Kertünk földje döntően befolyásolja, hogy milyen sikeresen kertészkedünk. Sokféle talaj van és mind javítható, jobbá és még jobbá tehető. Sok siker minden erre járó kertkedvelőnek!
Mindig próbálkozom új módszerekkel. A fóliát azért tettem, hogy ne peregjen ki a komposzt a réseken, de nem vált be, mert 'kidagadt' és alig bírtam emelővel leemelni emiatt a keretet. Az egyiknél meg alulra is tettem, az meg össze rothadt.
Úgy néz ki a legjobb, ha végig be van deszkázva az oldal és még középre is van téve szellőző cső. (Ez utóbbit műanyag rácsból hajlítottam.)
Én lapáttal szoktam felhányni egy ferde 2 centis lyukú keretes hálóra és ami nem megy át, azt vissza teszem, hogy még érjen. Ami átmegy az megy a földbe.
Ősszel ki kellett takarítanom 800 négyzetmétert, kökényes, vadrózsás, elöregedett fák, magról kelt surják. A vastagja megy tűzifának, a 2-3 cm átmérőjű lombos ágakat kévékbe rendeztem, aztán felaprítottam a benzines fűnyíró tárcsájával, 5-10 cm-es darabokra. Tettem közé lótrágyát és érett komposztot. Lett vagy négy köbméter. Már forgattam, kezd összeesni. Jövő tavaszra remélem komposzttá érik.
Én is egyértelműen komposz-párti vagyok. Homokra is, agyagra is az a legjobb. Érett trágya ugyanazt teszi. Ha van sok lomb, az is előnyös, a giliszták behúzkodják, ami lazítja a talajt.
Azt a tanácsot kaptam, hogy nulla vastagságút. A homok állítólag lassan lesüllyed, kezdhetem elölről. Egyik kertész szerint az alsó erősen agyagos rétegben még kifejezetten erősítheti is a vízzárást. helyette komposztot, érett trágyát, zöldtrágyát javasolnak.
A nőstények tojásaikat nyáron a talajban teniszlabdányi költőüregbe rakják. A tojásokból 1-3 hét múlva kelnek ki az apró, szürkés színű lárvák. Ezek viszont, mivel nem túl nagyok (2 év alatt nőnek a megszokott méretűvé) elkerülhetik a figyelmedet.
Szeretnek trágyakupac melegében telelni. Jó módszer az irtásukra, hogy télen, mikor fagy szétszórjuk a trágyát, ami átfagy a lótetűvel együt és azok elpusztulnak.
Sziasztok, lehet nem jó helyre írok, de megpróbálkozok vele :)
Sikerült szereznem érett, 3 éves marhatrágyát egy közeli gazdaságból.
Viszont kizsákolva őket, találtam benne lótetűt.
Amit láttam elpusztítottam.
Átnézem és porhanyítom őket kiszórás előtt, tehát az élő állatot ki tudom szűrni, viszont kell e attól félnem hogy pete áttelel benne, és károsítja a gyümölcsfáimat? (egyelőre csak a tányérokba szórtam)
Marha trágya granulátumot énis használtam ültetéskor, hajtottak is mint a fene a szőlők. A marhajót felemelték 3500 ft-ra, így most valami olasz zöld zsákos granulátumot vettem 2800 ft-ért.
Ahol nagyon kötött a talaj ott szabad homokkal keverni ezt a talajt?
Kérdezted István : " Kaptam 4 nagy zsák tyúktrágyát. Ki van száradva már. Van abban még > tápanyag? Jó az még valamire?"
A nitrogén tartalom jócskán lecsökkenhetett, de sok más és főleg a szerves anyag benne van. Mindenképpen jó a kerti föld javításához. Nagyon hasznos a komposztba is. Két réteg zöld közé ideális. ,
Példaként had említsem az ORGEVIT pelletált szerves trágyát, ami 100 % baromfitrágyából készül. A leírás szerint egy kiváló minőségű szerves trágya, amely 4-5 mm-es granulált forma, korszerű kiszerelésben. Különösen alkalmas kertészeti és szabadföldi termesztéshez, valamint gyümölcsös, szőlő és dísznövények trágyázásához. A készítmény nagy százalékban tartalmaz szerves anyagot, ami segít megelőzni a talaj termőképtelenségét, elősegíti a növények tápanyagfelvételét, javítja a talaj szerkezetét, növeli a vízkapacitást és meggátolja a kilúgozódást.
Az is vita tárgya nálunk, hogy mikor kell trágyázni? Én tavasszal szoktam, de más mindenki az őszit javasolja, és valamit én rontok el, valószínűleg, mert akik ősszel trágyáznak, azoknak szebbek a növényeik. De az is lehet, hogy nem merek elegendő trágyát adni, mert attól félek, elégetem vele a növényeket. Csak tyúktrágyánk van, és rengeteget hallottam, hogy óvatosan kell vele bánni, mert éget. Így aztán olyan keveset adtam, szerintem, amit meg sem éreztek a növények.
A módszered jó, de nem csak gombatrágyát használhatsz. A gödrök földjét bátran keverd meg valamilyen granulált trágyával. Én ezeket szoktam alkalmazni külön-külön, vagy keverve - a növények igényeitől függően.
Nem veteményeskertről van szó, hanem a családi házunk udvarában ilyen rossz a föld. Amikor a ház épült, sajnos az összes termőföldet el kellett hordani. Még meg is sirattam, amikor markolták, és elvitték a sok szép földet. Csak a kavics, meg az agyag maradt.Most az udvarba szeretnék ültetni kényesebb díszbokrokat hogy szép legyen az udvar, de így elég nehéz. Ültetőgödröket szoktam ásni, és talicskával hozok bele földet.
Ezek a sápadt, kifehéredett levelek nekem is ismerösek, nálam sok teljesen különbözö növény szenved benne. Pl. egy öszibarack, ami a veteményes közepén áll, így trágyában és víben is böségesen részesül.
A fával, vagy a termésével. Az előbbit metszem, permetezem, az utóbbit jobbára megesszük. Az alma (két sor sövény) termése áprilisig eláll a pincében és lassan elfogy. Az őszibaracba besegítenek a szomszédok, ismerősök - ők is örülnek, mi is.
A szerves trágya valóban sokat javít a talaj állagán!
Öntözésre van lehetöséged? Mennyire nagy a terület? Esetleg rotálni tudnál, mint Ali Bá?
Azt javaslom, hozass egyszer egy kocsi gombatrágyát bele. Abból könnyü nagy mennyiséghez jutni és remekül javítja a talaj szerkezetét, ha a tápanyagtartalma nem is olyan, mint az istállótrágyáé. Könnyebb is dolgozni vele. Ha nem tudsz rotálni, kezdd el kis területen: szedd ki a köveket, teríts szét mondjuk 3 zsák trágyát 2x2 méteren, aztán jövöre megint ugyanennyit.
Évekig kínlódtam vele, mire sikerült betelepítenem. Volt őszibarackosom homokos területen. gondoltam ide is telepítek. Nem mentek benne a magoncra oltott fák. Sápadtak, olykor teljesen kifehéredett leveleket, hajtásokat hoztak. Mindenféle mikroelemet adtam neki, lombtrágyáztam. Átmenetileg segített, egy-két hétre visszazöldültek a levelek, de csak nem volt az igazi. Az egyik kiment fa helyére véletlenül egy GNX15 alanyú fa került. Szépen élt. Kipróbáltam GF 677-es alannyal, az is jó volt. Ami a lenti képen látható az is ilyen alanyon van. Ki gondolná, hogy ilyesmin múlik!?
Alma, körte és kajszi jól viselkedik és a brokkoli is megterem benne. Néha öntözök is - van rá lehetőség.
Ám a talajművelés időpontját nagyon el kell kapni!!!
Végre megtaláltam a nekem való témát. Tizenkét éve küszködök az agyagos talajjal.?Pont olyan, amit leírtak , hogy el kell találni a nedvességtartalmat, mert nedvesen ragad, ha meg kiszárad, akkor beton. Már mindenféle növénnyel megpróbálkoztam, és pár mindent kibíró fajtán kívül mind kiveszett.Gyümölcsfák közül csak az alma , meg a dió marad meg. Kisebb növények közül pedig a füge, a rozmaring, meg a levendula.
De még a fekvéssel is baj van, mert délnyugati a tájolás, és egész nap égeti a nap. Nagy meglepetésemre még a kövirózsa is kiégett.
A diófák, meg a ház árnyékában próbálunk valamit elültetni, ahol nem ég ki a palánta.
A tápkockát találtam érdekesnek az interneten. Van-e valakinek tapasztalata a tápanyagszegény, agyagos talaj tápkockával való feljavításával kapcsolatban?
A szomszédom kertje alja (évek óta én művelem) éppen ilyen. Gyümölcsfék vannak benne, a talaját rotációs kapával tartom rendben, gaztalanítom. Nagyon el kell találni a föld nedvesség tartalmát, mert eső után az ideális állapot előtt ragad, később pedig kőkemény.
Engem azért maga a téma is érdekelne, tömör, enyhén lúgos kémhatású talajom van, ha nem ásom föl minden évben egyik sarkától a másikig, következö évben már csak csákánnyal lehetne müvelni.