Íme jelenlegi és 2020., azaz Trianon 100. évfordulóján meglévő kormányunk centenáriumi programja ezen nemzeti gyászeseményre:
http://www.atv.hu/belfold/20191207-semjen-zart-korben-trianonrol-olyan-nagy-triumfalas-nem-lesz
Tudom, van sok Trianon fórum itt az Indexen is és máshol is, de ez az évforduló egy olyan mérföldkő, ami megérdemel egy külön vitahelyet, mert ez olyan alkalom lesz, amin ha mást nem is teszünk (sajnos), de alaposabban kibeszéljük ezt a magyar sorskérdést.
Szóval ami a fenti hivatkozásra kattintva olvasható:
"Óvatosságot javasol Semjén Zsolt a trianoni békeszerződés 100. évfordulója ügyében. Egy bizonyos szintnél nem szabad, nem bölcs túlemelni a témát. Nem cél ugyanis a határon túli “utódállamokkal” való konfrontáció, sem az ottani magyarellenes sovinizmusnak az élezése - hangoztatta a részvevők elmondása szerint a miniszterelnök-helyettes egy zártkörű rendezvényen, a Kereszténydemokrata Esten".
Tiszta ballib szöveg, ugye? És ezekkel akarunk mi akárcsak tiltakozni is bármilyen sovinizmus ellen?
Miért nem jutott még túl mára a magyar politika ezen a félénk önmegtartóztatáson, főleg ha olyan nagy nemzetinek mondják magukat?
A szabadság sem érdekelte az emberek többségét évtizedekig, elég volt a SZOT üdülő. Akkor ez azt jelenti, hogy hívjuk vissza az orosz katonákat? Az emberek gondolnak mindenfélét, attól függ, mi van a tévébe'.
Kétszer ekkora ország is lenne annyira homogén etnikailag, mint a mai szlovákia vagy románia úgyhogy thanks but no thanks, amúgy sem látom be, miért jó, ha homogén. Sokkal érdekesebb, színesebb volt a megszállás előtti ország. Kelet svájca lehetne, megmondta a román is.
tudod mit? nem bizonyítom be. az akkori magyar politikai elit remekül kormányzott, különösen a kül- és nemzetiségi politikája volt feltűnően sikeres európa- és világszerte.
Gondolj bele ha Rákóczi nem megy csatába, mert azt mondja, unalmas. Meg fárasztó. Magyarország elveszett és kész csak a hülye revizionisták sírnak hogy mi történt 150 éve. Inkább kiránduljunk, menjünk be a munkahelyünkre, tanuljunk meg minél jobban németül, fasznak mindig a konfliktus a hülye magyar hogy nem tud lenyugodni. 56? Az már kész fasizmus. Mennyire jó volt 57-ben a forradalmárok már lelkesen felvonultak május 1-jén, megjött az eszük.
Nem tudom, mit szoktatok, én úgy vagyok vele, hogy ugyebár trianon-tagadó tibik felfogása szerint Magyarország különben sem volt független, így aztán pont annyira vesztes mint a csehek, semennyire. Úgyhogy igen, ez is egy verzió.
Egyrészt ilyen biztosan nem, másrészt meg nem mindegy, hogy egy több száz éves, erős állam művelt polgárai közé kerülsz, akiknek a nyelvét az egész világon beszélik, vagy egy putris szar romániába. Erdély nem Románia, ennyi. Megszállás alatt áll, az igaz.
az akkori magyar politikai elit sz@rul kormányzott és emiatt buktunk egy nagyon nagyot.
cáfold meg
Nem emiatt buktunk nagyot. Cáfolás kész :)
Természetesen azért buktunk nagyot, mert az antant - legyünk megengedőek, részben tudatlanságából kifolyólag kialakított - végtelenül kegyetlen feltételei párosultak szomszédaink mohó patkány mentalitásával (vö. amikor a magyar hadsereg Bukarestig masírozott, csak egy apró, magyarok lakta részt kért a Kárpátok mentén) akikben nem hogy nem volt annyi mértékletesség, hogy etnikai alapon formáljanak igényt területekre hanem ha rajtuk múlik ma magyarország kb 7 megyéből állna, és az is a román királyság tartománya lenne.
milyen ismerethiány? mert a nép józanabbik fele nem hajlandó feszt talpig gyászban trianonozni? igen, bukás volt, igen, történtek nagy igazságtalanságok magyarországgal, de történtek ilyenek más országokkal is, biztosan ők se boldogok miatta, de nem töltik azzal a napjaikat, hogy ezen vinnyogjanak.
Neked ebben mélyen igazad van, csak nem erről van szó, de ezt nem magyarázom el mégeszer, mert már elégszer elmagyarázták mások is itt, és mégsem értettétek meg, pedig nem olyan nehéz.
De talán segíthetnek a megértésben a Holokausztra való megemlékezések, amelyek ismertetik az emberekkel a szörnyű tragédiá,t és nem hagyják feledésbe merülni ezt a történelmi bűnt...
tudod, ha valakinek az a kedvenc foglalatossága, hogy éjjel-nappal siratja a száz éve meghalt dédapját, ám tegye. értelme nincs, eredménye nincs, és még rosszul is érzi magát tőle - de az ő döntése, viselje el.
azokat a családtagokat viszont, akik túltették magukat a szomorú eseményen, hagyja békén.
.