Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2020.06.08 0 0 14

Ezt miből okoskodtad ki?

 

Meg kellene értened ezt:

https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=155017343&t=9016035

Előzmény: Mungo (13)
Mungo Creative Commons License 2020.06.07 0 0 13

(2) Δx = 2r = 4Gm/c2

 

Ezt miből okoskodtad ki?

Előzmény: Törölt nick (4)
hiper fizikus Creative Commons License 2020.04.15 0 0 12

"eseményhorizonton belül a részecske helye és lendülete határozatlan"

kevered a fogalmakat: a határozatlan nem szinonímája az ismeretlennek

Előzmény: Törölt nick (-)
aRushi Creative Commons License 2020.04.15 -1 1 11

Ha nem mozgás, akkor nem lehet köze a fénysebességhez. Ha mégis volna köze, a fénysebesség bizony nem lehet más, mint a fény sebessége.

(Ez még Istenre is vonatkozik!!)

Előzmény: Törölt nick (8)
jogértelmező Creative Commons License 2020.04.15 0 1 10

Aműgy ennek az elméletnek mely kérdésekre kellene válaszokat adnia?

szőrinszálán Creative Commons License 2020.04.14 0 0 9

„Nem vonatkozhat rá a fénysebesség felső korlátként.”

 

Egy hullámfüggvény, ami az összes lehetséges állapotot egy-időben reprezentálja, (korreláció) az kvázi mozdulatlan, vagy abszolút mozdulatlan állapotról informál? Mert ha a valóságban nincs abszolút mozgás, és abszolút mozdulatlanság, akkor abszolút sebesség sem lehet a c.

Előzmény: Törölt nick (8)
Törölt nick Creative Commons License 2020.04.14 0 0 8

Abból indultam ki, hogy a hullámfüggvény bizonytalansága nem mozgás.

Nem vonatkozhat rá a fénysebesség felső korlátként.

Viszont azt be kell tartani, hogy az eseményhorizont alól nincs kibúvó.

 

Felvetés:

Ha nem mozgás, akkor a p2/2m is csak formálisan tekinthető kinetikus energiának. Ezen is el lehetne gondolkozni.

Előzmény: aRushi (5)
szőrinszálán Creative Commons License 2020.04.14 0 0 7

Induljunk ki abból, hogy a 4D téridő dinamikus, vagyis tágulni, zsugorodni, görbülni képes. Miként lehet ennek a téridőnek eseményhorizontja? Ha eltekintünk a nulla időponttól és a Planck időből és távolságból indulunk ki, akkor egy mini feketelyuk eseményhorizontját vehetjük alapul, vagyis azon kívül nincs más esemény. Miből áll ez az esemény? Térből, időből, energiából, ami tömeggé konvertálható. Na és a dinamikából, a mozgásból, ami a tér és idő létének feltétele. Amikor a gravitációt szeretnénk kvantálni, ez a jelenlegi kiindulási alap. De kérdezem tisztelettel, hogy a világmindenség teljes energiája, nulla uszkve végtelen, belefér egy mini fekete lyukba?

Előzmény: Törölt nick (-)
pk1 Creative Commons License 2020.04.14 0 0 6

"Induljunk ki abból a feltevésből, hogy az eseményhorizonton belül ..."

 

Stop! Mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy eseményhorizontos téridőt használsz. Mert van másmilyen is.

Előzmény: Törölt nick (-)
aRushi Creative Commons License 2020.04.14 -1 1 5

Nekem nem tetszik a kiindulási feltevés. Csak olyan feltevéseknek látom az értelmét, melyeknek látom az értelmét.

Talán elmagyaraznád, hogy mi az értelme a kiindulási feltevésednek a te véleményed szerint? 

Előzmény: Törölt nick (-)
Törölt nick Creative Commons License 2020.04.12 0 0 4

A méterben értendő eredményhez mégis kellenek a természeti állandók.

 

(1) r = 2Gm/c2

 

(2) Δx = 2r = 4Gm/c2

 

(3) Δx Δp = ħ/2

Δp = ħ/2Δx

 

(4) m2 = (Δp)2c2/2

 

 

(3)2:

(Δp)2 = ħ2/4(Δx)2

 

(1-2)2:

(Δx)2 = 16G2m2/c4

 

(%4%):

(Δx)2 = 16G2(Δp)2/2c6

 

(%32%):

(Δx)2 = 16G2ħ2/8(Δx)2c6

 

(Δx)4 = 2 G2ħ2/c6

 

Ebből nagyságrendileg Δx=10-35 m. (Elméleti fizikusok kedvéért cgs-ben 10-33 cm.)

Előzmény: Törölt nick (2)
jogértelmező Creative Commons License 2020.04.11 0 0 3

" Mit mond az áltrel és a kvantumelmélet egyesítése? "

 

Nehéz kérdés, hogy mit mond ami nincs egyesítve.

Előzmény: Törölt nick (-)
Törölt nick Creative Commons License 2020.04.11 0 0 2

Összevonom az egyenleteket:

 

Δx = 4Gm

Δp = 1/2Δx

m2 = (Δp)2/2

 

(Δx)2 = 16G2m2

 

(Δx)2 = 16G2(Δp)2/2 = 8G2(Δp)2

 

(Δp)2 = 1/4(Δx)2

 

(Δx)2 = 8G2(Δp)2 = 8G2/4(Δx)2

 

(Δx)4 = 2G2

Előzmény: Törölt nick (1)
Törölt nick Creative Commons License 2020.04.11 0 0 1

Asszem célszerű lenne ideiglenesen bevezetni, hogy c=1 és ħ=1.

 

Δx Δp = 1/2

r = 2Gm

Δx = 2r

m = (Δp)2/2

 

Hoppá, a negyedik egyenlet így nem jó, mert mc2=E=p2/2m kellene legyen.

(Megjegyzés: nagyobb energiasűrűségeknél a nyugalmi tömeg járulékát már elhanyagolhatjuk.)

 

Akkor tehát:

m2 = (Δp)2/2

Előzmény: Törölt nick (-)
Woorim Epsom Creative Commons License 2020.04.11 0 0 0

x = 0

Törölt nick Creative Commons License 2020.04.11 0 0 topiknyitó

Induljunk ki abból a feltevésből, hogy az eseményhorizonton belül a részecske helye és lendülete határozatlan. Viszont a tömegét képzeljük el az eloszlás tömegközéppontjában. (Később az elgondolást lehet alagút effektussal is bővíteni, vagyis az eseményhorizont mőgé zárt részecske legyen valamilyen valószínűséggel a horizonton kívül is megtalálható.)

Δx Δp = ħ/2

r = 2Gm/c2

Δx = 2r

m = c2 (Δp)2/2

 

Keressük az egyenletrendszer megoldását.

Kérdés: véges tömeg tényleg össze tudja húzni egyetlen pontba önmagát?

Mit mond az áltrel és a kvantumelmélet egyesítése?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!