A vikingek 11.századi Vinlandi kalandja elég jól ismert és nagyjából bizonyítottnak tekinthető. De többek között a polinézekkel, kínaiakkal, japánokkal, írekkel, rómaiakkal, nyugat-afrikaiakkal kapcsolatosan is van olyan gyanú, hogy megelőzték Kolombuszt.
Amennyiben hitelt adunk Hérodotosznak, (és miért ne tennénk?) akkor valóban körbehajózták Amerikát.
A föniciaiak hajói tökéletesen alkalmasak voltak a nyílt tengeri hajózásra. Azért hajoztak a partok mentén, mert könnyebb volt a tájékozódás, a helyzetük meghatározása. Amióta létezik a tengeri kereskedelem, azóta van kalózkodás is. Ellenük a nyílt víz felé menekültek. Az óceán áthajózásának csak egyik feltétele a megfelelő hajó, a másik fontos dolog a megfelelő tájékozódási képesség, és a tapasztalások rögzítése (térkép készítés). Nem ér semmit az a felfedezés, amit soha senki nem talál meg mégegyszer, és haza is kell találni. A föniciaiak tudtak írni, jól ismerték a csillagok járását (nem volt iránytűjük), térképet tudtak készíteni, ők használták először a hajóikon az orrvitorlát, ami segítette őket a hullámok leküzdésében, valamint megvolt a gazdasági, társadalmi igény a felfedezésre.
Ha valaki átkelt Amerikába Kolombusz előtt, azok nagy valószínüséggel a föniciaiak lehettek.
Ha jól tudom a föníciaiak Afrikát körbehajózták és a mai Szenegál környékére rendszeresen jártak is kereskedni. Viszont a partvonal mentén végighajózni és közbe néhol kikötni nem ugyanaz mint kimerészkedni az Atlanti-óceán kellős közepére. Szóval nemigazán tudom eldönteni egyelőre mit gondoljak erről a témáról.
"Heres proof that Africans settled in South America long before Columbuss voyage
Long before Christopher Columbus set out for his first trip to the Americas in 1492, a number of Africans had already made this voyage.
Although the Malians, led by King Abubakari II, made the trip in 1300, archaeologists have found a number of artefacts that indicate that Africans had set foot and lived in South America as far back as 13,000 BC to the 600 AD'
Azért a linkelt cikk nem túl friss. Én a hetekben láttam műsort erről, ha kb. tényként közölték, hogy nem a Clovis kultúra volt az első, hanem annak képviselői csak leszármazottai korábban érkezett lakóknak. Végigvették a bizonyítékokat, és nem nagyon tudtam belekötni, pedig bele szoktam az ilyenekbe, ha vmi "gyanús".
Azért Európában is volt néhány áldozata az embernek, a legjobban az őstulok kiirtását sajnálom, de tulajdonképpen a bölény is majdnem kipusztult, még oroszlán is élt Görögországban és a vadló is kipusztult.
Nem. Ez az elméletet több mint 80 éve találta ki egy elismert botanikus. Azóta akiinduló pont a kontinens őstörténetének kor meghatározásánál.
Az idősebb generáció képviselői nem akarnak tudomást venni azoknak a Dél-Amerikai lelőhelyeknek a koráról, amelyek nem ileszthetők bele az időintervallumba.
Amerika koloniálása megoldás lett volna a túpnépesedésükre is, viszont szerintem ahhoz demográfiailag kevesen voltak, hogy kontinensnyi területeket átformáljanak a saját képükre.
Ráadásul, ha akkor Skandinávia gyarmattartó-fosztogató birodalommá válik, a mai Skandináviának is más lesz az arculata és az emberek is máshogy gondolkodnak.
ebből a szempontbol értékeld a felfedezett helyet és a terveket.
A gond ott adódott, hogy rossz helyen kötöttek ki. Ha ott kötnek ki ahol később majd Pizarro és Cortes elkapja őket is az aranyláz és az amerikai kontinensek sorsa másként alakul.
Érdekes lehet, hogy volt-e hosszabb távú tervük a vikingeknek az újonnan felfedezett területekkel. Végül is, ha végighajóztak a part mentén, láthatták, hogy az éghajlat, vegetáció stb. megfelelő, a népesség is gyérebb, mint Európában, szóval ideális lehetett volna hosszabb távú letelepedésre. Mint a sagákból is kitűnik, voltak problémáik az őslakosokkal, illetve nyilván kevesen is voltak a célzott kolonizációhoz; az információ sem nagyon jutott vissza az öreg kontinensre, hogy a többiek erre vegyék az irányt. (A Kolumbusz-legendák alapján feltehetőleg visszajutott valami, hiszen sokak szerint ezen töredékes viking beszámolók alapján lehetett sejteni, hogy az óceán túlpartján vannak felfedezésre váró földterületek.) Azért érdekes lenne feltételezni, hogy a vikingek többé-kevésbé megvetették a lábukat az amerikai kontinensen, és a grönlandi telepek létezésével párhuzamosan huzamosabb ideig fennállt ez a kapcsolat akár lakott települések formájában is.
Ha találnak is északi géneket a helyi őslakosok génpooljában, arról sem lehetne biztosan megállapítani, hogy viking eredetűek e ezek a gének vagy 17-18-19.századi európai telepesek keveredtek közéjük.
Viszont van olyan gyanú, hogy Mexikó partjaiig elkalandoztak egyes vikingek és innen ered a tolték és azték Tollaskígyó legenda(ami hozzájárult ahhoz, hogy később rútul megszívták a találkozást a spanyolokkal). A tollaskígyót ugyebár egy fehér bőrű, vöröses és szakálas istenségként képzelték el(pedig elvileg nemigazán láthattak ilyen embereket), aki keletre elhajózott egy idő után. Ez meg ugye ráilluk a vikingekre teljesen. Viszont ezek afféle jámbor vikingek lehettek, mert a Tollaskígyót is egy alapvetően békés fickóként ábrázolják.
Igen, a másik tényező meg a fehér bőrű Tollaskigyó isten visszatérésébe vetett hit volt, aki keletről jön majd ( mint a spanyolok ) ez elég bénító hatású volt kezdetben az aztékokra.
