Már több szociológiai tanulmány is született, melyek azt voltak hivatottak bizonyítani, hogy még a fizikának is jutott a patriarchális világnézet okozta károkból. Például egy tanulmány azt fejtegette, hogy elnyomó és szeparatista a newtoni fizika, mert szétválasztja a hullámot és a részecskét. Ehhez kevésbé értek, viszont úgy látom, hogy több helyen is fellelhető a fizikában a patriarchális gondolkodás. Az alapvető kölcsönhatások is ilyenek.
Én reagálnék a problémára érdemben is. Ha jól értem a feminista elvtársnőt, akkor kirekesztőnek tartja a kölcsönhatások szétválasztását. Ezt úgy akarja orvosolni, hogy nem tesz különbséget a gravitációs, illetve elektromágneses kölcsönhatás között. Vagy csak a gravitációs és elektromos között, de ha szétválasztja az elektromos és mágneses kölcsönhatást, akkor meg ő a kirekesztő.
Szóval ha jól értem azt akarja mondani, hogy nem hatnak kölcsön gravitációsan, elektromosan, stb. a testek, csak simán kölcsönhatnak, ami nem készteti bele a gondolkodásunkat a jelenlegi zsákutcás fizikába. Nyilván valamilyen függvényt is fel lehet írni a kölcsönhatás leírására, kicsit több természeti állandó kell, mint most, de megoldható. Mondjuk az is kérdés mit nevezünk természeti állandónak. A gravitációs törvényben a gamma természeti állandó, de a nevezőben szereplő kitevő nem? Miért?
Szerintem olyan szempontból jó a megközelítés, hogy baj van a jelenlegi fizikával, de semmilyen más szempontból nem. A fizika olyan, hogy csak azt szereti leírni, amit matematika segítségével könnyű leírni. A gravitáció és az elektromosság is azért van így leírva, mert könnyű. Nem pedig azért, mert utálják a fizikusok a nőket.
Így van. De még ha nem is lenne igaz, akkor se tudom a gravitáció létezése mellett mi szól. Értem, hogy tapasztalat szerint a testek tömegük függvényében vonzzák egymást, de szerintem ilyen jelenséget sok minden okozhat. Ha például az elektromos kölcsönhatás tömegfüggően jelentkezik a testben, nem?
"másrészt pedig totálisan kihagyod a figyelemből a semleges neutront, ami részt vesz a gravitációban, de le sem sz@rja az elektromágnesességet." Ez nem igaz! A neutron is elektromosan töltött részecskékböl áll.
"Ha elfogadnák, hogy van proton-proton kölcsönhatás, van elektron-elektron kölcsönhatás és van elektron-proton kölcsönhatás"
Ez egyrészt máris HÁROM különálló kölcsönhatás, amivel KETTŐT próbálsz leváltani (NOOOOOORMÁLIS???), másrészt pedig totálisan kihagyod a figyelemből a semleges neutront, ami részt vesz a gravitációban, de le sem sz@rja az elektromágnesességet.
"Innen pedig már minden csak protonból álló kiterjedt testre felírhatjuk a proton-proton kölcsönhatást, kizárólag a testek protonszámának ismerete szükséges hozzá."
Hibás!
Minden kiterjedt test ebben a búvalb@szott univerzumban semleges töltésű atomokból áll. (A semleges töltés még akkor is kijön, ha az anyag plazma állapotban van és nem atomos.)
És még ha el is hanyagolod az elektronok tömegét ezekben a testekben (ejnye! hol marad a precízitás?), van még egy összetevő, ami vaskosan belejátszik a gravitációs erőhatásba, mégsem proton: ezek a semleges NEUTRONOK.
Szerintem bele kéne nyugodnod, hogy te sem vagy zseniálisabb a huszadik század többezer valódi fizikusánál. Keserű pirula ez, de mindenkinek le kell tudnia nyelni: nem lehetsz okosabb, mint a legokosabb emberek nagyobb csoportjai. Egy-egy részterületen kemény munkával érhetsz el eredményeket, de eleve bukásra ítélt minden próbálkozás, ami MINDEN RÉSZTERÜLETET felül akar írni. A minden részterületet ugyanis ugyanennyire vagy még zseniálisabb emberek dolgozták ki és ellenőrizték le számtalan alkalommal, hogy helyesek a modelljeink.
Figyelj, amit te írsz, az pontosan ugyanazon alapul, mint a korábban ismert fizika, hogy van gravitáció és van elektromágnesség. Erről próbálom bebizonyítani, hogy nem feltétlenül helyes megközelítés. A fizikusok egy csomót költenek a gravitonok, meg egyéb marhaságok megtalálására, mert rögeszméjük, hogy létezik gravitáció. Ha elfogadnák, hogy van proton-proton kölcsönhatás, van elektron-elektron kölcsönhatás és van elektron-proton kölcsönhatás, akkor máris okafogyottá válna a gravitonok meg hasonló dolgok keresése.
"Rájöttem, hogy sokkal egyszerűbb, mint ott írtam, ne is figyelj arra. Írtam a topiknyitó hozzászólásomban, hogy felesleges a protonok közti erőt különböző kölcsönhatásoknak tulajdonítani, ha meg lehet magyarázni eggyel is. Hívjuk mondjuk proton-proton kölcsönhatásnak."
De hát a protonok között kétféle kölcsönhatás van, az elektromágneses és a gravitációs kölcsönhatás.
Rájöttem, hogy sokkal egyszerűbb, mint ott írtam, ne is figyelj arra. Írtam a topiknyitó hozzászólásomban, hogy felesleges a protonok közti erőt különböző kölcsönhatásoknak tulajdonítani, ha meg lehet magyarázni eggyel is. Hívjuk mondjuk proton-proton kölcsönhatásnak. Az erő értéke kiszámolható a gravitációs törvény és a Coulomb törvény segítségével, de az eredmény egy szám lesz, amit tekinthetünk természeti állandónak. Innen pedig már minden csak protonból álló kiterjedt testre felírhatjuk a proton-proton kölcsönhatást, kizárólag a testek protonszámának ismerete szükséges hozzá. A korábbi fizikában mindegyik test tömegadata és töltésadata szükséges volt hozzá. Elnézést, hogy nem szopok ki a könyökömből egy sokkal mélyebb elméletet egy csapásra, amit várnátok, de attól még a feminista kritika helytálló, én az alapjait próbálom lerakni, nem pedig a szociológiai hátterét vizsgálni.
> még a fizikának is jutott a patriarchális világnézet okozta károkból
A fizika szükségszerűen "patriarchális" hiszen a világegyetemet a monoteizmus Atya Istene teremtette. Emiatt az általa teremtett világ törvényszerűségei is patriarchálisak. Emiatt nem működik pl. a horoszkóp, a szerelmi oldás-kötés, az energia-bevonzó féldrágakő és egyéb nőies dolgok.
Roppant gyorsasággal olvastad el a belinkelt cikkedet. Vagy el sem olvastad, csak feltétel nélkül megbízol valakiben, aki kritizálja a feminista fizikát.
Ahogy a szerző már az elején is panaszkodik a "posztmodern bullshit" tartalom miatt, egyből eszembe jutott az ide vonatkozó referenciaanyag, javaslom alapos tanulmányozásra neked:
"1996-ban Alan Sokal „A határok áttörése: arccal a kvantumgravitáció transzformatív hermeneutikája felé" furcsa címmel egy esszét adott le a befolyásos Social Text nevű lapnak, amelyet hamarosan közöltek is. Ebben a cikkben a szerző - a fogalmak eredeti jelentését félreértő szövegek felhasználásával - egy teljesen értelmetlen elméletet fejtett ki. A tanulmányt paródiának szánta, és hamarosan elkészült az önleleplező cikkel is, ám a neves folyóirat nem gyakorolt önkritikát, és elutasította a közlést. Az itt közreadott könyv Függeléke tartalmazza mindkét cikket, s azt javasoljuk, hogy az Olvasó elsősorban ezeket olvassa át. Az Intellektuális imposztorok ugyanis az említett csínytevés következménye. Sokal be akarta bizonyítani, hogy cikkével nem áll egyedül: a könyvben számos ismert és nagyra becsült francia posztmodern gondolkodótól idéz, s lépésről lépésre kimutatja, hogy a műveikben az általa elkövetettekkel rokon intellektuális merényletek érhetők tetten. Amikor 1997 végén az Intellektuális imposztorok megjelent, az általa okozott sokk végiggyűrűzött Franciaországon. A könyvet magasztalták és gyalázták, heves vitákat váltott ki intellektuális szigorról és tisztességről.
A szerzők fizikusok. Alan Sokal professzor a New York-i egyetemen, Jean Bricmont a Louvain-i egyetemen, Belgiumban. Könyvükkel nem az a céljuk, hogy leszedjék a keresztvizet az általuk irigyelt, neves filozófusokról, gondolkodókról. Hitük és meggyőződésük, hogy a tényeket figyelmen kívül hagyó, a tudomány leplébe burkolózó fantáziálás súlyos kárt okoz a mindenkori filozófiáknak."
Google->feminist physics->első találat. Csak az abstractja érhető el ingyen, a teljes cikket nem tudom belinkelni. Te mutatsz némi hajlandóságot a probléma megértésére, nem úgy mint a többi olvasótárs, aki látatlanban kritizál valamit.
Nincs mit bizonyítani vagy cáfolni, ugyanis EDDIG SEMMIT SEM RAKTÁL LE AZ ASZTALRA, azon a fantáziáláson kívül, hogy "mi lenne, ha a nagymamámnak kereke volna".
Tudod, az ilyen képzelgéseken mindenki átesik az élete egy bizonyos szakaszán. Tudom, mert fiatal koromban velem is megesett, csak én béna sci-fiket próbáltam írogatni ezekből az alaptalan ötletelésekből.
Tudatlanul ötletelni nem nagy kunszt, és nem is nagy szellemi teljesítmény, a fizika "megreformálása" pedig biztosan nem fog ebből megtörténni. Ahhoz ugyanis nem úszható meg a vérverítékes kulimunka, amit "tanulás"-nak hívnak köznapian.
"Lehet, hogy nem az elektromosság a megoldás, hanem más. Mondjuk az erős kölcsönhatás. Milyen bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy nem vonzzák egymást különböző égitestek protonjai? Tudomásom szerint az erős kölcsönhatás hatótávolságát leíró fizika se sokkal bizonyítottabb, mint az én feminista fizikám."
Az a szép a tanulatlan tudatlan okoskodásban, hogy a delikvens szárnyaló fantáziáját nem korlátozzák olyan piszlicsáré dolgok, mint például mérési tények és bizonyított ismeretek.
Szász uram legalább ezt profibban műveli. Őt sem zavarják a tények a fantáziálása során, de ő legalább annyira ért hozzá, hogy matematikai képletekbe tudja önteni a működésképtelen elképzelését, és nem csak szóban filozofál a vakvilágba.
Tudod, amikor egy valódi kutató valami igazán újat szeretne találni, akkor legalább egy évtizedet - de inkább többet - rááldoz arra, hogy az eddigi ismereteket megértse. Te ezt a részét próbálod megúszni a dolgoknak. Ne csodálkozz, ha nem fog sikerülni a "paradigmaváltásod". A net tele van hozzád hasonló önjelölt zsenikkel, hiszen ahogy Murphy-törvénykönyve is írta: "Működésképtelen elképzelése mindenkinek van."
Szerinted ezt az olvashatatlan ákombákomot szerettem volna? OK, elismerem, hogy régészek, történészek ennél cifrább esetekkel is megbirkóznak nap mint nap. De te élő vagy, nem pedig szibarita váz a jurassic parkból. Ha el akarod fogadtatni szellemi művedet, akkor kicsit jobban be kell dobnod magad. Ha nem, akkor nem szóltam, süllyedhet a topik.
„Befejezésül: használhatjuk-e ezekután a "gravitációs mező" kifejezést? Nyugodtan! Teljes általánosságban azt a térséget érthetjük rajta, amelyben a tömegek hatása érvényesül.“
Nem a tömegek (amikböl a testeknél kettö van), hanem az elemi gravitációs töltések hatása érvényesül a természetben: Ha a gravitációs töltések azonos elöjelüek a hozzárendelt testek vonzzák egymást, ha meg ellenkezö elöjelüek, taszítják egymást. Például a proton és elektron elemi gravitációs töltése ellenkezö elöjelüek (mint az elemi elektromos töltésük), ezek gravitációsan taszítják egymást (de elektromosan vonzzák, és az elektromos erö sokkal de sokkal erösebb mint a gravitácós erö). A kétfajta erö mindig közösen hat a testekre és kisebb távolságokon mindig az elektromágneses erö dominál a gravitáció felett.
Károlyházy Frigyes ezt az alaptényt épp úgy nem veszi figyelembe, mint az egész elfogadott fizika. Károlyházy rossz alapokból kiindullva, rosszul argumentál a gravitációnál. Az elfogadott fizika nem is tudta a gravitációt beépíteni a részecskefizikába. Arról nem is beszélve, hogy az elfogadott fizika kvantumelmélete is rossz www.atomsz.com , tehát a gravitáció és a kvantumelmélet már ezért is “összeférhetetlen”.
Vacakolunk itt a parányok, mint a proton és az elektron kölcsönhatásának energiaszintjeivel, amikor néhány ütősebb (de természeténél fogva atomnyi) maghasadás során annyi energia szabadul fel, amennyi (talán) meghaladja az összes proton és elektron gyenguszka kölcsönhatásának energiaszintjét.
Szociológiailag?
Ez a felszín, és miezen lovagolunk.
Ennél több alázattal: a természeti törvények megismerésének nem lehetséges következménye a természet törvényeinek módosítása.
Másként: az ismeret megszerzésének lehetőségét ugyanúgy nem zárják ki a(z általunk fel-és megismert) fizikai törvények, mint ahogyan azok megismerésében se voltak segítségünkre. Vagy tévedné(n)k?:-)
Ha nem én volnék az, aki vagyok, erre most azt reagálnám: Köszönjük Emese! És menne tovább a zabhegyezés.:-)
Itt van, amit szerettél volna. Egy kicsit módosított Coulomb törvény, ami megfelel a megfigyeléseknek és tartalmazza a gravitációként ismert vonzást is. Remélem látszik, telefonnal készült.
Majd megpróbálok felírni egy képletet, ami megfelel minden kívánalmadnak, de szerintem ez kevésbé lényeges. A lényeg, hogy történetileg a gravitációt fedezték fel előbb, ezért szó sem lehetett róla, hogy kiszedjék a fizikából. Pedig nagyon kicsi a hatása, tehát egyáltalán nem biztos, hogy valamiféle önálló kölcsönhatás lenne. Lehet, hogy nem az elektromosság a megoldás, hanem más. Mondjuk az erős kölcsönhatás. Milyen bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy nem vonzzák egymást különböző égitestek protonjai? Tudomásom szerint az erős kölcsönhatás hatótávolságát leíró fizika se sokkal bizonyítottabb, mint az én feminista fizikám.
