Keresés

Részletes keresés

Pe turbán Creative Commons License 2020.07.02 0 0 2

Az "átnyergelő" helyett inkább"átnyargaló" a helyes:) Szóval átrobogtak eleink a sztyeppén.

Pe turbán Creative Commons License 2020.07.02 0 0 1

Komar könyve érdekes olvasmány. Már csak a szerkesztő személye miatt is. Türk Attila napjaink meghatározó ideológusa, az "Uraltól induló, átnyergelő finnugor honfoglalók" c. nézet fő apostola. Valahogy olyan ez a könyv, mintha Galilei munkáját a Vatikán gondozásában jelentették volna meg.

Mire gondolok?

Adottak egyrészt Komar gondolatai, aprólékos elemzései, amelynek végén következtetéseket von le, s emellett időnként megjelennek tömör kinyilatkoztatások, amelyek viszont az említett ideológia igazát hivatottak bizonygatni. A kettő pedig nincs mindig szinkronban. Kezdjük az elején!

 

Komar elemzései alapján a honfoglalók kiindulási térsége egy meglehetősen nagy terület, amelynek csak egyik csúcspontja a Déli-Ural. Két csoportról beszél, akik közös gyökerűek, de eltérő irányban vándorolnak. Az egyik csoport nyugatra tart, s a Szubbotyici horizontot hozza létre, a másik viszont a Volga mentén északra az Ural előterébe (Magna Hungaria), majd az Uralon átkelve egy csoportjuk az újonnan képbe került Cseljabinszk környéki területre (Ujelgi) vándorol. Míg a kiindulási területet a krónikásirodalomból Dentümogyernek nevezi Komar. Alapos zavart okozva, jegyzem meg én.

Nos, a vázoltak ellenére a honfoglalók mozgását mutató térképen az Uralontúlról induló csoport tesz egy vargabetűt az Ural felé, onnan a Türk-ideológia szerint érkezik meg Szubbotyicibe.

 

Komar elemzései a szubbotyici-horizont leleteiről szólva, azok színvonalas kivitelezéséről vallanak, szemben a környező népeknél felbukkanó silány utánzatokkal, derivátumokkal. koppintásokkal. Így van ez az 5. stíluscsoport leleteivel is. Az összegzésnél azonban ezekről rendre az jelenik meg, hogy változatok, utánzatok. S ott a forrás is: The Ancient Hungarians 1996. Vagyis Fodor et al (közte Türk?) kiállításkatalógusa. Ennek tükrében érthető, hogy az 5. stíluscsoport felbukkanását nem elemzi Komar, ez csak egy sajnálatosan rövid kinyilatkoztatással intéződik el: keleti türk csoport közvetítette divatjelenség. Ez következik a Fodor-Türk-ideológiából, hiszen finnugor népek közt csakis divatként jelenhet meg kínai eredetű motívumcsoport, keleti türk közvetítéssel. Ugyanakkor viszont nem következik Komar elemzéséből, aki a színvonalas munkákban, másokkal egyetértve, a szogd "B" iskola mestereinek keze nyomát ismeri fel. A magam részéről a kurta kinyilatkoztatással szemben mégiscsak egy keleti türk csoport betagolódásának nyomát vélem felfedezni a honfoglalók közé, az ismertetett érveket most csak annyival egészíteném ki, hogy a vázolt konstrukció, s a muszlim források által megerősített gazdagság lehetővé te(he)tte a honfoglalók fejének, hogy Szogdiából "importált" mestert foglalkoztasson. S mivel a szogdok első kézből vették a kínai mintákat, s alakították ki fémműves formáikat, szerkesztéssel, s nem puszta kézzel rajzolva, így a kivitelezés legalábbis "eredeti", az adott mester képességeitől függően művészi volt.

 

"A Fekete-tenger északi előterében ismert korai besenyő sírok kérdésköre továbbra is nyitott kérdés marad, bár ez inkább a besenyő társadalom fejlettségi fokának objektív lecsapódása..."

 

Ezt a mondatot külön is kiemeltem, s idézem, mert véleményem szerint itt nagyon világosan szembeötlik, miről is beszélek. Adott Komar elemzése, amely szigorúan szakmai szempontok alapján mérlegelve, nem támasztja alá besenyő politikai szerveződés ("kánság") létét az ominózus időben, az ominózus helyen, ez a félkövér része a mondatnak, amit megfejel a dőltbetűs folytatás egy klasszikus ideológiai frázissal, annak bizonygatására, hogy "kivétel erősíti a szabályt". Vagyis a besenyők jelenléte szakmailag nem igazolható, de ők mégis ott voltak... Mert az ideológia hittételei szerint elűzték a magyarokat... Egy rendkívül jól szervezett, jelentős katonai erővel bíró társaságot elűzött egy szervezetlen csürhe. Hol egymaga, hol bolgár zsoldban, a források tudósításai, már amelyik tudósít, valahogy így vélekednek. S miután elűzték a magyarokat, az elfoglalt területen elszigetelten élték a maguk szervezetlen, primitív életét. S még csak nem is féltek attól, hogy a magyarok esetleg visszavágnak... Ugyan egész Európa, szervezett államai rettegtek a magyarok nyilaitól, de a szervezetlen besenyők fittyet hánytak rájuk... Nem életszerű. Főleg azért nem, mert egyébként a 10. század második felében, utolsó negyedében a besenyők egyszerre mégis elkezdtek a szakma szabályai szerint viselkedni, vagyis akkor mégis hagytak nyomot. Nem ragozom.

 

Qqberci Creative Commons License 2020.06.30 0 0 0

H0nf0glalás...

Törölt nick Creative Commons License 2020.06.30 0 3 topiknyitó

Komar remek összefoglalót ad a honfoglaló magyarság kutatásáról, az elméletekről, feltevésekről. Mindamellett alapos leltárt is ad a különböző tárgyakról, feltárja analógiáikat, aprólékosan elemzi az egyes motívumokat, s összefüggéseket keres. Ennek alapján más képet rajzol fel, mint a nyelvészek által meghatározott honfoglalás-teória. Amit a történészek tovább színesítettek. A régészet eredményei azonban mást mondanak. S a művészettörténet is...
Ezekről ejtenék pár szót. Az ugor és török hagyományokat kivesézték már sokan, sokféleképpen, így ezekkel most nem foglalkoznék. Annál érdekesebb, s kevésbé feltárt a kínai hatás a honfoglalók körében. Mert van ilyen. Komar 5. stíluscsoportja a tárgyi kultúra terén gyűjti csokorba az erre utaló jeleket. Végső soron kínai eredetű motívumok tartoznak ide, pl. palmetták, amik eltérnek a történészek által szasszanidaként emlegetett, s a tarsolylemezekről széles körben ismert palmettáktól, amelyek analógiái a szasszanidák helyett a Kalifátusba mutatnak. Mesterházy Károly művészettörténeti szempontból vizsgálta a kérdést, s Szamarrába, a Kalifátus rövid életű fővárosába jutott. Az iszlám kultúra térben és időben is közelebb áll a honfoglalókhoz, mint a szasszanida, amely a "300 éves" kazár-magyar együttélés során került képbe. A Komar könyvéből is kiolvasható rövid periódusú vándorlástörténet esetén azonban problémás.
De most a kínai hatásról ejtenék pár szót. A Komar-könyv tanúsága szerint ez a hatás relatíve később érkezett a szubbotyici területre, mint a honfoglalók. Azaz vagy egy később csatlakozott csoport hozta magával, vagy egy divathullám érte utol a honfoglalókat. Komar elveti az első variációt, s a második mellett foglal állást. Az uralkodó honfoglalás-modell szerint a magyarság egységesen vándorolt, csak a kavarok csatlakoztak menet közben, s vagy bejöttek, vagy nem. Nem lehet őket elkülöníteni a Kárpát-medencén belül. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy az említett 5. stíluscsoport esetén miért olyan határozott a csatlakozás elutasítása, mikor épp a csoport léte mutat eltérést a többi elemtől, vagyis adott egy jól körvonalazható egyedi jellegzetesség, ami által elhatárolható lenne egy csoport, míg a kavarok esetén semmilyen jellegzetesség nem mutatható ki, mégis szent a meggyőződés, hogy csatlakoztak.
Nézzük meg tehát kicsit részletesebben ezt az 5. stíluscsoportot! Vezető motívuma az ún. "lángoló gyöngy". Ennek a motívumnak az eredete Kínába nyúlik vissza. Porcelán vázákon, selyemfestményeken a teljes motívum megvan, ami szerint egy sárkány tartja a tenyerében az ominózus gyöngyöt.Ez a jelenet miniatűr fémtárgyakon, pl. szíjvereteken nem ábrázolható a méretkülönbség miatt, így módosult, a gyöngy köré lángoló keret került utalva az eredeti jelenetre. A motívum több kultúrában is népszerű volt, a szogd fémművesek is kedvelték. Ezentúl a manicheus vallásban is kedvelt szimbólummá vált. A manicheus vallás Perzsián kívül a Türk Birodalmat megdöntő ujgurok körében is jelen volt, de magába Kínába is eljutott. Az elég nyilvánvaló, hogy a honfoglalók direkt kapcsolata Kínával kizárható. Azaz a kínai eredetű motívumok közvetítés útján kerültek a honfoglalókhoz. Ezzel elérkeztünk a problémás részekhez:)
Kik közvetítették, s hogyan? Komar e kérdést sajnálatos szűkszavúsággal intézi el: keleti türk közvetítéssel. Keleti türkök voltak maguk a névadó türkök, akik a honfoglalás idejére felszívódtak, az oguzok, akik jóval később jelentek meg az európai térfélen, talán a besenyők is, bár nehéz őket elkülöníteni az oguzoktól, s végezetül a fentebb már említett ujgurok. Utoljára hagytam őket, de ők a legérdekesebbek. Ráadásul időben éppen megfelelnek. 840-ben döntik meg a birodalmukat a kirgizek. Ezután szétspriccelnek. 840-ben a honfoglalók már ott vannak a szubbotyici területen, így az ujgurok szétspriccelése, ha csak kicsivel is, de később történt, azaz az 5. stíluscsoport megjelenését akár egy ujgur töredék megjelenéséhez is köthetjük. Mielőtt bárki is ingatná a fejét, hogy ujgurok, ugyan már, megjegyezném, hogy annyira nem állunk rosszul, hogy rögtön a marslakókkal kellene egy napon emlegetni őket. A B. Szabó- Sudár szerzőpáros felelevenített egy elképzelést, amely szerint ujgur Üge = magyar Ügyek. A turulról is kimutatták, hogy keleti türkök körében volt ismert madárnév. A csupán szavakra épülő feltevéseken túl most már reáliák, tárgyi emlékek is rendelkezésre állnak, amelyek felvetik annak lehetőségét, hogy valamiféle ujgur kapcsolat létezhetett. Persze a meggyökeresedett teória, amely makacsul az Ural mellől indítja a honfoglalókat kérdőjelet rajzol az elgondolás mellé, s lesöpörné az asztalról. De épp ezért érdemes Komar könyvét tanulmányozni. Nagyon világosan, s nagyon egyértelműen leírja, hogy a honfoglalók nem az Uraltól indultak el. Hanem az Uralontúlról. A honfoglalókkal egygyökerű népesség viszont eljutott az Ural mellé. sőt átkelt az Uralon, s a keleti oldalon is megjelent (Ujelgi). Hogy pontosan honnan indultak, s voltak-e urali komponenseik, ebben a kérdésben Komar sem tud biztosat mondani. Az 5. stíluscsoporttal kapcsolatban azonban határozottan állást foglal. Az Irtis felső folyása mentén található a zevakinói temető. Több kultúra, nép érintkezési pontjában. Türk, kirgiz, ujgur, s még ugor népek szomszédságában. Az itteni népesség motívumkincse tükrözi a szomszédos népek hatását, s lényegében eredeti formában vették át a kínai hatást is. Az 5. stíluscsoport motívumainak prototípusai erről a vidékről származnak. Ez a vidék a nomád birodalmaknak inkább a szélén volt, mint a központjában, de azok kulturális hatása határozottan kimutatható. Hogy a honfoglalók innen indultak-e (ebből a térségből), vagy nyugatabbról, s később csatlakozott-e egy ebből a térségből érkezett csoport, az még nem eldönthető. A kulturális kapcsolat kimutatható.
Ennek tükrében érdemes megvizsgálni a közvetve kínai hatás elterjedését, hatását is. Azt láthatjuk, hogy relatíve kis területen van jelen, ugyanakkor megjelenik pl. Korobcsinóban, amely leletet vezéri sírnak tekintenek a gazdagsága miatt. Mindez utalhat arra, hogy egy kis létszámú, de nagy presztízsű csoport érkezett, akik különállása valamilyen formában megmaradt, a jellegzetes motívumos tárgyak pedig presztízsajándék formájában kerültek új gazdáikhoz. A környező területek rusz, bolgár, finnugor népei körében mindenesetre gyenge minőségű utánzatok, derívátumok formájában vannak jelen ezen motívumokkal díszített tárgyak. Ami utal egyrészt a presztízsre, hiszen utánozzák, másrészt utal arra is, hogy nem voltak kereskedelmi forgalomban ezek a tárgyak, a gazdáik nem kótyavetyélték el őket, tehát szimbólumértékük volt. Nyitott kérdés, hogy vajon hogy értékelhető az 5. stíluscsoport jelentősége. Mindenesetre a fentebb vázolt összefüggések, történelmi analógiák alapján meg lehet kockáztatni egy olyan elképzelést, hogy a kazár kagán a menekülő ujgur "rokont" befogadta, s számára rangjának megfelelő helyet biztosított. Nevezetesen kündünek nevezte ki az általa megszervezett törzsszövetség élére. A jellegzetes motívumokkal ellátott tárgyak a kündü presztízsajándékaiként kerültek kiosztásra. A források tudósításai nem mondanak ellent ennek, bár kétségtelen, hogy az uralkodó értelmezések, megítélések nem támogatnak egy ilyen verziót. De a világ halad, egyesek szerint fejlődik is. hogy merre, az mindig kérdéses. Lehet, hogy a fölvetés inkább történelmi, de a Történelem topikban uralkodó ideológiai terror nem engedi ott a kultúra kitárgyalását. 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!