Felorankenti osztodassal.ugyanolyan genetikai allomanyu akarmi keletkezik, tehat tovabb el. A szazezer ev csak jelzes, hogyennyi ido alatt mar lehet annyi valtozas, ami mar megkulonboztet. Egyebkent en pl.egy nemet katedralis mellet lattam az ezereves rozsafat, latszolag harminc negyven evesnek tunt, de korabeli festmenyek alajan nyilvanvalo hogy mwr ezer eve is ott allt egy rosabokor, ami mindig ijra es ujra uj hajtasokat novesztett. Egyebkent a hosszu eletu allatok eseteben az a problema hogy nincsenek anyakonyvezve. Az embereknel is ez a problema, az 1960- as evekben gruziaban meg tobb 150-160 eves ember elt bemondasra, mert meg nem voltak anyakonyvezve, azota mar a rekorder egy szazhuszoneves japan, akinek viszont megvannak az altalanos iskolai bizonyitvanyai.
Az allatkertekben vannak szezegynehany evig elo allatok, egyebkent meg akarmelyik bakterium aminosztodasssl szaporodik s megorzi a korabbi infokat az legalabb szazezer eves.
Végre találtam valami nyomot, persze nem osztogatnak, hanem fosztogatnak, nem aszkorbinsav, hanem aszparaginsav:
"Jeffrey Bada, a kaliforniai Scripps Oceanográfiai Intézet munkatársa a bálnák szemében, illetve fogaiban mért aszparaginsav-koncentráció változásai alapján képes megbecsülni a bálna életkorát. Mérései szerint a grönlandi bálnák átlagosan húsz-hatvan évig élnek, de néhány egyed életkorát 135, 159, 172, sőt, 211 évesnek határozta meg. Módszere pontosságát azonban több kutató vitatja."
De hogyan? Az alábbi cikk alapján arra tudok gondolni, hogy itt is a vizsgált anyag racemizációját - vagy egyéb átalakulását - használták ki, azaz az aszparaginsav egyes módosulatainak arányából számolta kort. Az embrióban ugye még 100 %-osan a genetikailag kódolt változat lelhető fel, ami a korral fokozatosan egy egyensúly felé tolódik. Ez esetben ugyan nem fosszilis leletekről van szó, de anyagcseréből kivont vegyületről, még ha az továbbra is az állat testében van.
A cápa, illetve a bálna szemgolyó folyadékának aszkorbinsav (C-vitamin) tartalmát vizsgálták, úgy számolták ki az életkort, szóval ez a kutatás a páciensnek valószínűleg nem esett annyira jól...
Mintha Japánban lenne egy koi-ponty, ami bizonyítottan 400+ éve unatkozik egy sintó szentély kerti tavában és várja a napi etetést.
