 

Előzmény: Törölt nick (1083)
Watchdog Creative Commons License 2023.06.29 0 0 1084
Törölt nick Creative Commons License 2023.06.29 0 0 1083

Egy magányosan forgó elektromosan töltött fekete lyuk talán már nem képes elektromágneses kisugárzásra

 

Heje-huja-HAJ.

Nem az elektromos töltéséről beszéltem, azt modell szinten elismerik.

Csavarjunk egyet a dolgon. Pulzár!

 

Legyen mágneses mező,

és a forgástengely ne essen egybe a mágneses dipólussal.

A specrel szerint a mozgó mágneses mező elektromos mezővé konvertálódik. Vetület.

Az elektromos mező kilátszik a horizont alól. És ha változik?

Mindenesetre így tömeget veszít, nevezzük el szabiku-sugárzásnak.

Ezzel bekerülsz Hawking és Penrose közé, ha kiszámolod.

Előzmény: szabiku_ (1075)
Törölt nick Creative Commons License 2023.06.29 0 0 1082

Rakjunk egy kis helyre jó sok egyféle elektromos töltést (ha tudunk), ott lesz a tömege, egyszer, gravitál, de a körülötte lévő elektromos mező energiaimpulzus-tenzorának is van gravitációs hatása az ált.Rel szerint, másodszor.

 

GÁ elég sokat számolt, mire kihozta a triviálisat.

A töltésről hullámként leszakadó mező is gravitál.

Előzmény: szabiku_ (1077)
szabiku_ Creative Commons License 2023.06.28 0 0 1081

Ez nem hasraütésre megy. Akkor azt már eszrevették volna akik vizsgálják a modellt. Nincs. 

Előzmény: szőrinszálán (1080)
szőrinszálán Creative Commons License 2023.06.28 0 0 1080

„Az energiaimpulzus-tenzor eloszlásjellegű (sűrűség jellegű) mennyiség, és az szokványosan csak vonzó gravitációt mond, az EM-mezőre is, de van egyfajta olyan (diagonális) formája (komponens lehetősége), ami antigravitációs téridőgörbületet jelent. Viszont ez még egyáltalán nem biztos, hogy a modellben ez alkalmas a fizikai világ ezen tulajdonságának lemodellezésére. „

 

Mi van akkor, ha van negatív tömeg? Vagyis az energiaimpulzus-tenzornak egy szellemi, vagy Anti változata? Az egyik a balos, a másik a Jobbos. Az ERŐ két oldala.;-)

Előzmény: szabiku_ (1079)
szabiku_ Creative Commons License 2023.06.28 0 1 1079

De az is görbíti a téridőt meg a teret is. Igen, az a taszító gravitációs mező. Ha elég közel van benne a tömeg, akkor tud csomósodni, mert felülmúlja a kis antigravitációs hatást. Nem, nincs kétféle töltése. Vagyis nem szoktuk annak nevezni, de lehetne, és akkor többféle töltése van, az energiaimpulzus-tenzor egymásba nem forgatható fajtáinak megfelelően. Az energiaimpulzus-tenzor eloszlásjellegű (sűrűség jellegű) mennyiség, és az szokványosan csak vonzó gravitációt mond, az EM-mezőre is, de van egyfajta olyan (diagonális) formája (komponens lehetősége), ami antigravitációs téridőgörbületet jelent. Viszont ez még egyáltalán nem biztos, hogy a modellben ez alkalmas a fizikai világ ezen tulajdonságának lemodellezésére. Próbáljuk hasznosítani, hátha. Ha nem, akkor legfeljebb csak egy lyukas rész, vagy "szellem". A kvantumtérelméletben, mértéktérelméletben is vannak ilyenek a modellekben. Nem fizikai részek, szektorok. Ezeket találóan szellemeknek nevezzük. Része a matematikai struktúrának, nem lehet kirakni belőle, gyakran zavaróak. És van, mikor ezeknek valamilyen értékeket kell adni, megengedni, vagy vesznek fel. Érdekes, de nem biztos, hogy minden része hasznosul a modellnek. 

 

Előzmény: szőrinszálán (1078)
szőrinszálán Creative Commons License 2023.06.28 0 0 1078

„Azonban van egy olyan dolog, hogy nagyon nehéz lenne annyi egynemű töltést a taszítás miatt egyhelyre tenni, hogy észrevehető gravitációs térgörbítő hatása legyen. De ez nem oldja fel az elméleti dilemmát.”

 

A sötét energiának nem térgörbítő, hanem tértágító,(gyarapító) hatást tulajdonítanak. Ez lenne a taszító gravitációs mező? Az, ami nem engedi csomósodni az amúgy vonzó tömeget? Vagy a gravitációnak is van kétféle töltése, ami a tömegnél (részecskénél) vonzás, a mezőnél (térnél) taszítás?

Előzmény: szabiku_ (1077)
szabiku_ Creative Commons License 2023.06.28 0 1 1077

Annyira nem tudja csapdázni az elektromos töltést, mert az nem csak úgy magában van (bezárva a részecskébe), hanem a kökcsönhatási mezője is jelenti őt. A gravitáló tömegre is ezt lehet mondani. Ebben hasonlóak. A fekete lyuk bekebelezi az elektromos töltés központi objektumát, a részecskét, de maga a mezeje kint marad. Olyan, mintha duplikáltan lenne, és problémás is ez, mert akkor most hol is van a tömege? Bent a fekete lyukban, vagy kint? Kint ugye az elmélet szerint van energiaimpulzus-tenzora, ami ott helyben gravitáló tömeget jelent. De a tömege bentről is gravitál. Ehhez a dilemmához amúgy nem is kell fekete lyuk. Rakjunk egy kis helyre jó sok egyféle elektromos töltést (ha tudunk), ott lesz a tömege, egyszer, gravitál, de a körülötte lévő elektromos mező energiaimpulzus-tenzorának is van gravitációs hatása az ált.Rel szerint, másodszor. Nem tudom mit mondanak erre a nagyokosok, de kíváncsi vagyok. Azonban van egy olyan dolog, hogy nagyon nehéz lenne annyi egynemű töltést a taszítás miatt egyhelyre tenni, hogy észrevehető gravitációs térgörbítő hatása legyen. De ez nem oldja fel az elméleti dilemmát. A kérdés nyitott, és felhívja a figyelmet, hogy vajon mennyire illik bele az elektrodinamika az ált.Rel-be. (már erről is beszéltem pár éve) 

Előzmény: szőrinszálán (1076)
szőrinszálán Creative Commons License 2023.06.28 0 0 1076

 Az nem lehetséges, hogy ha egy tömeggel rendelkező objektumnak valóban kialakul az eseményhorizontja, (nem csak kiszámolva van) akkor a gravitációs vonzása csapdába ejti az elektromos töltéseinek kifelé irányuló hatását? Az elektromos elszivárgás, vagy „párologtatás” a szomszédos „csapdáknak”, a nála nagyobb tömegű objektumoknak köszönhető.

Előzmény: szabiku_ (1075)
szabiku_ Creative Commons License 2023.06.28 0 0 1075

Egy magányosan forgó elektromosan töltött fekete lyuk talán már nem képes elektromágneses kisugárzásra, de ha dinamikailag van valamilyen partnere a mozgásban, akkor ezek rendszere már nem csak gravitációsan sugároz ki energiát, hanem elektromágnesesen is. Utóbbi is a mozgásuk rovására történik.

 

Azon lehet esetleg gondolkozni, hogy magányos esetben az elektromos töltésének elektromágneses mezeje együtt a gravitációs mezejével forgó esetben mit csinálnak pontosan. Hogy itt lehetséges-e valami változás. Esetleg így a forgási energiából elektromágneses (és gravitációs) elsugárzás. Ezt akkor úgy lehetne felfogni, mint egy belső kölcsönhatása az ilyen fekete lyuknak, amit természetesen a külső mezejeinek változása azonosan lekövet. Nem a fekete lyukból vándorol ki az így kisugárzott energia. (utóbbi ugyanis az eseményhorizont miatt lehetetlen.) 

Előzmény: Törölt nick (1074)
Törölt nick Creative Commons License 2023.06.28 -1 1 1074

Van haja vagy nincs?

Azt tudjuk a pulzárokról, hogy a neutroncsillagok erős mágneses mezővel rendelkeznek.

És ez a forgó mágnes pulzál.

De amikor fekete lyuk lesz belőle, a mágneses mező kijön a horizonton vagy nem?

Léteznek pulzáló fekete lyukak?

Vagy csak akkréciós korong bajszukat pödrik?

NevemTeve Creative Commons License 2023.06.25 0 1 1073

Off: a Newtoni mechanika alapján lehet például kiszámolni, hogy ha az autód álló helyzetből egyenletes gyorsulással 140 méteren gyorsul fel 100 km/h sebességre, akkor ezalatt mennyi idő telik el. Esetleg megpróbálkozol ezzel a számítással?

Előzmény: Törölt nick (1072)
Törölt nick Creative Commons License 2023.06.25 0 0 1072

Szegény szerencsétlen öreg Newton is hogy félreértette Arisztotelészt. ;)

Előzmény: mmormota (1071)
mmormota Creative Commons License 2023.06.24 0 3 1071

Van itt egy érdekes kérdés. Eddig minden rész elméletet, amibe belekaptál, félreértettél. Felvetődik, hogy kellő kitartással, összeáll-e ez a sok kis félreértés a GUT mintákjára a  Minden Létező Egyesített Félreértésévé. 

Előzmény: Törölt nick (1070)
Törölt nick Creative Commons License 2023.06.20 -1 1 1070

Egyetlen egyesítőelméletet sem hagyunk az út szélén.

 

Pillanatnyilag ennek a kredenciája elég kicsi és csökken.

 

Mint az közismert, Newton egyesítette az égi fizikát (Ptolemaiosz) és a földi fizikát (Arisztotelész).

Viszont az egyesített elmélet alapvetően különbözik mindkettőtől.

Legfeljebb nyomszennyeződések formájában lehet rájuk lelni benne. :o)

 

Harari szerint a felvilágosodás úgy kezdőődött, hogy az ember ráébredt a saját tudatlanságára,

és már nem a régi bölcsek írásaiból akarták kihámozni az új ismereteket.

Persze vele is előfordult már, hogy tévedett. Mint R2-D2, némely esetben. ;)

Előzmény: pk1 (1069)
pk1 Creative Commons License 2023.06.20 0 0 1069

Na puff, legfeljebb másképpen fogják magyarázni az interferenciaképeket.

 

Egyetlen egyesítőelméletet sem hagyunk az út szélén.

Előzmény: Törölt nick (1065)
szabiku_ Creative Commons License 2023.06.20 0 0 1068

Azt nem mutatta meg, csak egy oldalról azt, hogy nem lehet egyesíteni. 

Előzmény: Törölt nick (1065)
szabiku_ Creative Commons License 2023.06.20 0 0 1067

Az alapmodellben állandó. Csak bizonyos kozmológiai elképzelések, és a QFT-s mértéktérelmélet renormalizációs túlfuttatásai bontják meg állandó paraméter jellegét. Egyébként valahol itt (inkább kicsit ez alatt) van a fizika jó határa. Ezen felül csupa baromságokat erőlködnek ki a vágyakozó fizikások. 

 

>A modell nem magyarázza a csatolási állandó működését

 

#De. Ha megismered, áttanulmányozod a modellt, akkor látod azt is, hogy működik benne. Ez matematika elsősorban. Nem búgócsiga. 

Előzmény: Törölt nick (1066)
Törölt nick Creative Commons License 2023.06.20 0 0 1066

Ezek az elképzelések a QFT-ben megalapozatlanok.

 

 

Ez a kovariáns derivált, a csatolási állandó (q) egy szám.

Közben kiderült, hogy nem állandó.

 

Ez egy modell. Lehet vele számolni, habár én nem tudok. (Gitározni sem tudok, de néhányan egész jól csinálják.)

A modell nem magyarázza a csatolási állandó működését, mmormota meg mindjárt frászt kap.

Pedig ha meg akarjuk érteni, hogy miért nem állandó a csatolási állandó, akkor be kell nézni a modell mögé.

 

Ptolemaiosz sem tudná megindokolni a Merkúr perihéliumának elmozdulását.

Előzmény: szabiku_ (1056)
Törölt nick Creative Commons License 2023.06.19 0 0 1065

úgy tartom a mély elgondolásaim alapján, hogy a gravitáció nem kvantumosítható

 

Adams professzor (MIT) megmutatta, hogy a gravitációt csak kvantumosan lehet egyesíteni a kvantumelmélettel.

Mert ellenkező esetben tetszőlegesen gyenge perturbációval kimérhető, hogy a két rés közül melyiken megy át az elektron. Amit elektromágneses hullámokkal azért nem lehet, mert a hullámhossz és az energia viszonya kötött.

E=ħω

(Tömeges részecskénél a helyzet még rosszabb. Hacsak nem tudjuk negatív tömegű tömeghéjra terelni a részecskét.)

 

 

No, ezt azért a dekoherencia szempontjából még át kellene gondolni...

Előzmény: szabiku_ (1061)
Törölt nick Creative Commons License 2023.06.19 0 0 1064

ha valami módon sikerül összeboronálni a QFT-t az áltrellel.

 

Az eddigiek alapján valami egészen különböző lehet a megoldás.

Newton sem Ptolemaiosz köreire építette a gravitáció elméletét.

Einstein is új alapokra helyezte a témát.

 

 

A gauge/gravity dualitások irányzatai

 

Vegyünk egy térben mozgó harmonikus oszcillátort, na de görbült téridőben.

Az oszcillátor a pillanatnyi lokális rendszerben dolgozik.

Viszont a távoli megfigyelő szerint anharmonikus.

 

Az a probléma, hogy az elektromágnesesség nem térbeli mozgás.

A mező mozgásegyenlete a belső térre vonatkozik.

Na de éppen ennek a belső térnek a lokális szimmetriáját biztosítja a gauge invariancia, egy csatolt mezővel.

Susskind azt ígérte, hogy az áltrel előadásokon kitér erre is, ha marad rá idő. Nem maradt.

Nem mondta el, hogy a téridő görbülete milyen viszonyban van a vektorpotenciál (csatolt foton mező) szimmetriájával.

 

Mindenesetre a wikipedia tartalmaz görbült téridőben érvényes elektrodinamikáról szóló részeket.

De az nem a QED.

 

 

És ha már szóba került a kovariáns derivált által csatolt mező, ejtsünk szót a csatolási állandóról.

(De ennek utána kell néznem, mert csak halványan emlékszem.)

Előzmény: construct (1060)
szőrinszálán Creative Commons License 2023.06.19 0 0 1063

„Valamint még mindig úgy tartom a mély elgondolásaim alapján, hogy a gravitáció nem kvantumosítható. Szerintem a természet ilyen, és nem feltétlen van olyan, képletekbe tömöríthető elméleti leírás, ami egyszerre tartalmazza a mikrovilági kvantumosságot, és a makrovilági gravitációt. „

 

Szász Gyula bácsi szerint, a gravitáció is töltésekből ered, ahogy az elektromos töltések. Ennél fogva a taszító gravitációs töltések is léteznek. Az elektromostól annyiban különböznek, hogy az azonos előjelű töltések összegződnek, a különbözőek semlegesítik egymást. De mivel minden elemi részecske elektromos és gravitációs töltéseket hordoz, kötésbe kerülhetnek egymással az erősebb elektromos töltésük miatt.

 

„A két előjelű gravitációs töltések hozzák a tömegnélkülinek tűnő neutrínókat, νe = (e,p) és ν= (P,E) létre, 0.703 10-13 cm és 0.383 10-16 cm nagysággal. Az elektron és a pozitron nem tud egymáshoz közelebb kerülni, mint 0.703 10-13 cm, a proton és az elton nem tud közelebb jutni, mint 0.383 10-16 cm. Az elektron és a pozitron, ill. a proton és az elton nem tudják egymást megsemmisíteni.”

 

A megmaradó töltések teszik „kvantumossá” a kölcsönhatásokat, a Lagrange multiplikátorok, pedig időben „tartósítják”az együttműködésüket.

Előzmény: szabiku_ (1061)
jogértelmező Creative Commons License 2023.06.19 0 0 1062

Folyton elkalandozott, amiatt volt hosszú.

Előzmény: Törölt nick (1057)
szabiku_ Creative Commons License 2023.06.19 0 1 1061

Ezeket a próbálkozásokat, modelleket én is olvasgattam, de egyelőre kicsit sem nyertek meg. (amúgy ezt most jól összefoglaltad) 

 

Valamint még mindig úgy tartom a mély elgondolásaim alapján, hogy a gravitáció nem kvantumosítható. Szerintem a természet ilyen, és nem feltétlen van olyan, képletekbe tömöríthető elméleti leírás, ami egyszerre tartalmazza a mikrovilági kvantumosságot, és a makrovilági gravitációt. Az a baj, hogy ezt a lehetőséget nem akarják tekinteni. Folyton csak egyesíteni akarnak már évtizedek óta. Miből gondolják, hogy ezt itt is lehet? Ez egyáltalán nem biztos. Sőt, még külön-külön (QFT és mértéktérelmélet, valamint a GR) is van velük jócskán probléma. Ezek is mutatják, hogy kb. szerencse, hogy ennyire is megfogalmazhatók tömör matematikai nyelven. Hát még azt megkívánni, hogy létezzen ilyen egyesítés. (A fizikusokat az elismertség és a pénz jobban hajtja, mint a természet helytálló megismerése, leírása.) 

Előzmény: construct (1060)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!