Azt lehet mondani hogy a görögök a történelem nyertesei közé tartoztak a függetlenség elnyerése óta, leszámítva az ázsiai területek elvesztését, különösen a 1980 és 2008 közti időszakban, amikor elképesztő jólétben éltek a korábbi időszakokhoz képest.
Amikor 1832-ben meghúzták a független Görögország határait, kb. 800 ezer fő volt az új állam népessége.
Ez azt jelentette, hogy az akkoriban kb. 2,5 milliósra becsült görögség kétharmada kívül maradt az ország határain.
Észak-Görögország, Kréta, továbbá Nyugat-Anatólia göröglakta területei teljes egészében az oszmánok uralma alatt maradtak.
Már a következő évtizedekben kialakult a görög vezetők és értelmiségiek körében a Megalé Ídea, azaz az, hogy Görögország határait úgy kell kitolni, hogy valamennyi görög az országhatárokon belülre kerüljön.
Végül is, ha úgy vesszük, akkor Nyugat-Anatóliát és Kelet-Thrákiát (a mai Töröko. európai részét) leszámítva ez az I. vh. végére össze is jött nekik.
A tekintélyes létszámú görög diaszpórát szintén nem számítva.
Azért az tegyük hozzá, hogy a kor romantikus áramlatának köszönhették a segítséget a görögök, amelyik rendkívül tisztelte az ókori görögöket és a kor művelt nyugati értelmiségi rétege emiatt a görögökkel támogatta a harcban és az általuk kifejtett társadalmi nyomás kényszerítette az angol és francia kormányt a beavatkozásra. Eredetileg a török birodalom területi egysége mellett álltak, ahogy az oroszok is, de aztán rájöttek az oroszok hogy területeket tudnak szerezni a törökök rovására.
1821-ben robbant ki a görög szabadságharc, 2 évvel ezelőtt ünnepelték Görögországban a 200 éves évfordulóját.
Kezdeti meglepően gyors sikerek után 1822-ben kikiáltották az első Hellén Köztársaságot.
1823-ra a Görögországban állomásozó oszmán haderők lényegében rommá voltak verve.
Ekkor viszont II. Mahmud szultán a hűbéreséhez, Mohamed Alihoz, Egyiptom teljhatalmú (gyakorlatilag önálló) kormányzójához fordult.
Érdekesség, hogy ebben az időben az egyiptomi hadsereg jobban felszerelt és jobban kiképzett volt, mint az oszmán...
Tekintélyes méretű egyiptomi expedíciós hadtest száltt partra Görögországban és az oszmánok is új, friss hadtesteket vezényeltek a térségbe.
1826-ban kétéves ostrom után elesett a szabadságharcosok fővárosa, Mussolonghi, ill. Athén is.
A szabadságharc ügye 1826-1827-ben bukásra állt, II. Mahmud már készülhetett a görög tartományok teljes elfoglalására, konszolidálására.
Ekkor a térségben érintett 3 európai nagyhatalom - Egyesült Királyság, Francia Királyság, Orosz Birodalom - úgy döntött, hogy megsegítik a felkelők ügyét.
1827-ben Navarinó mellett tönkreverték az oszmán-egyiptomi flottát, majd 1828-ban Oroszország nyíltan is hadat üzent az oszmánoknak, az orosz hadsereg bevonult a Balkánra.
1829-re az oszmán szárazföldi hadsereg is verve volt, II. Mahmud kénytelen volt békét kérni az oroszoktól.
Ennek az oroszok azt szabták feltételül, hogy azonnali hatállyal szüntesse be a görög szabadságharcosok elleni hadműveleteket és ismerje el Görögország függetlenségét.
II. Mahmud elfogadta a feltételeket és elismerte Görögország függetlenségét.
1830-ban a 3 nagyhatalom garantálta Görögország nemzetközi függetlenségét.
1832-ben a nagyhatalmak és az Oszmán Birodalom képviselői meghúzták Görögország kölcsönösen elismert határait.
Érdekesség még, hogy a nagyhatalmak úgy döntöttek, hogy az új ország államformája királyság legyen.
Így az első Hellén Köztársaság megszűnt és 1832-ben megalakult a Görög Királyság.
A görögök a Balkánon a 20.század nyertesei, viszont Ázsiában a vesztesei, a törökök az első világháború után brutálisan elűzték Kisázsia területéről az 2800-2500 éve ott élő görögöket.
Sajnálatos hogy az angolok kártékony tevékenysége miatt, akik a török birodalom fennállásában voltak érdekeltek, semmivé lettek az oroszok katonai sikerei. Gondoljuk el, ha akkor elfoglalják Konstantinápolyt és létrejön egy nagy Bolgár állam orosz befolyás alatt milyen más lett volna a történelem. Szerbia egy gyenge kisállam maradt volna, osztrák befolyás alatt. Ausztria, Németország és Oroszország mint baráti államok ellenőrizték volna Európa keleti részét. A törökök visszaszorultak volna Ázsiába, az oroszok akár elfoglalhatták volna az összes örmények lakta területet. Elmaradt volna az első világháború és na is a 1914-es határok közt létezne az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország.
Két év múlva, az 1877-1878 évi orosz - oszmán háborút lezáró berlini kongresszuson született meg végül Bulgária függetlensége, igaz, hogy csak az északi részeké, Dél-Bulgária egy darabig Kelet-Rumélia néven még oszmán uralom alatt maradt.
Azért a magyaroknak ez óriási veszteség volt, elesett a Dél-Dunántúl legerősebb vára
jogos..., a Habsburgok,németek, a Pápaság dotációi és a fellendült élőállat-kivitelünk exportvámjai, Ferdinánd pü-i és egyéb struktűrális reformjai lehetővé tették Szigetvár nagyon komoly megerősítését.
Az elvesztése télleg csapás volt.
De aztán jött a "Török Blau*terv : "Don-Volga-Asztrahany" szívás kb. 1569. Majd a Lepantoi full kiútés 1571-ben.
Igaz még idén a tatár-oszmán hordák felégették Moszkvát, de 1572-ben megsemmisítő vereséget szenvedtek Molodinál. Tehát az oszmán bukták :
Szigetvár elesett ugyan, de az oszmán fősereg súlyos emberveszteséget szenvedett.
A legnagyobb veszteségük persze maga Szulejmán volt.
Talán ha nem indul hadba személyesen 72 évesen, még néhány évig húzta volna, ami nekünk és a nyugatnak nem lett volna túl jó.
Utódai alatt kezdődött meg az oszmán birodalom hanyatlása, sajnos a 15 éves háborúban is még elég erősek voltak, hogy tkp. győzelemmel tudják befejezni...
Amit Egerről és Kőszegről írtál, azzal is egyet tudok érteni.
Azért a magyaroknak ez óriási veszteség volt, elesett a Dél-Dunántúl legerősebb vára, utána már csak Kanizsánál volt erős vár, amíg el nem esett az is a 15 éves háborúban.
Igen Máltán volt az első győztes csata a török fősereg ellen, Szigetvárnál a törökök győztek, csak elpatkolt közben Szulejmán.
A muszlimok Szigetnél vereséget szenvedtek, hadászat :
ki éri el a célját.
Nyilván az agg Szulejmán nem azért tespedett végig a római kor óta lepusztult balkáni földutakon, h 1 olan magyar várat vegyen be, mely stratégiai súlya nem volt mérhető se Nándorfehérváréhoz, se Budához.
Valszeg a máltai kudarcot akarta +bosszulni azzal, a Német Birodalomra Ausztriában mér vereséget.
Felvonultatta a Római kor óta legnagyobb haderőt, és kudarcot vallott.
Mert úgy amortizálta le azt, h utána esélye sem lett volna döntő vereséget mérni a német-spanyol hadseregre.
Kőszeg és Eger nem olan egyszerű ügy, ahogy azt a romantikus és szoci történetírásban interpretálták :
Az tény, h a horvátNikola Juriić megállította a Kőszeget ostromló Szulejmánt a német polgári védelemmel és a magyar környékbeli parasztsággal együttműködve.
Az is tény, h a kis várat formailag fel is kellett adja.
Tudtommal Szulejmán nem lelkizett (pl. Lipóttal, Napoleonnal v Hitlerrel ellentétben) túl sokat, v csak erről senki sem mert forrást hagyni.
Így csak feltételezhetjük (OK : velencei, angol stb. jelentések), h azzal a hadsereggel,amit V. Károly verbuvált össze nem akart megütközni.
Ebből következően Kőszeg "elhúzódó" ostromát Ürügynek használta fel.
Eger :
ostroma az oszmánok (nem törökök) szempontjából már túl későn kezdődött, különben Eger elesett volna.
Annak oka,h ez így történt főleg olyan magyar várak ellenállásának köszönhető, mint Temesvár, Szolnok stb.
a cikk szerint igen, én olvastam az ütközetről, szerintem egyszerűen a törökök több hibás döntést hoztak a csata a során amit kihasználtak a keresztények, illetve amikor a törököknek kedvezett a helyzet a keresztények időben reagáltak, elvileg a törökök voltak az esélyesek a nyerésre
Igy van és kisvártatva majd a törökök is fejlesztettek:
"A vesztes lepantói ütközet után a török hajóhad kerülte az összecsapást a keresztényekkel, és ebben az időben felépült az új flotta, amelyben megjelentek a mahonék, a nagy tűzerejű török nehézgályák. 1572 áprilisára 250 gálya és öt nehézgálya állt készen a harcra. Tunisz, amelyet a spanyolok 1573 októberében visszafoglaltak, a következő évben elesett. "
Nem az volt a győzelem egyik fő oka, hogy ekkora már komolyan kezdett megmutatkozni a nyugat-európai stílusú tengeri hadviselés - fedélzeti tüzérség egyre inkább előtérbe kerülő alkalmazása - előnye az oszmán török - arab - berber tengeri hadviseléssel szemben?
Igen, Sobieski segítsége elsöprő győzelmet hozott a török ellen Bécs mellett 1683-ban, a későbbi sikerhez kellett XI.Ince pápa is, aki összehozta a Szent Ligát, rávette a császárt hogy űzze ki a törököt és XIV. Lajost hogy néhány évig ne támadja hátba a Habsburgokat.
