"Ezt az egész "LÉTEZÉS" fogalmat is ki lehet dobni és helyetzte csak a VAN szót használni. Aminek némileg eltér a jelentése. Mert a VAN bármilyen létezési helyre, formára, időre és módra is vonatkozhat."
Ebben zeljesen egyetértek veled. Szerintem a VAN elsődleges, még ha megnyilvánulatlan (mozdulatlan) formában is van. A létezés, már egy dinamikus folyamat, amit tapasztalni lehet. ;-)
Mások becsapása és kihasználása nélkül is lehet élni és érvényesülni is.
A leves meg kő nélkül sokkal finomabb. A kő csak kamu benne. ... és fura mellékízeket is vihet bele, az ásványanyag összetételétől függően.
Ezt az egész "LÉTEZÉS" fogalmat is ki lehet dobni és helyetzte csak a VAN szót használni. Aminek némileg eltér a jelentése. Mert a VAN bármilyen létezési helyre, formára, időre és módra is vonatkozhat.
.. és el is értél a FÉNYEVÉS reális elméletéhez. :-)
Lenne élet a Földön a Nap fénye nélkül? Aki nem napozik, a D vitamin hiánya miatt megbetegszik. Vagyis az egészségünk megőrzése végett „fényevők” vagyunk.;-)
„A tömeg nélküli elemi részecskék, már aligha agyagok. :-)”
Szerintem van olyan anyagi létező, ami csomósodva tömegnélkülinek tűnik, szétbomolva meg tömege van a szereplőknek. A relativisztikus sebességgel száguldó fotonnak van lendülete, ami csak az anyagra jellemző. Azonban a fizikai hatást, erőt felmutató téridő-kvantum, még nem anyag. (nincs megmérhető formája)
A lokálisan egyszerre felbukkanó kvantumaiból születik az anyag. Először fotonok, majd lelassult, tömeget és töltést hordozó részecskék formájában.;-)
A létezési mód, vagy másként nevezve a megnyilvánulás, és a megnyilvánulatlanság. Ez utóbbi a „valami van, de nem az igazi”. Ezzel is azt jelezzük, hogy a semmi nem létező, nem van.
Amennyiben a téridő kvantumai azok, amik tudnak egyszerre "létezni", meg nem "létezni" is, már alapot adnak a felbukkanó másfajta létnek, az anyagi létezésnek. Az anyagi létezés, már egy magasabb minőségi fokozat. A legmagasabb minőséget a tudat képviseli, mivel az képes a legtöbb információt befogadni.;-)
Idő utazás az Einsten-Rosen hídon keresztül tömeggel rendelkező tárgyak, vagy élőlények számára, a jelenlegi tudásunkkal lehetetlen. Viszont a tömeg nélküli elemi részecskéknek ugy néz ki ez nem akadály.
Time travel through the Einstein-Rosen bridge for objects with mass or living things is impossible with our current knowledge. However, this does not appear to be an obstacle for massless elementary particles.
A legtöbb dolog tud egyszerre "létezni", meg nem "létezni" is. Nem vicc!!!Ja és nem csak a kvantumok. Egyik helyen és időben nem léteznek, a másik helyen meg időben meg igen. Így van egy Hófehérkével is, meg "Isten"-nel is. Mesealakként léteznek. A valóságban meg, a leírásuknak megfelelően nem. Nem történelmi személyek, alakok. Tehát a létezésnek módja is van. Nem csak ideje és helye. Ja és az idő is tud tréfás lenni. Mert relatív.Meg a hely is.
Most things can "exist" and not "exist" at the same time. No joke!!! Oh, and not only the quanta. In one place and time they do not exist, in another place and time they do. It's the same with Snow White and "God". They exist as fairy tale characters. In reality, not according to their description. They are not historical persons or figures. So existence has a way. Not just time and place. And time can be funny too. Because it's relative. And so is the place.
„A legtöbben nem akarják elfogadni a redukcionista fizikalizmus kellemetlen, kontraintuitív következményeit, és ezért népszerűbb a fizikalizmus nem-redukcionista változata. Ezen álláspont szerint, bár a nem-fizikai tulajdonságokat a fizikaiak határozzák meg, előbbiek mégsem redukálhatóak utóbbiakra, hanem reális létezők, amelyek a fizikaiakon szuperveniálnak. A fizikai tények kitüntetett szerepe nem abban áll, hogy a nem-fizikai létezők redukálhatóak fizikaiakra, hanem hogy előbbiek nem lehetnek függetlenek az utóbbiaktól. Két teljesen azonos fizikai állapotban lévő egyén azonos mentális, stb. állapotban is kell hogy legyen. Fordítva azonban ez nem igaz. Ha két ember azonos mentális állapotban van, lehet eltérés a fizikai állapotuk között: ugyanazt a nem-fizikai állapotot többféle fizikai állapot is megvalósíthatja. A nem-redukcionista álláspont a példányazonosság-elmélettel egyeztethető össze, hiszen az nem azonosítja a mentális állapotot fizikaiakkal, hanem reális létezőkének tekinti őket.”
A redukcionalista fizikalizmus minden létezőt az anyagra vezet vissza. A nem-redukcionista fizikalizmus, valós létezőnek tekinti a mentális (gondolati) létezőket is. Ez képezi tulajdonképpen a metafizikát, amely a fizikán szuperveniál. Ezért mondják fizikán túlinak, avagy fizikán felettinek. Tulajdonképpen vannak olyan tisztán fizikai létezők is, amelyeket nem tudunk közvetlenül érzékszervileg, (látás, szaglál, tapintás stb.) csak mentálisan érzékelni. Amennyiben a tudatunk fizikai eredetű, akkor azt az alapot, szubsztanciát nem lehet úgy megfogni, mint egy poharat, hanem csak szellemileg lehet felfogni, mint szükséges létezőt. Ez a petitio principii létrehozója, akár az anyagot, akár a szellemet vesszük kiinduló pontnak. :-)
Menteni próbálják a hülyeséget és az értelmetlenséget:
"Metafizika
A metafizika alapvető kritériumokat keres annak meghatározására, hogy milyen dolgok valóságosak. Vannak-e mentális, fizikai és absztrakt dolgok (például számok), vagy csak a fizikai és a szellemi, vagy csak az anyag és az energia? Az emberek nagyon összetett fizikai rendszerek, vagy olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek nem redukálhatók semmilyen fizikai dologra?"
„A metafizika mint filozófiai rendszer olyan szellemi princípiumból indul ki, amely a létező világ felett áll, az érzékszerveink számára hozzáférhetetlen, és csak spekulatív módon, az absztrakt logika (a priori) révén ismerhető meg.”
Nyilván azért, mert az a princípium, ami nem ad magáról más tudnivalót, mint azt, hogy ki kell spekulálni. ;-)
Már elég sok felszólalásomban jeleztem, hogy szerintem (saját vélemény) a létezést dinamikusan megnyilvánuló, tapasztalható, fizikai jelenségnek tartom. Azonban e kritériumok hiánya, nem a semmi, mert zárható ki, hogy megnyilvánulatlanul „valami” van. A megnyilvánulás egy olyan aktus, ami a tapasztalhatóságot hozza létre. Tulajdonképpen a lét, létezésbe „emelése”. Mivel a létezők a kölcsönhatásokon keresztül tapasztalók, a nem kölcsönható lét az, ami van. Lennie kell, mert a semmiből nem lehet valami. ;-)
„Avagy a létező, vagy nem létező baziliszkusz kergeti a saját farkát?”
Ha abból indulunk ki, hogy a valami és a semmi szuperpozícióban, eldönthetetlen pozícióban van, akkor mindkét eleme csak lehetőség, amiből az egyik a „hullámfüggvény összeomlásával” lesz valóság. Mivel a valóságot, mint tapasztalók már tapasztaljuk, a semminek még a lehetősége is megszűnt.
A „hullámfüggvény összeomlásával”, a baziliszkusz leharapta a saját farkát.;-)
A "LÉTEZÉS" létezésének a bizonyítékai? Avagy a metafizika, filozófia és logika általi "élve-boncolása". Tudomány-e a metafizika? Filozófia-e a metafizika? Értelmes egyáltalán a metafizika? A metafizika handzsázás lenne? Értelmetlen és logikusan meg nem határozott fogalmak körül? A kutya kergeti a saját farkát?
Avagy a létező, vagy nem létező baziliszkusz kergeti a saját farkát?
“A határok áttörése - Arccal a kvantumgravitáció transzformatív hermeneutikája felé “
Alan Sokal, a New York-i Egyetem elméleti fizika professzora, 1994 végén beküldött egy áltanulmányt a Social Text címû kulturális folyóiratnak. A cikk a fizika és a matematika különbözô aktuális témáit tekinti át, és rejtett gúnnyal olyan kulturális, filozófiai és politikai tanulságokat von le, amelyekről feltételezi, hogy tetszenének a tudományt támadó divatos posztmodern filozófiai áramlatok követőinek, köztük a folyóirat szerkesztőinek.
A Social Text szerkesztői nem vették észre, hogy Sokal cikke beugratás, és megjelentették a lap 1996-os tavaszi-nyári számában. A tréfát később maga Sokal fedte fel a Lingua Francában, egy másik lapban megjelentetett cikkében. Ebben elmagyarázza, hogy Social Text-beli írása "bőségesen meg van tüzdelve mindenféle képtelenséggel", és véleménye szerint csak azért fogadták el, mert az értelmetlen szöveg jól hangzik, és megfelel a szerkesztôk ideológiai prekoncepcióinak.
Nos álláspontom szerint a metafizika sem más mint posztmodern filozófia. Azaz értelmetlen szöveg, amelyet egyesek értelmesnek próbálnak beállítani. De nem az.
Evidence of the existence of "EXISTENCE"? Or the "living-dissection" of metaphysics, philosophy and logic. Is metaphysics a science? Is metaphysics a philosophy? Does metaphysics make sense at all? Would metaphysics be sleight of hand? Around meaningless and logically undefined concepts? Is the dog chasing its own tail?
Or is the existing or non-existent basilisk chasing its own tail?
"Breaking the boundaries - Facing the transformative hermeneutics of quantum gravity"
At the end of 1994, Alan Sokal, a professor of theoretical physics at New York University, submitted a general study to the cultural journal Social Text. The article reviews various current topics in physics and mathematics and, with hidden sarcasm, draws cultural, philosophical and political lessons that it assumes would appeal to the followers of fashionable postmodern philosophical currents that attack science, including the journal's editors.
The editors of Social Text did not notice that Sokal's article was a hack and published it in the spring-summer 1996 issue of the paper. The joke was later revealed by Sokal himself in an article published in Lingua Franca, another newspaper. In it, he explains that his writing in Social Text is "plentifully riddled with all kinds of impossibility" and that, in his opinion, it was only accepted because the nonsensical text sounded good and corresponded to the ideological preconceptions of the editors.
Well, from my point of view, metaphysics is nothing more than postmodern philosophy. That is, a meaningless text that some people try to make meaningful. But it isn't.
Minden "Isten" LÉTEZIK. A legtöbb csak kitaláltan, némelyik némi féligazságként ( Athon/Nap, Gaia/Föld, Természet/panteizmus istene ) és a "Tudományos Isten" meg bizonyítottan és tényként. Le kellene szakadni a metafizikáról!!! Az ateizmus oda tartozik csak.
A matematika sosem a hétköznapi problémákkal foglalkozik, hanem absztrakt problémákkal.
Végül is kijelenthetjük, hogy a matematika a valóságban nem létező dolgokkal foglalkozik, és ezért jogosan föl is tehetjük a kérdést, hogy akkor mégis mi értelme. A mindennapi élet problémái sokszor annyira összetettek és bonyolultak, a különböző részletek miatt annyira átláthatatlanok, hogy ez a kuszaság sokszor lehetetlenné teszi a megoldásukat. Ahhoz, hogy mégis megoldjuk őket, kénytelenek vagyunk leegyszerűsíteni és absztrakttá tenni azokat. Vagyis átvisszük a problémát a matematika világába, ahol egy steril környezetben képesek vagyunk csak a lényegre koncentrálni. És amikor a matematika absztrakt világában megoldottuk a problémát, akkor a kapott megoldást visszahozzuk a mindennapi élet világába.
„Nem lehet E=m X c2 szinten meghatározni vagyis TÖMEG és ENERGIA létezik aztán slusz :)))a fizikusok is dolgoznak az INFORMÁCIÓ-vak és előbb utóbb bekerül a képleteikbe !”
Amennyiben a tömeget az anyagra „ruházzuk”, akkor az energiát, a szellemhez kell társítanunk a dialektika szerint. Az információról meg annyit tudunk, hogy az eredendően az anyagban van, csak ki kell „olvasni” belőle. A képletbe a kiolvasót, az észlelő alanyt kell „betenni”! Ezt azonban embere válogatja.:)
