A magyar vasút rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelem során, gazdaságilag jelentős ágazat volt sokáig és a legfontosabb közlekedési eszköz.
A Fogaskerekű vasút az ország egyetlen fogaskerekű vasútja, a Városmajor és a Széchenyi hegy közt közlekedik.
A Svábhegy jelentős kirándulóhely volt, az utasok szállítása érdekében már 1868 óta járt lóvasút a Lánchíd és Zugliget közt.
Európa első fogaskerekű vasútja Svájcban 1871-ben épült meg, ennek tervezője és építője Nikolaus Riggenbach 1873-ban engedélyt kért fogaskerekű vasút építésére a Svábhegyre, még abban az évben elkezdték építeni és 1874-re kész is lett a Svábhegyig.
A vasút normál nyomtávú és fogaskerekű üzem, erre a hegyvidéki terep miatt volt szükség.
A Városmajorból indult, itt volt üzemi telep, a mozdony és kocsiszín, az állomásépület a tátrai házakhoz volt hasonló, megsemmisült a második világháborúban. Itt át lehetett szállni a zugligeti lóvasútra, a menetrendet is összehangolták. Nem járt túl sűrűn, 30 perc volt minimum két szerelvény indulása közt.
Az igények miatt 1890-ben meghosszabbították a vonalat Széchenyi hegyig, így lett 3733 méter hosszú.
1926-ban lejárt a magántársaság és Budapest közti szerződés, Budapest tulajdonába került a vasút, akik felújították, korszerűsítették és gőzmeghajtásról átálltak villamos meghajtásra, új járműveket szereztek be. Ezután 15 percenként járt a vasút amikor 1929-ben elkészültek.
A 1960-as évekre teljesen leromlott a pálya állapota és a járműpark, ezért 1973-ban felújították és korszerűsítették, új járműveket szereztek be. A következő felújítások a 2000-es évek elején és 2014-ben voltak.
A jövőre nézve vannak tervek a meghosszabbítására a Szél Kálmán térig és a Normafáig, alacsony padlós, klimatizált korszerű járműveket vennének ehhez.
A legforgalmasabb keskeny nyomtávú kisvasút a Gyermekvasút, 760 mm a nyomtávja. A Széchenyi hegy és Hűvösvölgy közt közlekedik, ( a Széchenyi hegyen van a Fogaskerekű vasút végállomása, a Jánoshegy megállójánál a Libegő végállomása ).
A pálya 11.2 km hosszú, nincs villamosítva, gyerekek látják el a szolgálatot felnőtt felügyelet alatt, eredetileg Úttörővasút volt a neve.
Az jöhet ide dolgozni, aki már 4 osztályos kort elérte és 4-nél jobb az átlaga, a tanfolyam elvégzése után sokféle feladatot kipróbálnak ami a vasútnál létezik, a nyolcadik osztály elvégzéséig lehetnek vasutasok.
1948-ban épült meg a vasút első 3 km-es szakasza a Virágvölgyig , az építést fiatal önkéntesek végezték, 1949-re érték el a Szépjuhászné állomást, 1950-re a végállomást.
1990 óta Gyermekvasút a neve. 1989-1991-ben felújították, a Budapest-Esztergom vasút felújításakor elbontott sínek kerültek ide.
Úgy tudom teherszállítás csak a Zalaerdő csömödéri kisvasútján van. A teljes hálózata 102 km, ebből 32 km-t használnak személyszállításra, Lenti-Csömödér-Kistolmács útvonalon.
A Lillafüredi Állami Erdei Vasút, Miskolc környékén közlekedik, eredetileg a bükki fa és a diósgyőri szénbánya szenének szállítása volt a célja, ma a turizmus.
A Miskolc-Márta-bánya-Papírgyár-Lillafüred-Fazola-kohó-Garadna vonal 13.9 km hosszú.
Az építésének oka Trianon volt, amikor elveszett az ország erdeinek többsége, ezért döntés született a maradék erdők intenzívebb kitermeléséről, így a Bükkben is ez történt, kiépült a Színva-patak völgyében a vasút 1920-ban, Garadnából közlekedett Miskolc fatelepéig, a fa mellett dolomitot is szállítottak a szomorúi kőbányából és szenet a Márta bányából a Papírgyárba. Több szárnyvonal is létesült fa szállítására.
Egy új tényező volt a turizmus, eleinte 1923-tól csak a vonal mentén lakók utaztak a vonalon dolgozni. Az igazi fellendülést a 1929-ben Lillafüreden megnyílt Palotaszálló hozta meg. Trianonban elvesztette az ország tátrai üdülőhelyeit, ez a szálló vonzotta a hegyvidéki üdülésre vágyókat, új korszerű Ganz vonatokat állítottak forgalomba, évente 300 ezer utas használta, de a teherszállítás is megmaradt. Új szárnyvonalak épültek, 1939-ben 36,3 km hosszú volt a hálózat.
A háború idején komoly károk érték, 1945-ben államosították.
1954-ben érkeztek az első dízel mozdonyok. A 70-es, 80-as években áttértek a közúti szállításra, a 90-es években felszedték a szárnyvonalakat.
A turizmus viszont továbbra is virágzott, a járműparkot felújították és még egy dízel-villamos hibrid mozdonyt is vásároltak.
Ez a ország második legforgalmasabb kisvasútja, a szilvásváradi a harmadik legforgalmasabb, a királyréti a negyedik.
