Keresés

Ezt miből okoskodtad ki?

Meg kellene értened ezt:

https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=155017343&t=9016035

(2) Δx = 2r = 4Gm/c²

Ezt miből okoskodtad ki?

"eseményhorizonton belül a részecske helye és lendülete határozatlan"

kevered a fogalmakat: a határozatlan nem szinonímája az ismeretlennek

Ha nem mozgás, akkor nem lehet köze a fénysebességhez. Ha mégis volna köze, a fénysebesség bizony nem lehet más, mint a fény sebessége.

(Ez még Istenre is vonatkozik!!)

Aműgy ennek az elméletnek mely kérdésekre kellene válaszokat adnia?

„Nem vonatkozhat rá a fénysebesség felső korlátként.”

Egy hullámfüggvény, ami az összes lehetséges állapotot egy-időben reprezentálja, (korreláció) az kvázi mozdulatlan, vagy abszolút mozdulatlan állapotról informál? Mert ha a valóságban nincs abszolút mozgás, és abszolút mozdulatlanság, akkor abszolút sebesség sem lehet a c.

Abból indultam ki, hogy a hullámfüggvény bizonytalansága nem mozgás.

Nem vonatkozhat rá a fénysebesség felső korlátként.

Viszont azt be kell tartani, hogy az eseményhorizont alól nincs kibúvó.

Felvetés:

Ha nem mozgás, akkor a p²/2m is csak formálisan tekinthető kinetikus energiának. Ezen is el lehetne gondolkozni.

Induljunk ki abból, hogy a 4D téridő dinamikus, vagyis tágulni, zsugorodni, görbülni képes. Miként lehet ennek a téridőnek eseményhorizontja? Ha eltekintünk a nulla időponttól és a Planck időből és távolságból indulunk ki, akkor egy mini feketelyuk eseményhorizontját vehetjük alapul, vagyis azon kívül nincs más esemény. Miből áll ez az esemény? Térből, időből, energiából, ami tömeggé konvertálható. Na és a dinamikából, a mozgásból, ami a tér és idő létének feltétele. Amikor a gravitációt szeretnénk kvantálni, ez a jelenlegi kiindulási alap. De kérdezem tisztelettel, hogy a világmindenség teljes energiája, nulla uszkve végtelen, belefér egy mini fekete lyukba?

"Induljunk ki abból a feltevésből, hogy az eseményhorizonton belül ..."

Stop! Mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy eseményhorizontos téridőt használsz. Mert van másmilyen is.

Nekem nem tetszik a kiindulási feltevés. Csak olyan feltevéseknek látom az értelmét, melyeknek látom az értelmét.

Talán elmagyaraznád, hogy mi az értelme a kiindulási feltevésednek a te véleményed szerint? 

A méterben értendő eredményhez mégis kellenek a természeti állandók.

(1) r = 2Gm/c²

(2) Δx = 2r = 4Gm/c²

(3) Δx Δp = ħ/2

Δp = ħ/2Δx

(4) m² = (Δp)²c²/2

(3)²:

(Δp)² = ħ²/4(Δx)²

(1-2)²:

(Δx)² = 16G²m²/c⁴

(%4%):

(Δx)² = 16G²(Δp)²/2c⁶

(%3²%):

(Δx)² = 16G²ħ²/8(Δx)²c⁶

(Δx)⁴ = 2 G²ħ²/c⁶

Ebből nagyságrendileg Δx=10^-35 m. (Elméleti fizikusok kedvéért cgs-ben 10^-33 cm.)

" Mit mond az áltrel és a kvantumelmélet egyesítése? "

Nehéz kérdés, hogy mit mond ami nincs egyesítve.

Összevonom az egyenleteket:

Δx = 4Gm

Δp = 1/2Δx

m² = (Δp)²/2

(Δx)² = 16G²m²

(Δx)² = 16G²(Δp)²/2 = 8G²(Δp)²

(Δp)² = 1/4(Δx)²

(Δx)² = 8G²(Δp)² = 8G²/4(Δx)²

(Δx)⁴ = 2G²

Asszem célszerű lenne ideiglenesen bevezetni, hogy c=1 és ħ=1.

Δx Δp = 1/2

r = 2Gm

Δx = 2r

m = (Δp)²/2

Hoppá, a negyedik egyenlet így nem jó, mert mc²=E=p²/2m kellene legyen.

(Megjegyzés: nagyobb energiasűrűségeknél a nyugalmi tömeg járulékát már elhanyagolhatjuk.)

Akkor tehát:

m² = (Δp)²/2

x = 0

Induljunk ki abból a feltevésből, hogy az eseményhorizonton belül a részecske helye és lendülete határozatlan. Viszont a tömegét képzeljük el az eloszlás tömegközéppontjában. (Később az elgondolást lehet alagút effektussal is bővíteni, vagyis az eseményhorizont mőgé zárt részecske legyen valamilyen valószínűséggel a horizonton kívül is megtalálható.)

Δx Δp = ħ/2

r = 2Gm/c2

Δx = 2r

m = c² (Δp)²/2

Keressük az egyenletrendszer megoldását.

Kérdés: véges tömeg tényleg össze tudja húzni egyetlen pontba önmagát?

Mit mond az áltrel és a kvantumelmélet egyesítése?