Ha már gerike - igen eredeti módon:D - plakátkampányt indított, nézzük, hogyan is zajlik az önkormányzatok finanszírozása itthon és külföldön. Itt van egy 2018. decemberi tanulmány , amely a cseh, a szlovák és a magyar rendszert hasonlítja össze.
Néhány megállapítás: a magyar törvények teljes összhangban vannak a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájával, míg pl. a csehek néhány pontot vitatnak belőle. A három országban eltérő a feladatleosztás, Magyarországon pl. a köznevelés és az egészségügyi ellátás (kivéve az alapellátást) kormányzati feladat, értelemszerűen a hozzárendelt források sem az önkormányzatoknál vannak.
Magyarországon 2010-re az önkormányzatok által felhalmozott adósságok meghaladták a GDP 5,5%-át, ezek nagy része ráadásul devizában volt. (A másik két vizsgált országban az adósságráta hullámzó, de messze nem érte el azt a szintet, mint nálunk.) Ennek oka nálunk a korábbi, túlzottan megengedő szabályozás, ill. a megfelelő források nélkül leosztott feladatok voltak.
2011-ben a magyar országgyűlés újraszabályozta az önkormányzatok működését, és beemelte az Alaptörvénybe a helyi önkormányzatok alkotmányos jogait. Ezzel párhuzamosan megindult az önkormányzatok adósságkonszolidációja. Budapest vonatkozásában az adósság végösszege 217,7 milliárd forint volt, amit 3 lépésben vett át az állam. Az adósságkonszolidáció során az önkormányzatok pénzügyi vagyona nagymértékben növekedett, közel duplájára emelkedett 2013-hoz képest, amely nominális értéken rekordméretűnek számított, hiszen korábban nem volt arra példa, hogy ekkora legyen a helyhatóságok kötelezettség nélküli pénzügyi vagyona.
Jelenleg tehát a magyar önkormányzati rendszer teljes mértékben konvergens a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájával, a működése pedig átlátható és fenntartható.