A magyar vasút rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelem során, gazdaságilag jelentős ágazat volt sokáig és a legfontosabb közlekedési eszköz.
Aszód - Balassagyarmat, 1896. Eredetileg Hatvantól indult volna, de módosultak a tervek. Így pl. felépült Héhalom vasútállomása, de a vasút meg messze elkerüli a falut - ez az épület ma a községháza.
Siófok - Kaposvár, 1906. De nézzük meg ezt a térképet, ahol a vasút még csak tervezetként szerepel:
Van még egy különleges budapesti vasút, ez a Budavári Sikló. A Lánchíd budai hídfőjétől jár a Budavári Palotáig.
A megépítése Széchenyi Ödön ötlete volt ( Széchenyi István fia ), 1868 és 1870 közt épült meg.
Széchenyi Lyonban látott ilyet, ezért javasolta a gőzmeghajtású kötélvontatású vasút építését. Ez volt a második Európában 1945-ig gond nélkül üzemelt. Népszerű volt a turisták közt, 1873-ban már évi 1,5 millió utast szállított.
A második világháborúban bombatalálatot kapott a felső rész és elpusztult, de újra lehetett volna építeni, azonban a BKV elődje inkább elbontott mindent, mert busszal akarta szállítani az embereket a Várba. A 60-as évektől többször döntést hoztak az újraépítéséről, de nem történt semmi 1985-ig. 1985-1986-ban végül újraépítették, de most elektromos a meghajtása.
Évi 1 millió utas használja. Két kocsija van, ezek ellentétes mozgást végeznek, az egyik lefele megy, a másik felfele,
A Fogaskerekű vasút az ország egyetlen fogaskerekű vasútja, a Városmajor és a Széchenyi hegy közt közlekedik.
A Svábhegy jelentős kirándulóhely volt, az utasok szállítása érdekében már 1868 óta járt lóvasút a Lánchíd és Zugliget közt.
Európa első fogaskerekű vasútja Svájcban 1871-ben épült meg, ennek tervezője és építője Nikolaus Riggenbach 1873-ban engedélyt kért fogaskerekű vasút építésére a Svábhegyre, még abban az évben elkezdték építeni és 1874-re kész is lett a Svábhegyig.
A vasút normál nyomtávú és fogaskerekű üzem, erre a hegyvidéki terep miatt volt szükség.
A Városmajorból indult, itt volt üzemi telep, a mozdony és kocsiszín, az állomásépület a tátrai házakhoz volt hasonló, megsemmisült a második világháborúban. Itt át lehetett szállni a zugligeti lóvasútra, a menetrendet is összehangolták. Nem járt túl sűrűn, 30 perc volt minimum két szerelvény indulása közt.
Az igények miatt 1890-ben meghosszabbították a vonalat Széchenyi hegyig, így lett 3733 méter hosszú.
1926-ban lejárt a magántársaság és Budapest közti szerződés, Budapest tulajdonába került a vasút, akik felújították, korszerűsítették és gőzmeghajtásról átálltak villamos meghajtásra, új járműveket szereztek be. Ezután 15 percenként járt a vasút amikor 1929-ben elkészültek.
A 1960-as évekre teljesen leromlott a pálya állapota és a járműpark, ezért 1973-ban felújították és korszerűsítették, új járműveket szereztek be. A következő felújítások a 2000-es évek elején és 2014-ben voltak.
A jövőre nézve vannak tervek a meghosszabbítására a Szél Kálmán térig és a Normafáig, alacsony padlós, klimatizált korszerű járműveket vennének ehhez.
A legforgalmasabb keskeny nyomtávú kisvasút a Gyermekvasút, 760 mm a nyomtávja. A Széchenyi hegy és Hűvösvölgy közt közlekedik, ( a Széchenyi hegyen van a Fogaskerekű vasút végállomása, a Jánoshegy megállójánál a Libegő végállomása ).
A pálya 11.2 km hosszú, nincs villamosítva, gyerekek látják el a szolgálatot felnőtt felügyelet alatt, eredetileg Úttörővasút volt a neve.
Az jöhet ide dolgozni, aki már 4 osztályos kort elérte és 4-nél jobb az átlaga, a tanfolyam elvégzése után sokféle feladatot kipróbálnak ami a vasútnál létezik, a nyolcadik osztály elvégzéséig lehetnek vasutasok.
1948-ban épült meg a vasút első 3 km-es szakasza a Virágvölgyig , az építést fiatal önkéntesek végezték, 1949-re érték el a Szépjuhászné állomást, 1950-re a végállomást.
1990 óta Gyermekvasút a neve. 1989-1991-ben felújították, a Budapest-Esztergom vasút felújításakor elbontott sínek kerültek ide.
Úgy tudom teherszállítás csak a Zalaerdő csömödéri kisvasútján van. A teljes hálózata 102 km, ebből 32 km-t használnak személyszállításra, Lenti-Csömödér-Kistolmács útvonalon.
