Amikor még zajlott, akkor néhány paralimpiai versenybe belenéztem és akik valamilyen formában elindulnak, el szoktak indulni a téli paralimpián, azokkal szembe nagyobb tiszteletem lett, mint akik a nyári játékokon indulnak (és ezzel nem azoknak az érdemeit akarom csökkenteni, akik esetleg a nyárin szoktak elindulni)
Nagyon részletes és érdekes, köszönöm szépen. Igen ez még érdekelt volna Európába milyen gyakran hozzák, de megis irtad köszönöm. Azt a mostani Milano-Cortinai olimpia alatt is lehetett a neten vagy a tv-be sokszor olvasni hallani, a nyári olimpiárt nagyon nagy a harc (én igy értettem), a téliért nem,,, (a rendezésért)
Eddig az alábbi városok voltak többszörös olimpiarendezők:
nyári:
Athén 1896, 2004 (1906-ban az első újkori olimpia 10 éves jubileumára is rendeztek itt versenyeket, a NOB nem ismeri el hivatalos olimpiaként) Párizs 1900, 1924, 2024
London 1908, 1948, 2012 Los Angeles 1932, 1984 + kijelölt helyszín 2028-ra
Tokió 1964, 2020 (valójában 2021-ben rendezve)
Érdekes eset Stockholm: 1912-ben az olimpia házigazdái voltak, 1956-ban pedig ugyan Melbourne-ben volt az olimpia, de miután az állatok bevitelére vonatkozó szigorú korlátozások miatt nem rendezhették ott a lovasversenyeket, azokat külön tartották Stockholmban.
téli:
St. Moritz 1928, 1948
Lake Placid 1932, 1980
Cortina d'Ampezzo 1956 önállóan, 2026 Milánóval közösen
Innsbruck 1964, 1976
2002-ben Salt Lake City mint város volt házigazda, 2034-re hivatalosan Utah államban rendezik, aminek a székhelye.
2030-ra a Francia Alpok a kijelölt házigazda, néhány átfedés lesz az 1992-es helyszínekkel, amikor hivatalosan Albertville volt a házigazda (ami nem lesz a helyszínek közt)
Peking pedig egyedül rendezett nyárit (2008) és télit (2022) egyaránt.
Egyébként 1952 óta az a tendencia a nyári olimpiáknál, hogy egy európait egy vagy két Európán kívüli követ (ami nincs kőbe vésve, inkább szokásjog). A télieknél a szűkebb merítés miatt más a helyzet.
Nem tudom, van-e írott szabály erre. Mondjuk pont a téli paralimpiát 1984-ben és 1988-ban is Innsbruck rendezte (akkor még nem volt egybekötve az olimpiával), de ott valószínűleg kényszerűségből. Maradva Innsbrucknál: éppen ők voltak, akik 12 év különbséggel rendeztek téli olimpiát (1964, 1976), de utóbbi alkalommal beugrók voltak, mivel az eredetileg kijelölt Denverben helyi népszavazás miatt lemondták.
Sziasztok én ehhez nem értek, valamikor a távolabbi jövőben lehet még ugyanilyen Milano-Cortina olimpia, előfordulhat hogy pár ciklus után újra megpályázzák?
Mindent én se néztem, de ha tudtam belenéztem. Nekem is feltünt mintha nem lennének már olyan havasak a hegyek mint az olimpián, meg is lepett, hogy ilyen gyorsan olvad a hó.
Nézem, ahogy belefér. Azt nem mondanám, hogy utána betéve tudnám az érmeseket, de olyan érdeklődően figyelem. Elvonási tünetek enyhítésére jó az olimpián, na meg ezeket a helyszíneket szívesen nézem még egy kicsit, bár egyre inkább jön már az olvadás.
Tegnap este újra felgyúlt a láng, megkezdődött a paralimpia (bár az olimpoához hasonlóan már voltal mérkőzések a -2. napon is). Magyarország ezúttal nem vesz részt, de az M4-en lesznek közvetitések (most is van), összefoglalók, a webcsatornákon is.
úszásban 18, tornában 11, gyorskorcsolyában 9, atlétikában 7, sífutásban 4, alpesi síben 3 ilyen párosítás van, tehát amelyekben legalább 3 duplázás volt
de lehetséges, hogy 7-nél kevesebbszer megrendezett számokkal kombinálva is találunk még, például a tömegrajtosnak hívott biatlonszám csak 6-szor volt
na. összeírtam, hogy az olimpiák hány százalékán volt duplázás az alábbi egyéni versenyszámokban. kritérium a legalább 7 olimpia és a legalább 3 duplázás
50% felett:
77% - úszás, nők, 200 vegyes és 400 vegyes
62% - úszás, férfiak, 200 vegyes és 400 vegyes (Darnyi 2x)
60% - úszás, nők, 50 gyors és 100 gyors
57% - kerékpár, férfiak, repülőverseny és keirin
55% - gyorskorcsolya, nők, 3000 és 5000
53% - úszás, nők, 100 és 200 hát (Egerszegi 1x)
a továbbiakban csak a sportágak rekorderei:
43% - short track, férfiak, 1000 és 1500
43% - biatlon, férfiak, üldöző és a hosszú
41% - sífutás, nők, a rövid és a középtáv, ill. annak kivezetése után az összetett (ami mostanra a síatlon)
40% - atlétika, nők, 100 és 200
37% - torna, nők, talaj és ugrás
27% - alpesi sí, nők, szlalom és kombináció
25% - síugrás, férfiak
20% - műugrás, nők
most azoknak a listája, amelyek a legtöbbször fordultak elő
10 - úszás, nők, 200 vegyes és 400 vegyes
10 - gyorskorcsolya, férfiak, 5000 és 10.000
9 - atlétika, férfiak, 5000 és 10.000
9 - atlétika, férfiak, 100 és 200
8 - úszás, férfiak, 200 vegyes és 400 vegyes (Darnyi 2x)
8 - úszás, nők, 100 hát és 200 hát (Egerszegi 1x)
8 - atlétika, nők, 100 és 200
8 - úszás, férfi, 400 gyors és 1500 gyors
három sportoló tudott 3-3 alkalommal duplázni, Phelps 200 pillangón és 200 vegyesen (ez rajta kívül csak Marchand-nak sikerült), Bolt 100-on és 200-on, valamint a hőskorban Ray Ewry helyből magas- és helyből távolugrásban (ez csak neki sikerült)
jó, de az atlétikánál sincs átjárás mondjuk a súlylökés és a gátfutás között, legalábbis úgy 1908 óta. tudtommal csak a gát- és az annak megfelelő síkfutás, a távolugrás és a 100 méter illetve a távolugrás és a hétpróba kombinációt csinálják komolyan. mégsem merül fel senkiben, hogy ez három-négy különböző sportág, mert ugye futások, ugrások, dobások és gyaloglások
ami a vívást illeti, a 30-as évekig a legjobb olasz és francia vívók mindhárom fegyvernemben jók voltak, a kétféle tőr között a 60-as évekig teljesen megszokott volt az átjárás. az evezésnek és a kajaknak pedig nagyon más a társadalmi gyökere, az evezésben a táv is állandó, nem is foglalkoznak a távval
a skeletonnál ott lóg ki a lóláb, hogy a bob világbajnokságon is csak 1982-ben jelentek meg, amikor már az olimpián is 18 éve volt szánkó. vagyis a skeleton a bobosoknál is mostohagyerek volt az 1928-as és 48-as olimpiai részvétel ellenére is
Az úszásnemek inkább olyanok, mint a sífutásban a klasszikus és a szabadstílusú (olyannyira, hogy a gyorsúszás angolul freestyle), a síatlon tulajdonképpen a vegyesúszás megfelelője.
A bob, szkeleton és szánkó analógiája az lehetne, hogy a kajak és a kenu egymással egy sportágnak számítanak (pedig más a hajó, másképp kell lapátolni és más testhelyzetben kell elhelyezkedni benne, nem is nagyon beszélhetünk átjárásról), az evezéstől viszont külön veszik.
Vagy említhető még a vívás, amely egy sportágként magába foglalja a tőrt, a párbajtőrt és a kardot, ahol eltérő a fegyver és a találatok megadása is. Kardból nem nagyon van átjárás, tőr és párbajtőr közt is minimális (leginkább amikor a női párbajtőr olimpiai szám lett, akkor váltottak többen tőrről párbajtőrre, illetve amikor Sydneybe két férfi párbajtőrözőnk jutott ki, úgy állítottunk ki csapatot, hogy tőrözőt vettek be harmadiknak).
a szervezeti aspektus nem igazán hat ki a gyakorlati összefüggésekre, van holland gyorskorcsolya, de nincs holland műkorcsolya. van orosz sífutás és biatlon, de nincs orosz alpesi sí. van mexikói műugrás, de nincs mexikói úszás. van magyar kajak-kenu, de nincs magyar szlalomkajak :D
Igen, ez a sportági elhatárolás amúgy is kérdéses.
Ha formálisan nézzük, mi tartozik egy szövetség alá, akkor például jellemzőbb az összevonás: a FIS alá tartozik nemcsak az alpesi és északi sí, hanem a freestyle, a símászás, sőt a snowboard is, a biatlon viszont külön van (érdekes módon egy ideig az öttusával volt közös szövetségük). Az ISU alá pedig egyaránt odatartozik a mű- és gyorskorcsolya is. A bobnak és a szkeletonnak közös szövetsége van, a szánkónak viszont saját. Nyárin is hasonló a helyzet: a World Aquatics (korábban FINA) alá tartozik az úszás (medencés és nyílt vízi), szinkronúszás, műugrás, vízilabda, a tornászszövetséghez a ritmikus gimnasztika és a trambulin is, a kerékpárosoknál egy szövetség alatt van az országúti, pályaversenyek, hegyi és a BMX, kajak-kenuból a síkvízi és a szlalom.
.
Köznapi beszédben meg gyakorta azt tekintik külön sportágnak, ami saját piktogramot kap. Vagy néha még jobban részletezik, például a műkorcsolyától külön veszik a jégtáncot (pedig már közös csapatverseny is van). Salt Lake Cityben 2002-ben meg a szokottnál is részletesebben alkottak piktogramokat, külön volt a műlesiklásnak, óriás-műlesiklásnak és az alpesi gyors számoknak; freestyle síben a mogulnak és az aerialnak, a műkorcsolyának és jégtáncnak (vagy inkább az egyéninek és párosnak?).
gondolom, amikor a Shaolinok 4 versenyből hoztak össze annyit, mint egy súlylökő, akkor nem ciccegtél…. meg Rióban is elkapcsoltál Kátinká első győzelme után
Hozzátenném, a végén már kezdtem az utolsó két három napba kicsit "beleunni", gondolom azért mert 2 és fél héten át csak ezt néztem semmi mást bekapcsoltam a tv-t pl ebéd után és ami csak jött néztem, ill néha mint irtam a laptopon is, illetve a gépen sokszor délelőtt is ment a netes felületükön az olimpia.
Szia azt hiszem kb 50 óra közvetitést mondott a kommentátor, vagy ilyesmi, azt nem mondta , hogy csak az MTV szán e ennyit, vagy maga az olimpia ilyen hosszú.
Te és a többiek hogyan élitek meg, hogy vége? Látom te már 2019 be megnyitottad a topikot gondolom vártad az olimpiát. Nekem egy kicsit most hiányérzetem van, az előző kettőt nem néztem az nem emlékszem európai időzónába kényelmesen nézhető volt e vagy éjszakai program de úgy rémlik nem követtem, ilyen miatt nem éjszakázok a tv előtt. Erre a Milánó-Cortinára tudatosan készültem a 24-es Párizsi olimpia után, hogy ugye ezt is kényelmesen lehetett nézni kb egésznap, meg is tettem, súlyos mozgássérült vagyok akinek kb a tv a gép stb a napi program, persze kisebb túlzással, szóval szinte egésznap néztem idő volt rá.( az állapotom nem a topik témája természetesen, csak megirtam, hogy érthető legyen miért tudtam ennyit nézni) Nekem egy kicsit még hiányérzetem van, hiányzik a napi olimpiai pörgés stb. Ti hogy vagytok ezzel? (Nekem szerencsére van más nézni való a Snooker az ES-en )
