Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2020.07.05 0 0 71

Tulajdonképpen ez a számítás is a valódi kölcsönhatási erőkről szól, ezért itt a helye:

https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=155263521&t=9234606

https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=155265003&t=9234606

 

Erőmérésre vezetjük vissza a mező energiáját. F=-grad U

Kiintegráljuk a mező energiasűrűségét egy adott térfogatra. Nem a teljes térre, mert akkor renormálni kellene. Abban a térfogatban számolunk, ahol az energia mondjuk 99%-a eloszlik. Mutattam módszert arra, hogyan lehet a közelítést pontosítani.

Törölt nick Creative Commons License 2020.06.24 0 0 70

Nem is kell feltétlenül relativisztikus esetet nézni.

A csöves erősítőket nem lehet nagyfrekvenciás erősítésre használni, ha az izzókatódból kilépő töltéshordozók repülési ideje összemérhető a periódusidővel.

Az anód árama három összetevőből áll:

- A modulált rácsfeszültség miatt keletkező eltolási áram.

- Az izzókatódból kilépő elektronok kovekciós árama.

- A mozgó töltésfelhő által keltett eltolási áram.

Előzmény: Törölt nick (67)
mmormota Creative Commons License 2020.06.23 0 1 69

Ezt hívják szalmabáb típusú érvelési hibának,

Előzmény: Ménes Dénes (68)
Ménes Dénes Creative Commons License 2020.06.23 -3 0 68

Nem érted, hogy te háromdimenzióban gondolod el ezt az egészet, de a relativisztikus fizika a Maxwell-egyenletekkel együtt a négydimenzióba tartozik? Hát fogd már fel végre! Négydimenzióban nem írja le a kétdimenziós felületed egy vektor, te agyhalott! Meg a négyessebesség iránya sem egyeztethető össze a kétdimenziós felület "normálisával", mert az nem (négyes)vektor, hanem egy másodrendű négyestenzor, te gyökéragyú! 

Előzmény: mmormota (61)
Törölt nick Creative Commons License 2020.06.23 0 0 67

Relativisztikus esetben a töltések áramához eltolási áram is tartozik, mert a retardált potenciál fénysebességgel terjed, viszont a töltéshordozók a tehetetlenségüknél fogva lomhák.

Előzmény: Ménes Dénes (60)
Törölt nick Creative Commons License 2020.06.23 0 0 66

Mennyire vagy jó modellalkotásban?

 

Van egy ötletem ugyanis. Formálisan össze lehetne vonni az alapállapot létezését a kizárási elvvel.

Persze ez még nem a grand unification, csak egy apró lépés, mint az elektrogyenge kölcsönhatás összevonása.

Tegyük fel, hogy az alapállapotnál kisebb energiaszintre azért nem mehet az elektron, mert az alatta lévő szintek mind be vannak töltve. És akkor két törvény helyett egy törvényünk van, Pauli.

 

Tulajdonképpen már Dirac is mondott olyasmit, hogy a negatív energiaszintek mind betöltöttek.

Előzmény: mmormota (56)
mmormota Creative Commons License 2020.06.23 0 2 65

de az attól még a Lorentz-tanszformációra lesz invariáns

 

Pontosan ezt írtam.

 

Te azt képzeled, hogy marhára értesz mindent, meg hogy jól látod a dolgokat, de ki kell ábrándítsalak, mert nem.

 

Aggódnék, ha nem így látnád.

Előzmény: Ménes Dénes (64)
Ménes Dénes Creative Commons License 2020.06.23 0 0 64

Felírhatod a hármasvektorokkal is a Maxwell egyenleteket, de az attól még a Lorentz-tanszformációra lesz invariáns, nem a Galileire. És a j áramsűrűséged is ennek megfelelően transzformálódik. (Valamint a mozgási töltéssűrűség ugye nem egyezik a nyugalmival.)

 

Te azt képzeled, hogy marhára értesz mindent, meg hogy jól látod a dolgokat, de ki kell ábrándítsalak, mert nem. Az érezhető, hogy talán lenne eszed hozzá, de leültél egy középiskolai szinten, amire legfeljebb ezt-azt ráolvastál csak. Lusta vagy továbblépni, csak beképzeled hogy magasabb szinten tudod a dolgokat, de meg vagy ülve az iszapban, mint egy mozgásképtelen nagy kövér disznó.

Előzmény: mmormota (63)
mmormota Creative Commons License 2020.06.22 0 0 63

Ez meg már megint micsoda?

Relativisztikus fizikát lehet felírni hármas vektorokkal is meg négyesekkel is. Pl. a Maxwell egyenleteket fel szokás írni 3-as vektorokkal (amiben Laplace oprátor szerepel) meg négyesekkel is (amiben d'Alambert). Ennek köze nincs Newtonhoz.

Én a 3-as vektorokkal felírt Maxwell egyenletekben szereplő j-ről beszéltem. Attól nem lesz newtoni abszolút idős, hogy hogyan írják fel, ez forma nem tartalom.

Előzmény: Ménes Dénes (62)
Ménes Dénes Creative Commons License 2020.06.22 0 0 62

Te most a newtoni hármas fizikáról beszélsz, vagy a relativisztikus négyesről? Mert én az utóbbiról, ahol amit leírtál, abból semmi se stimmel. De totál semmi. 

Előzmény: mmormota (61)
mmormota Creative Commons License 2020.06.22 0 0 61

Szerinted ez nem ugyanaz? Mondjuk z irányú a sebesség, és dz-vel egyszerűsítesz, akkor a térfogatelemből felületelem lesz. A felület normálisa veszi át a sebességvektor irányát.

Előzmény: Ménes Dénes (58)
Ménes Dénes Creative Commons License 2020.06.22 0 0 60

Kit érdekel a hülyeséged! Én nem beszéltem eltolási áramról, ne tőlem kérdezd, ha nem találsz valamit benne. 

 

A töltés áramáról van szó, nem amit te mondasz.

 

Kit érdekel a hülye modelled! Jáccál vele, ha akarsz, nem foglalkozok vele, mert nálam nincs olyanról szó. 

Előzmény: Törölt nick (59)
Törölt nick Creative Commons License 2020.06.22 -1 0 59

Az eltolási áramnál hol a fészkes fenében van a sebesség?

 

A kondenzált anyagokban pedig az elektromos mezők erőjátékát tapasztaljuk mechanikai feszültségként.

Modell: rúgókkal összekötött tömegpontok.

Az elektromos mező a rúgó, az atomtörzsek pedig tömegpontok.

Előzmény: Ménes Dénes (58)
Ménes Dénes Creative Commons License 2020.06.22 0 0 58

Már mondtam, hogy az elektrodinamikában az áramsűrűség az töltéssűrűség szer sebesség. Itt nincs felület.

Előzmény: mmormota (56)
Ménes Dénes Creative Commons License 2020.06.22 0 0 57

Nem tudom, miről beszélsz...

Én kicsit sem, de te nagyon.

Előzmény: mmormota (56)
mmormota Creative Commons License 2020.06.22 0 0 56

Hogyne lehetne. A Maxwell egyenletek transzformálása során pontosan ez történik. Az egy dolog, hogy mi lesz belőle. Nem külön a felületet, meg külön az áramot kell transzformálni, hanem az áramsűrűséget.

Olyan alapon, amit te magyarázol, a sebességet se lehetne transzformálni, mert az érvelésed szerint nem egyidejű a ds, meg a dt se ugyanaz. Kicsit elkeveredtél.

Előzmény: Ménes Dénes (53)
Ménes Dénes Creative Commons License 2020.06.22 0 0 55

>elektromágneses sugárzásokkal töltött térfogattal

 

#Abban nincsenek mechanikai feszültségek. Ez jó a relativitáselmélet szempontjából, mert ez azt is jelenti, hogy nincs gond, van energia-impulzus tentora. Sajnos az egyéb valóban folytonos (azaz nem porszerű) anyagi kontinuumoknak nincs. Ideje lenne felismerni, hogy a relativitáselmélet egy nagyon korlátozott elmélet. A newtoni kontinuummechanikát nem foglalja magába, csak a pontmechanikát, amiben nem létesülnek mechanikai feszültségek.

Előzmény: Törölt nick (54)
Törölt nick Creative Commons License 2020.06.22 0 0 54

Témánál vagyunk. Az anyagban a mechanikai feszültség a felületegységre jutó erő.

A mechanikai erő tulajdonképpen lendület átadás.

Kvantumos szinten viszont ennek 3 összetevője van:

- Elektromos kölcsönhatás.

- Pauli kizárási elv.

- És pesze a nullponti energia tilalma.

Ezeket kellene transzformálni.

 

Kisebb erőhatások esetén a Coulomb-kölcsönhatás dominál, az pedig Lorentz-transzformálható.

 

Szerintem jobban jársz, ha először csak elektromágneses sugárzásokkal töltött térfogattal számolsz...

Előzmény: Ménes Dénes (53)
Ménes Dénes Creative Commons License 2020.06.22 0 0 53

Az, hogy nem térhetsz át kedved szerint egyik felületről egy másikra. Például az F/A egyszerűen írt anyagi feszültség szigorúan az adott térbeli (tehát egyidős) felületre vonatkozik. Ezt nem tudod Lorentz-transzformálni. Az anyag mechanikai feszültsége olyan fizikai dolog, amely csak a newtoni mechanikában él meg, a relativitáselméletben sajnos nem. Még az izotróp nyomást is hiba belevenni.

Előzmény: mmormota (50)
Törölt nick Creative Commons License 2020.06.22 0 0 52

Az csa közelítés, hogy a felületek elfordulnak.

Vegyünk egy nagyon hosszú, mondjuk egy terafényév hosszúságú űrhajót. HÍa ezt centinként kiszámolod a hiperbolákkal, akkor elcsavarodást is fogsz kapni.

Előzmény: Ménes Dénes (39)
Törölt nick Creative Commons License 2020.06.22 0 0 51

Nemtom mit akartok a felületekkel. A felület legyen pontok halmaza. Egy pontnak nincs felülete.

Előzmény: mmormota (50)
mmormota Creative Commons License 2020.06.21 0 0 50

Bármely rendszerben vannak azonos időkoordinátájú felületek. Van ezekre merőleges irány is. Rendszerfüggő, no de hát legtöbb dolog az. Nem érthető, mi bajod ezzel.

Előzmény: Ménes Dénes (49)
Ménes Dénes Creative Commons License 2020.06.21 0 0 49

Mert? 

Előzmény: mmormota (48)
mmormota Creative Commons License 2020.06.21 -1 0 48

Ez értelmetlen.

Előzmény: Ménes Dénes (45)
Törölt nick Creative Commons License 2020.06.21 0 0 47

Abban viszont igazad van, hogy az elektromágneses hullámok esetén nincs felület. Pontbeli rotációk és divergenciák vannak.

Előzmény: Ménes Dénes (45)
Ménes Dénes Creative Commons License 2020.06.21 0 0 46

Annak csak a hasonlósági elnevezése, hogy "eltolási áram".

Előzmény: Törölt nick (44)
Ménes Dénes Creative Commons License 2020.06.21 -1 1 45

Nem. Az a definíció nincs konszenzusban a relativitáselmélettel, mert minden vonatkoztatási rendszerben feltételezi a felület egyidejűségét.

Előzmény: mmormota (43)
Törölt nick Creative Commons License 2020.06.21 0 0 44

Maxwell csak szimmetria okok miatt feltételezte az eltolási áramot, és aztán ebből lettek az elektromágneses hullámok. Azt akarod mondani, hogy az EM sugárzás nem invariáns a Lorantz-transzformációval szemben?

Előzmény: Ménes Dénes (42)
mmormota Creative Commons License 2020.06.21 0 0 43

Szerintem j definíció szerint a felületegységen merőlegesen áthaladó áram, Amper per négyzetméter dimenzióval. Egy adott rendszerben ez ennyi. Másik rendszerben meg persze más.

 

Előzmény: Ménes Dénes (42)
Ménes Dénes Creative Commons License 2020.06.21 0 0 42

Igen, így van. És az két részre bontható, konduktív és konvektív áramra, azaz (térfogati töltéssűrűség nélküli) vezetett áramra és a térfogati töltéssűrűség áramlására. Az utóbbi ϱ0ui időszerű négyesvektor, ami láthatóan a sebesség alapján definiált. Az előbbi viszont nem illeszthető be az elektrodinamikába, de hamisan úgy vesszük, mintha a ϱ0ui négyesvektor térszerű kiegészítése az lenne.

 

Ebben sehol sincs felületidefiníciós áram. Az csak a közép- és olyan iskolákban van, ahol nem relativisztikusan oktatják az elektromosságot. 

Előzmény: mmormota (41)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!