Sok országban segítenek a szegényebbeknek, hogy lakni tudjanak. Valamennyire nálunk is kell.
Kevés önkormányzat tud mostanában bérlakásokat építeni...
"BÉRHÁZAK ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN
Nyugat- Európában nagy számú lakás van oly módon magántulajdonban, hogy bérházakban, hosszú távú bérleti szerződéssel kerülnek hasznosításra. A bérházak tulajdonosai egy része biztosító, nyugdíjalap vagy ingatlanalap. Néhány példa az elmúlt évek nyugat-európai bérlakás piaci tranzakciójából jól mutatja, hogy a nyugat-európai bárlakás piac önálló, alacsony kockázatú befektetési terméket jelent"
A lakók bruttó 1101 Ft/nm lakbért fizetnek havonta. A Passzívházban egy ott lakó koordinátor látja el a napi üzemeltetési feladatokat és a rendszer folyamatos monitoringozását. A kiválasztott koordinátor a Passzívház üzemeltetéséhez szükséges kiegészítő tudásanyaghoz a felkészítést megkapta. Az épület optimális üzemeltetéséhez feltétlenül szükséges, hogy a lakást, valamint a közös területeket a bérlők megfelelően használják. Ezért tartottak oktatást, továbbá a lakásbérleti szerződés melléklete a Házirend, valamint a Lakáshasználati útmutató, amelyek alkalmazása és betartása kötelező elvárás a bérlőkre nézve. 2014. november, december hónap mérései alapján a tapasztalat az, hogy a havi fűtési díj átlagosan 2336 Ft.- lakásonként, lakásnagyságtól függetlenül. Az átlagos melegvíz-fogyasztás 2,4 köbméter havonta, a vízmelegítési díj köbméterenként 1070 Ft.
Építsenek akkor nálunk is bérlakásokat az önkormányzatok .
Van rá példám, hogy épült .
,,Budapesten egyedülálló módon – eddig 11 helyszínen 632 önkormányzati lakást épített a XIII. Kerületi Önkormányzat, minderre több mint 10 milliárd forintot fordított, és 30 ezer négyzetméternél nagyobb lakásfelületet adott át a bérlőknek."
,,A bérlakásépítési-program keretében épül föl a mostani, Jász utca 72. szám alatti 35 lakásos bérház is. Az épületen belül 1-1,5-2 és 3 szobás, jellemzően 35-40, 50-55 és 65-70 négyzetméter alapterületű összkomfortos lakások lesznek. A minimális alapterület minden esetben meghaladja a 35 négyzetmétert.
A kivitelezést közbeszerzési eljárás keretében az FK-RASZTER Zrt. nyerte el, az építés költsége 2,8 milliárd forint.
A 2,8 milliárd forintos építési költség lakásonként 80 millió forintot jelent, ami 35-70 négyzetméteres alapterületek mellett 1,5 millió forintos négyzetméterárra jön ki. Ez az árszint mintegy 50 százalékkal magasabb a kerületben piaci áron kínált új lakások átlagánál, jóllehet az épület tervezője szerint a XIII. kerületi önkormányzati passzív bérlakások messze magasabb igényszinttel készülnek, mint egy átlagos ingatlanfejlesztési lakás."
Így küzd a hajléktalanság ellen a világ legélhetőbb városa
Szepesi Anita, 2018. szeptember 27.
Bécsben a lakosság több mint 60 százaléka önkormányzati vagy szociális bérlakásban él, a városi önkormányzat lakásállománya eléri a 220 ezret, amihez jön további 200 ezer olyan lakás, amelyet nem profitorientált lakásépítő és -fenntartó cégek üzemeltetnek.
Németországban a lakosság 48 % él bérelt lakásban, amiből majdnem 40 % piaci alapú bérlet. Ugyanez Ausztriában 45 % és 15 %, Franciaországban 36 % és 16 %. Svájc az egyetlen európai ország, ahol a bérlet lakások aránya a maga 55 %-kal meghaladja a saját tulajdonú lakások arányát (a piaci alapon bérlők aránya is magas, mintegy 49 %).
Nyugat-Európában nagyszámú lakás van oly módon magántulajdonban, hogy bérházakban, hosszú távú bérleti szerződéssel kerülnek hasznosításra. A bérházak tulajdonosai egy része biztosító, nyugdíjalap vagy ingatlanalap.
Néhány példa az elmúlt évek nyugat-európai bérlakás piaci tranzakciójából jól mutatja, hogy a nyugat-európai bárlakás piac önálló, alacsony kockázatú befektetési terméket jelent
Mi a baj a kormány lakástámogatási terveivel, és hogyan lehetne ezt a pénzt jobban elkölteni?
„tehát igazából ugyanazt a kört célozza meg ez az eszköz is, amelyet már korábban is támogatott az állam, ugyanazokkal a hibákkal, amiket már sokszor leírtak. Hogy csak a középosztálynak, a felsőközéposztálynak érhetők el, mivel például társadalombiztosítási jogviszonyhoz kötöttek, ezért csak azok tudják igénybe venni, akiknek bejelentett munkahelyük volt vagy van. Ugye, azt mondja Novák, hogy ők olyan eszközöket keresnek, amelyek a legszélesebb körben elérhetők, de pont a CSOK-ra ez nem igaz. Még a családosok esetében sem.”
