Gyász :( 😢
Elhunyt Sára Sándor, a Nemzet Művésze, kétszeres Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező. Filmjeit több mint félszáz országban vetítették, és számos hazai, valamint nemzetközi fesztiválon tüntették ki díjakkal.
Sára Sándor első játékfilmjét a Feldobott kő címmel 51 évvel ezelőtt forgatta. Élete során pedig később több mint harminc film operatőre volt, és rendezőként is legalább ennyit jegyez. Egyik legismertebb alkotása az 1971-ben bemutattott Szindbád.
Csoóri Sándor felkérésére 1993-as alakulásától hét éven át vezette a Duna Televíziót. Úgy fogalmazott, nap mint nap csatába kellett mennie a tv megmaradásáért. „Szokták mondani, hogy a katonaságnál eltöltött idő duplán számít, hát egy tv-elnöki székben minimum triplán.” – mondta.
Sára Sándor novemberben lett volna 86 éves.
"Sára Sándorral először a második interjúkötetem miatt beszélgettem, Turán, ahol a nyaralója van. Ott ültem vele órákat, rengeteg könyv között, mert szenvedélyesen érdekelte a történelem, és mesélt. Mesélt arról, hogyan szólt bele a történelem az életébe. Például apját háromszor is elvitték Ikladról, kereső nélkül maradt a család. Aztán majdnem erdőmérnöknek ment, és ha ezt választotta volna, éppen abba az osztályba került volna, amelyik 57-ben testületileg elment Kanadába. Megkérdeztem, jobb lenne -e az az élet. Azt mondta, nyugodtabb. Merthogy a filmjeibe is beleszólt...a ... történelem. Át kellett írnia Földobott kő végét például, de így is be volt tiltva egy évig, és ez csak egy példa a sokból. Mesélt a vadászatról is, sőt a Káli medencében láttam is a falon a trófeákat. De a szenvedélye ellenére mégis az egyik legnagyobb története, amikor nem sütötte el a fegyvert. Erdélyben lelőhetett volna egy medvét, de nem tette. Mert minek. Felkért, hogy beszélgessek vele a filmben, ami a nyolcvanadik születésnapjára készült. Ebbe is beleszólt...a ...a... történelem. Nem lehetett levetíteni a köztévében. Újat kellett forgatni, nélkülem. Pedig a végén kiderül, hogyan leszek költőien megformált az ő kamerája előtt.:-))) Azért én ott voltam Turán, amikor ünnepeltük. Talán a művházban. És értetlenkedett, de olyan szeretettel fogadott, hogy azt örökre elviszem magammal. Szerettem. Hagyta, hogy megszeressem. Amikor leültem beszélgetni vele, azt mondta, "na, kérdezzen, kíváncsi vagyok". Az volt. Kíváncsi.
"Biztos, hogy sok Sára Sándor filmet fognak most felidézni az emlékezők, nekem mégsem egy alkotása jutott először eszembe, hanem az általa vezetett Duna Televízió. Ma alig érthető és átérezhető, mi volt ennek a csatornának (mármint a kilencvenes években működő adónak) a jelentősége. A Ceausescu diktatúrában a televíziózás a lakásba, a magántérbe költöztetett rendszer volt: néhány órányi masszív propaganda bármiféle élvezhető tartalom nélkül. Az emberek ha televíziózni akartak, ha el akartak csípni például egy focimeccset akkor megpróbáltak külföldi adókat nézni, antennákat barkácsoltak, hegyet másztak készülékestül azért, hogy valami bolgár, vagy jugoszláv adót befogjanak. (Erről lásd Péter László szociológus munkáit). A kisebbségi televíziózás a román nyelvű tartalomszolgáltatásnál is kiszolgáltatottabb, elkeserítőbb volt. Nem csoda, hogy az 1989-es forradalom televíziós szerkesztőségből indult. 1989 és 1990 között volt néhány nem túl biztató kísérlet a romániai magyar televíziózás fellendítésére, de az igazi áttörés az volt, amikor 1992-ben egész Erdélyben foghatóvá vált a magyar csatorna, a Duna Televízió. Eleinte amíg a pár órás sugárzás ment csak, mindenhol, szó szerint mindenhol ment a Duna. Ilyen szabadon, ilyen mennyiségben magyar sajtót ezen a vidéken az impériumváltások óta nem lehetett elérni. Bezsongtak az emberek. Olyan volt, mint valami vizuális revízió, vagy jóvátétel. Hogy mire volt ez elég? Rengeteg vita folyt erről a kilencvenes években, s mára már tulajdonképpen sehol nincs az a tévé, az a koncepció, az a médiaélmény. Nem csak a technológiák változtak, de a médiafogyasztói közösségek, a médiumok is. A médiapolitika (hahaha - ezt sajnos ma csak keserű nevetéssel lehet leírni). Ha a Duna tévé pozitív mérlegét szeretném röviden összefoglalni: képet és hangot adott olyan témáknak, területeknek, amelyek sokáig nem jutottak semmilyen médiumhoz. Láthatatlanok, nyom nélküliek voltak. Ha a negatívumát kellene elmondanom: a vizuális rezervátum kialakításának évei voltak ezek. Újfajta korlátok, sztereotípiák létrejöttének az ideje. Lehet, hogy a kettő törvényszerűen együtt járt. Akárhogy is, Sára Sándor (és Csoóri Sándor) tévéje akkor szó szerint tömegek életét változtatta meg."
a Nemzet Művésze, kétszeres Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező. Filmjeit több mint félszáz országban vetítették, és számos hazai, valamint nemzetközi fesztiválon tüntették ki díjakkal.
Sára Sándor első játékfilmjét a Feldobott kő címmel 51 évvel ezelőtt forgatta. Élete során pedig később több mint harminc film operatőre volt, és rendezőként is legalább ennyit jegyez. Egyik legismertebb alkotása az 1971-ben bemutattott Szindbád. Csoóri Sándor felkérésére 1993-as alakulásától hét éven át vezette a Duna Televíziót. Úgy fogalmazott, nap mint nap csatába kellett mennie a tv megmaradásáért. „Szokták mondani, hogy a katonaságnál eltöltött idő duplán számít, hát egy tv-elnöki székben minimum triplán.” – mondta. Sára Sándor novemberben lett volna 86 éves.
