Keresés

Részletes keresés

szepfiú35 Creative Commons License 2019.11.07 0 0 28

egyet kell értsek

Előzmény: B. Zoltán. (26)
tisztelég Creative Commons License 2019.10.22 0 0 27

Ott a pont...

 

ld: "Tudod mit, medve ? B..d meg a létrádat !" :)

 

Előzmény: jozefina2 (25)
B. Zoltán. Creative Commons License 2019.10.14 0 1 26

Sziasztok. Mindenkinek más,és más fér bele a hűtlenség maghatározásàba. Én sajnos a megcsaltak táborát erősítem. A volt feleségem egy normális élet mellett lett szerelmes másba. Sokáig kérdeztem, hogy mi romlott el, és mikor, de a válasz az annyi volt, hogy csak szerelmes lett. Megbeszéltük a válást, utána meggondolta magát. Kiderült összevesztek, és nem akar válni. A bizalmam nem volt már meg, és utána már ami jövedelmem volt külön félretettem. Jól gondoltam mert rövid idő múlva újra együtt voltak. Igaz innentől már láttam miket írogattak egymásnak, és olvashattam, hogy a cégünk fele az övé, így majd jól élnek a cég fele rèszéből bejövő pénzből. A válásnàl egyezkedtünk, mondtam, hogy a ház nekem kellene, neki meg a cég kellett. Így megegyeztünk, az övé a cég lett, enyém meg a ház persze hitelestől. Én felmondtam a közös cégünkben, és egyedül csináltam vállalkozást. Az ex év végén csődbe ment, a barátja elhagyta miután a pénz elfogyott. Ezután hirtelen megpróbálta a kapcsolatunkat újrakezdeni, mert ráébredt, hogy ki, és mi a fontos. Meg a gyerekek miatt sem tehetjük meg, hogy csak feladjuk, és további hülyeségek. Jó ideig magyarázta a gyerekeknek, hogy milyen jó lenne, meg nincs pénze, meg dolgozni kell. Ilyenkor belegondolok, hogy a hűtlensége volt a legkisebb gusztustalanság amit tett. Mert megalázott, a pénz amiért dolgoztam, azt a pasijával akartakölteni, és a gyerekeit is lesz..ta, amíg szerelmes volt. 

jozefina2 Creative Commons License 2019.10.10 0 1 25

Lehet, hogy kicsit durva volt a megfogalmazás a hozzászólótól, de az tény és való, hogy egy egészséges kapcsolat szerves része, hogy lelkileg és testileg is társai legyetek egymásnak. Én egyébként sosem értettem azokat a párokat, akik a munka miatt teljesen eltávolodnak egymástól. Mikor én megismerkedtem párommal, egy óceánjáró hajón dolgoztam. Természetesen a hajón is voltak kedves emberek akik kijelentették, hogy ez a kapcsolat úgysem lesz tartós. Igaz, hogy egy évbe telt rendezni a dolgokat, de minden pénzt megér, hogy a párom mellett ébredhessek és fekhessek le aludni minden nap. Nem azért vagyok vele, hogy kiírhassam facebookon, vagy mondhassam a családomnak, barátaimnak, hogy van valakim, hanem azért mert szeretem, és együtt át vészelünk bármilyen akadályt. Sok párnál észrevettem, hogy szinte minden probléma visszavezethető a kommunikáció hiányára. Nálunk ha csak egy apróság is van ami esetleg feszültséget okozhat, azonnal megbeszéljük és megoldjuk együtt. A többség viszont magában tart szinte mindent, mely csak növekszik benne, még hozzá kreál, túl gondolja, majd a kapcsolat átalakul valami teljesen másba. Sajnálom őket tényleg.

Előzmény: parhozlany (23)
Rohan lovasai Creative Commons License 2019.06.29 0 1 24

Én nem arról beszélek, hanem, hogy hirtelen egyenjogúság lett, és legalább annyi nő csalja meg a férjét mind fordítva.

És ennek egyetlen oka van, az hogy a nők sincsenek otthon, hanem dolgoznak.

Én erről sem azt nem állítom, hogy jó, sem azt, hogy ez rossz, ez csupán tény.

Ugyan is. Egy- egy munka helyen, a nők és férfiak, minimum 8 órát eggyütt vannak, tehát többet mint a férjükkel. Plusz még itt nem merülnek fel azok a problémák amik otthon, gyereknevelés, bevásárlás, anyagi problémák stb.

Tehát kicsinosítva, felöltözve sokkal könnyebb szerelembe esni, mint otthon, ahová már fáradtan érkeznek a házastársak.

Ennek ellenére nem minden nő vagy férfi csaló. De tény, hogy sokkal könnyebb bűnbe esni mint még 40 ével ezelőtt is.

 Mindig vannak extrém esetek. Például egoista magukat alfa hímnek képzelő, minden kontroll nélkül létező férfiak. Főnökös stb.

De ezek kivételek és nem érdemelnek említést.

 Amiről beszélünk az mindig a nagy átlag. A társadalom gerincét képező, alsó közép, közép osztály viselkedése-

parhozlany Creative Commons License 2019.06.26 0 0 23

te egy barom vagy és hülyeségeket írsz- ennyi -no comment-

Előzmény: Törölt nick (3)
parhozlany Creative Commons License 2019.06.26 0 0 22

igen igen, én van a sok riherongy, apa otthon a gyerekkel, anya meg csináltatja mással magát ha kiszabadul otthonról- mintafeleség . . .  hmmm na ne már

Előzmény: Rohan lovasai (19)
tisztelég Creative Commons License 2019.06.13 0 0 21

Elég furcsa, hogy csak ebből a jelből gyanítod, hogy nem szeret igazán...

 

Attól még nem biztos, hogy hűtlen. Ui. ez a topik arról szól.

 

Előzmény: Győri pigmnhányst keresek (20)
Győri pigmnhányst keresek Creative Commons License 2019.06.12 0 0 20

Szerintetek ha a párom nem vesz ajándékot születésnapomra(felkösznötöt meg minden)de semmi ajándék miközben én névnap szülinapra is vettem neki akkor ott van lehet még szerelem?Szerintem nem!!!Szerinted?

Rohan lovasai Creative Commons License 2019.06.04 -1 0 19

A férfi csalás nem ügy.

Mert a férfi, ha megcsalja a feleségét, megteheti, akármikor.

Segény feleség otthon ül, a gyerekekkel, a férj meg a piszok önző, egoista barom meg becsapja, megcsalja, szegényt.

Ez volt a 70-es évekig.

De, változott a helyzet.

 A nők munkába járnak, főleg irodákba ami valljuk be nem valami fárasztó. És ott vannak kollégák, férfiak is, hasonlóan kivannak fizikailag, tehát máson sem jár az eszük mint a dugáson.

Ráadásul, akollégákkal többet vannak együtt mint a férjükkel. És ha még vállalati bulik kiruccanások meg egyebek is vannak. Bezony.

 A férj meg otthon van, a gyerekekkel.

No, most két fajta férj van. Vannak hülyék, meg vannak gyanakvók.

Rohan lovasai Creative Commons License 2019.06.03 0 0 18

 Meg kell fogalmazni mi a megcsalás.

Megcsalás az amikor a párunk tudta, belegyezése nélkül, illegalitásban létesítünk kapcsolatot. Vagy is becsapjuk őt.

 Értelem szerűen a párcsere, a hármas, ahol a házastárs jelen van, illetve annak tudtával létesített szexuális kapcsolat nem tekinthető megcsalásnak.

A dolog azért aktuális, mert az évszázadokon át történő megcsalás férfi dominenciához, felnőtt egy nők általi házastársi hűtlenség, ami mivel szokatlan, és újdonság, felkavart bizonyos állóvizeket.

paderborrn Creative Commons License 2019.05.22 0 3 17

Kösz'! -Lelépett az endokrinológusom! ((

Előzmény: Creativus (16)
Creativus Creative Commons License 2019.05.20 0 0 16

Konzultáció helyett ajánlom ezt a 3 részre vágott előadást:

 

https://www.youtube.com/watch?v=Xo9oBm_eTf4

 

https://www.youtube.com/watch?v=9inAR4X8PAw

 

https://www.youtube.com/watch?v=PB0S11b8eK4

 

 

 

 

Előzmény: paderborrn (14)
paderborrn Creative Commons License 2019.05.20 0 3 15
paderborrn Creative Commons License 2019.05.20 0 3 14

Majdnem hűtlen lettem a topikhoz!

Oxytocin! Konzultálok egy endokrinológussal holnap!

tisztelég Creative Commons License 2019.05.20 0 0 13

Szerintem van olyan, hogy egy férfinak mást jelent egy szexuális aktus, mint egy nőnek.

Attól még persze gond, ha beleszeret a férjed a masszőzbe.

De sztem egy normális masszőz ilyenbe nem megy bele, nyilván tarthatatlan lenne számára.

 

A másik, hogy egyáltalán nem jelenti azt, h baj van Veled.

Lehet, h mindig lesznek olyan vágyai, amikhez egy szexuális segédeszköz kell, nem pedig egy partner, akit szeret.

 

Előzmény: Ezüst eső (0)
Creativus Creative Commons License 2019.05.20 0 0 12

(Befejezés)

A sötét képet mutató kitérő után némi megjegyzés, konklúzió:

Az elmúlt társadalmak nem véletlenül vezettek be egyre szigorodó korlátozásokat, mert nem ismerték az emberi természetet, köztük az azt befolyásoló hormonokat. Csak azok maradtak fenn, amelyekben a korlátok létrejöttek, a többi kihalt. A legtöbb esetben persze a nők itták meg ennek a levét. A Feminista, Szexuális és Kulturális Forradalom (ez a teljes neve), kihúzta a fenntartó szelepet, és a hatása nem marad el.

Ma még visszájára fordíthatjuk, ráadásul a tudásunk birtokában sokkal okosabban, és kevésbé megterhelően. A válságot nem kerülhetjük el (15-20 év) de az időtartamát lerövidíthetjük, ha visszaállítjuk a demográfiai mutatót. Nem politikusok, hanem gondolkodó kutatók mondják ezt az elemzéseikben. A Kulturális Forradalom a hanyatlással a tudományt értékeli ugyan le, de tudunk-e még hallgatni azokra, akiket szintén igyekeznek lejáratni külső erők? Vagy önérdekű, tudománytalan terveknek hiszünk?

Szemléletváltásra van szükség!

És a topiknyitónak:

Rengeteg - ehhez kapcsolódó - ismeret volna még, de a terjedelmi okok gátolnak. Ám figyelembe kell venni, hogy az eseted konkrétumokban ugyan egyedi, de mégis általános. Ez persze nem vigasz. Ugyanakkor mind férfinak mind nőnek meg kell érteni, hogy az elmúlt 50 év olyan tudatlansághalmazzal áldott meg minket, amelyek fájdalmak sokaságát hozta a fejünkre.

Részben megértőnek is kell lenni, s tudni, hogy az eset nem szeretetlenség, de itt még fontosabb a másik oldalnak az, hogy a nőt megértse: Ő más, másképp érez, és az ilyenek súlyosan érintik, bármennyire is nem hiszik ezt el a férfiak. Ugyanakkor van valóban a dolgoknak egy másik oldala, amelyről abszolút nem esett szó. A házasságban élésnek a szintén meg nem tanult tudománya, mert nem csak egymás mellett élésről van szó. S ez mindkét félen múlik, s mindennapos küzdelem. Ez a tudomány egyre bővül, nagyon sok a tananyag, bár csak kevesen ismerik. S általánosságban (költőien) kérdezem csak meg:

- Ismerjük a nő és a férfi közti összes különbséget? (vagy csak a téves hiedelmeket?)
- Ismerjük az öt szeretetnyelvet? (minőségi idő, szívességek, ajándék, elismerő szavak, testi érintés)
- Ismerjük az ember 4 alapigényét? (szeretve lenni, értékesnek lenni, tartozni valahová, szabadnak lenni)
- Ismerjük-e a különbségekből adódó kommunikációs defekteket, és azok kezelését?
- Ismerjük-e a a lehetséges konfliktusok fajtáit? a konfliktuskezelést?
- stb.

Csak néhány alig ismert "reklámszerű" villanás a sok száz apróság közül:
- A férfit, ha stressz éri - "elvonul a barlangjába", a nő ki akarja beszélni magát.
- A férfi a feladatot egyedül akarja megoldani. Idegesítik a kéretlen tanácsok.
- Ha a nő beszél a problémáiról, nem kívánja, sőt zavarja, ha azokat feladatként értelmezi a férfi, és megoldani akarja (neki a beszélés a megoldás), helyette együttérzésre van szüksége.
- A férfi időnként - mint egy gumikötél - eltávolodik a nőtől, de vissza fog jönni, noha a nő azt gondolja, hogy a távolodás örökké tart.
- A férfi tesztoszteron vezérelten úgy működik mint ma egy mesterséges intelligencia: Villámgyorsan kikeresi az agyában lévő "fiókok" közül a megoldást hozó tartalmat, és gondolkodás nélkül végrehajtja (pl. vadászatnál ez előny volt anno). Ha nem talál megoldást, stressz éri (kortizol termelődik), majd ettől a tesztoszteronját egy aromatáz enzim ösztrogénné alakítja, és ettől a lassabb, de logikus megoldás keresésére vált (a férfinél nem termelődik magától ösztrogén). Ha így sem talál megoldást (ahogyan a nőnél is), akkor ez dühöt, majd agressziót vált ki (nőstényoroszlán haragja).
- stb. stb. stb.

És még egy ma egyre több helyen ismertetett helyzet, ami sok kapcsolatra jellemző lehet:

A nő - a feminizmus eltorzult hatása miatt - gyakran fiús viselkedést vesz fel, ami a férfiak számára nagyon imponáló, jópofa, és díjazott (ez a nőnél több tesztoszteron termelődést jelent). Hosszú távon ez tartós stresszt eredményez neki, külsőleg is mutatkozik hatása, és testi tünetekkel is jár. Egy ilyen nő főnökként jól megállja ugyan a helyét, ám konfliktusban a dühkirohanásai, amelyet - beszédigénye miatt - állandóan ismétel, elviselhetetlen lesz. Párkapcsolatban ez a nő férfias jellegével a férfiból nőies reakciókat kényszerít ki, a férfi elnőiesedik, s a nő tovább férfiasodik. Idővel a férfi - tudat alatt - azt érzi, hogy egy férfival él együtt, pedig nőre vágyik. A megcsalások egy jelentős részében a férfiak a kitöltött tesztben bevallják ezt mint okot.

Előzmény: Creativus (11)
Creativus Creative Commons License 2019.05.20 0 0 11

(folytatás 4)

Bár nem a topik témájáról van itt szó, de pont a hűtlenség széleskörű elterjedése okozza a családok boldogtalanságát, s ebből következendően a társadalmak rossz közérzetét, és a következményeket, amely mindezt csak tovább rontja. Topikok tucatjai nyílnak az utóbbi időben ebben a témában, tehát nem elhanyagolható a helyzet.

Ha a népesség fogy, az nem csak azt jelenti, hogy kevesebben leszünk. Az emberi lét viszonylag hosszú, és még ma is nagyon sokan élnek azok közül, akik a II. VH után születtek. Ők a BabyBoom nemzedék, s nálunk ők még a "Ratkó" gyerekek is. S ők voltak azok is akiken végigsöpört a szexforradalom 50 éve. Nekik még - a nézetbéli tehetetlenség okán - születtek gyermekeik, bár a demográfiai grafikonok szerint némileg kevesebben, ám az unokáiknál észrevehető kiugrás szinte teljesen hiányzik! Van egy mutató, amelynek a népesség fenntartásához 2.1-es értéken kellene állni, amely azonban ma már csak 1.4, de nem csak nálunk, hanem átlagosan az egész világon a fejlett civilizációban. Csak a III. világ szaporodik el mellettünk! A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha ez 1.3-ra csökken, akkor az a népesség idővel kihal.

Megdöbbentő az utóbbi időben előkerült régi tudományos elemzés következtetése, amelyet J. D. Unwin készített még 1934-ben! Ő akkor a civilizációk fellendülését és hanyatlását vizsgálta, és eléggé önkritikus vizsgálatában az eredményen maga is meglepődött (azt írta, hogy ha tudta volna mire jut, akkor bele sem kezd a kutatásba). Mindenre kiterjedő történelmi kutatása alapján 80 olyan társadalmat talált, amelyekben a kultúra nem indult fejlődésnek, hanem megrekedt. Ám 15 olyat is talált, amelynél a felvirágzás megtörtént. S ezekre mind jellemző volt - másokra nem -, hogy akkor következett be, amikor racionális okokból, hosszú viták után bevezették a szigorú monogámiát. Semmi más nem okozott soha sem fellendülést. S hosszú idő múltán, amikorra az okok már feledésbe mentek, a nép elnyomásként megélvén ezt a korlátozást, lazított rajta. És minden esetben ez okozta az adott civilizáció hanyatlását. Azt is felfedte, hogy a bevezetést követően kb. 3 nemzedék után vált jól felismerhetővé a felvirágzás, és a lazítás után is 3 nemzedék volt, amíg a hanyatlásnak komoly jelei mutatkoztak (egy nemzedék még végigélvezte a virágzó kultúrát). Ez az időtartam (60-70 év) nemsokára lejár, hiszen 50 év már eltelt.

Miben fog mindez megtestesülni? Már ma is rengeteg jel mutatkozik, de a legfontosabb, amelyre már rég figyelmeztetnek a kutatók: a "népesség elöregedése". Ma már Kína is ezzel küzd, bár ott az "egy gyerek" miatt, de Japán is felocsúdott. Nagyon sok öreg lesz (azok akik ma legtöbben MI vagyunk), de hozzájuk képest kevés munkaképes a fogyás miatt, ami a lazítás közvetlen következménye. Nem lesznek elég források, s a szolgáltatások is akadoznak majd elviselhetetlen hosszú várakozási idővel (pl. egészségügy). Kicsiben ma is jelentkezik ez mindenütt, nem csoda, hogy a fiatalokat külföldre csábítják, ahol még van tartalék. S mi lesz a nyugdíjjal? Sokan abban bíztak, hogy nem baj ha kevés a gyerek, aki majd gondozná őket, a nyugdíj majd segít. De miből? A biztosító miből fizet, ha nem jön be elég pénz? A Bank miből adja vissza a megtakarítást, ha nincs aki a hiteleket törleszti? Komoly katasztrófa elé nézünk! S senki sem fog gyerekre áldozni akkor, amikor az öregek miatt magára sem jut. Hiába tudja, hogy ugyanez a sors vár rá.

(befejezés jön)

Előzmény: Creativus (10)
Creativus Creative Commons License 2019.05.20 0 0 10

(folytatás 3)

Gyakori a hűtlenség? Hiszen az előzőekben épp az derült ki, hogy az oxitocin megnehezíti a félrelépést. S valóban, amikor az első partnerrel már egy ideje szexelünk,  olyan kötődés alakul ki bennünk, hogy van bennünk egy rejtett viszolygás attól, hogy mással ugyanilyen testi kontaktusba kerüljünk. Ez a viszolygás hasonló ahhoz, mint amikor arra kényszerülnénk, hogy másnak a fogkeféjét használjuk, vagy arra, hogy másnak - az előttünk használt - kanalával együnk. Ám - különösen a férfiaknál - a nemi vágyat felkeltő vizuális, vagy egyéb ingerek ettől nem csitulnak, mivel az azt kiváltó mechanizmus teljesen más. Ám a konkrét testi közelség pillanatában előbukkan a kötődés blokkoló hatása.

Mindez kiválóan működik, amíg kizárólagosan a legelső partner egyben a társunk is, és nem volt más. Ám egy újabb partner tönkre vágja ezt a fontos erőforrást, amely a hűséghez szükséges. Sok tényező segíti ebben, főként a több felé való kötődésünk agyi feldolgozása (más az agy stratégiája ha valamiből csak egy van, és más ha több), s egyfajta gátat szakítunk fel a második partner esetén, de belép az összehasonlítgatási ösztönünk is ebbe.

A lényeg (amelyet felmérések igazolnak): pl. a nőknél, ha a házasságuk előtt volt már más partnerük, a válások száma tizenkétszer nagyobb, de a félrelépések esélye is hétszeresére (7x) nő! A férfi ennél nem jobb! Ám mi biztosítja korunkban azt, hogy nagy valószínűséggel több partnerünk legyen? Nem csak a szabados szemlélet.

Az is statisztikailag igazolt, hogy egy kölcsönös szimpátia nem azonos azzal, hogy hosszú távon együtt tudunk élni egymással. Utóbbi ugyanis független ettől, és a valós arányok nagyon rosszak ahhoz, hogy szerencsénk legyen. Az összeillés ugyanis csak az esetek 25%-ában teljesül. Négy esetből háromban idővel szakítani fogunk (ami ugye ugyanolyan rossz mint a hűtlenség). Csakhogy ez nem derül ki hamar, mert a hűséget szolgáló oxitocin belezavar. Azt az érzést kelti, hogy egymáshoz tartozunk, s ő az igazi. Mint tudjuk, ez egy értelmet felülbíráló érzés, tehát sokáig (akár évekig) őrlődünk egy "se vele, se nélküle" kapcsolatban, mire szétmegyünk. Gyakran ez válással történik, hiszen a droghatás következtében meghülyítetten összeházasodunk. S ezzel oda a hűségi erőforrásunknak. Visszaszerezni nem lehet (az oxitocin örökre hat), csupán nagyon nehezen helyettesíteni mással. Oly nehéz eset ez, mint "leszokni" a dohányzásról, vagy az alkoholról, ami szintén lehetetlen, csupán tudatos lemondással megy egy életen át (vannak segítő technikák).

Mivel egy szimpátia, és együtt járás után hamar szexbe kezdünk, mielőtt a valós összeférhetetlenségünk kiderülne, az ilyen esetek nagyon gyakoriak. Érdekes még megjegyezni, hogy a szexuális összeférhetetlenség ebből elenyészően alacsony, s inkább irreális vágyaink nem teljesülnek, de azok mással sem fognak.

Korunk nézetei tehát beprogramoznak minket a hűtlenségbe, amelyet alig lehet tudatosan felülbírálni hosszú távon. Ez a "hosszú táv" rendkívül lényeges, mert a társadalom számára pont ez egy nagyon lényeges érték, amelytől függ az is, hogy a családunk mennyire boldog, és hány utódunk lesz. Ma a fő probléma a családok tömeges boldogtalansága, amely alapja a népességfogyásnak. Népességfogyás, amikor a túlnépesedés fenyeget? Igen ez az egész fejlett nyugati civilizációt fenyegeti hamarosan súlyossá váló hatásával. A következőben erről - az egész emberiség sorsát érintő - "apróságról" tájékoztatok mindenkit, hiszen a közeljövőnkről, a létünk minőségéről van szó.

(folyt. köv. 4)

Előzmény: Creativus (9)
Creativus Creative Commons License 2019.05.20 0 0 9

(folytatás 2)

Korunkban nem vagyunk felvilágosítva a két nem közti jelentős különbségekről, sőt azt igyekeznek belénk sulykolni (talán szándékosan?), hogy nincsenek is. Pedig éppen a különbségek világítanak rá a hűtlenség átélésének különböző formáira, s ha ismernénk is, akkor is ezek a mély érzések ugyanúgy felülbírálják az értelmünket, mint ahogy pl. a drogok teszik (pl. az alkohol is). Sőt, egyes hormonok valódi droghatásúak, mint pl. az orgazmust okozó endorfin. De ilyen a PhenilEtilAmin is - röviden PEA - amely tényleges szerelem állapotát okozza (hatása hasonlít az amfetaminra, azaz speedy-re), és átlagosan másfél évig termeli az agyunk. S szerelemben a PEA alacsonyra nyomja a szerotonin szintünket, amely a "normálisság hormonunk", s aminek alacsony szintje depressziót váltana ki, ám a  a PEA-val együtt csupán a racionális ítélőképességünk sérül a szerelmünkkel kapcsolatban ("rózsaszín köd").

A lényeg: sok dolog van, amelyet a férfi úgy vél, hogy nem hűtlenség, ám a nő keményen annak érzi, s a férfit szinte lehetetlen meggyőzni arról, hogy így van. S fordítva: a nő sem győzhető meg, hogy az nem megcsalás, ugyanis ezek nem értelmi, hanem az azt felülbíráló érzelmi szintek, melyek nagyon erősen hatnak.

Ami azonban nagyon súlyos tény: korunkban a hűtlenség rendkívül gyakorivá vált. S ennek is megvan az oka. A hűtlenséghez kell sorolnunk még azt is a - gyakorlatilag ugyanolyan hatású - elhagyást, szakítást egy tartósabb szexkapcsolat után, melyet az elhagyott fél szerelmi bánatként él meg. Hol van a hiba? Mi okozza ezt a százmilliók számára csaknem mindennapos jelenséget?

Ez egy külön elemzendő téma, és a végkövetkeztetés nemcsak hogy meglepő, hanem szinte botrányos is.

(folyt. köv. 3)

Előzmény: Creativus (8)
Creativus Creative Commons License 2019.05.20 0 0 8

(folytatás)

Az oxitocinnak ezt a hatását 50 éve még nem ismertük, éa akkor a szexforradalom azt a hamis mesét hitette el velünk, hogy a szexnek nincs semmiféle mellékhatása, és az csupán két ember örömét szolgálja. Ez a tévhit megdőlt, és a kötődés - meg a további hatások - új megvilágításba helyezik a szexualitást, annak szerepét, és a korlátoktól mentesített szex további - ma már nap mint nap tapasztalt - következményeit.

Ám mielőtt ezt a nagyon fontos témát folytatnák, arról is tájékozódnunk kell, hogy - a különböző ideológiák véleményével ellentétben - a női és a férfi test nagy mértékben különbözik. Fontos megjegyezni, hogy ettől még mind a két nem egyenrangú, tehát a feminizmus egyenjogúsági(!) törekvéseit tökéletesen igaznak kell vallanunk, ám a különbségek nem csak a külsőségek szintjén nyilvánulnak meg. Az agyi fejlődés - pár hetes magzati kor után - némileg különböző utat jár be, s bizonyos mértékben másképp programozza be az agyat a nőnél és másképp a férfinál. Nagyon fontos különbségek ezek, s mindkettőben jelen vannak olyan értékes tulajdonságok, amelyek az adott nemre jellemzőek inkább, és a másikban háttérbe szorulnak. Ez nem csak a fizikai erőnlétben mutatkozik meg, hanem pl. a nő agyának a beszédközpontja fejlettebb lesz a férfiakénál, s emiatt a logikus gondolkodás alappillérei, azaz az összefüggések keresése, a dolgok egymással való kapcsolatának felismerése a nőnél kifejezettebb lesz, ha arra szüksége van. Mindezek azonban nem csak agyi szinten jelentkeznek.

Ugyanis beszélnünk kell még két további hormonunkról is, amelyek cselekedeteinknek irányt adnak, illetve azt az irányt erősítik: a tesztoszteronról és az ösztrogénről. Míg a tesztoszteron - amelyből a férfiaknál kb. tízszer több van mint az ösztrogénből - a férfi azon agyi működését segíti, aktivizálja, amikor elvégzendő feladatról, valamilyen ügyről van szó, addig a nőnél az ösztrogén lesz a domináns (nőknél ebből van tízszer több), és ez a kapcsolatkeresés, kapcsolatépítés, a gondoskodás funkcióját viszi előtérbe, szoros összefüggésben az agyi területek ez irányú fejlettebbségével. De az ösztrogén vezérli a düh, a harag állapotát is, és az ebből kialakuló agressziót is, bármennyire is meglepő ez a tény.

Végkövetkeztetés:

(hosszú lenne itt levezetni) A nő és a férfi valóban kissé másképp éli meg a hűtlenséget. Mindenképpen a jól kialakult kötődés sérülése történik meg, amely mindkét félnél igen erős lelki fájdalmat okoz (ritkán öngyilkosságig, vagy gyilkosságig fajulhat a hatása). Ám a férfi ettől megsemmisültnek, tettre képtelennek, sikertelennek, értéktelennek érzi magát. A nő számára pedig a kiépült kapcsolat zuhan a semmibe, és szeretetre nem méltónak, vagyis "nem szeretett"-nek érzi magát. Mindkét eset rendkívül megalázó, és az ember önbecslését a nullára viszi!

(folyt. köv. 2)

Előzmény: Creativus (7)
Creativus Creative Commons License 2019.05.20 0 0 7

Én úgy gondolom, hogy mielőtt ebbe bármennyire is belemélyednénk, szükséges néhány ma még nem széles körben köztudott tényt megismerni, amelyet a tudomány az utóbbi néhány évtizedben feltárt a szexualitás területén.

Ebből az egyik - bármennyire is furcsának tűnik itt - az oxitocin nevű hormonunk hatása. Ugyanis ez az ami létrehozza a szexuális partnerek között a kötődést. Noha az oxitocinról többnyire csak azt tudjuk, hogy simaizom összehúzó hatása van, és szülést is indítanak be vele, már egy ideje kiderült róla az is, hogy szüléskor és szoptatáskor más területen, azaz az agyban hatva egy kötődést hoz létre egy adott személy iránt. Ez a szüléskor nagy mennyiségben felszabaduló anyag okozza azt, hogy az anya egy erős kötődét érez a megszületett csecsemő iránt, és el nem hagyná, s ezt a kötődést tovább erősíti a szoptatás, ahol szintén bőségesen keletkezik oxitocin (tejcsatornák összehúzódása, ill. a méh regenerálódása). A kötődés annyira erős, és hosszan tartó (vagyis nem szűnik meg), hogy az anya felnőttkorban is nagyon nehezen engedi elszakadni gyermekét, s ebben csupán a serdülőkori viselkedésben okozott fájdalmak tudnak némileg neki segíteni.

Az újabb kutatások azonban azt is felderítették, hogy a szexuális kontaktus alatt extrém nagy mennyiségben keletkezik oxitocin is, az egyébként az orgazmust okozó endorfin hormonunk kíséretében. Azaz a szex egy egyre erősödő, és soha el nem múló kötődést épít az agyban. Ez férfiaknál is így van (prosztata összehúzódás), de ott még az oxitocinhoz hasonló (a 9 aminosavból 2 másfajta) vazopresszin is termelődik. Utóbbi egy ismert, territoriális ösztönt eredményező hormonunk (részben a féltékenység alapja).

Ez az oxitocin tehát nem más, mint az evolúciósan ajándékba kapott olyan kötőelem (az állatoknál is van ez, és kb. 4 millió éve örököljük), mely felülbírálja még az emberi értelmet is. Maga az értelem felül tudná bírálni a szaporodási ösztönt, és ezáltal az emberi faj kihalt volna, hiszen az utódnevelés terhét szívesen levette volna a válláról, ám a kötődés érzete együtt tartotta a párt, úgy érezvén magukat, hogy egymáshoz tartoznak, s így egymást kiegészítve segíteni tudták a másikat a közös életben. Tehát nem csak az anyának kellett hordoznia, az egyébként elviselhetetlenné váló terhet. A monogámia hormonja ez, és automatikusan biztosítja, hogy együtt maradjanak, sőt azt is, hogy ne csalják meg egymást, persze ha bizonyos feltételek teljesülnek.

(folyt. köv.)

Előzmény: Ezüst eső (-)
költekező Creative Commons License 2019.05.19 -1 0 6

Nem hinném. Különben az átlag nem a havi 2 szeretkezés lenne.

 

Előzmény: Törölt nick (3)
paderborrn Creative Commons License 2019.05.19 -1 3 5

"Számos kutatás igazolta, hogy a férfiak számára a szexuális megcsalatás a lényegesebb, nők számára pedig az érzelmi hűtlenség. Egy érdekes magyarázat szerint a férfi megcsalatása esetén eleve feltételezi a nő érzelmi kötődését is az új partnerhez, azaz nyomban két síkon érzi magát megcsalva. A nő párja szexuális kalandja esetén még reménykedhet abban, hogy ez a múló vágy nem jár érzelmi kötődéssel és a férfi továbbáll az új partnertől. Ha azonban a férfi beleszeret a rivális hölgybe (tehát érzelmileg kezd kötődni), akkor a szexuális kapcsolat létrejötte is feltételezhető. Ezt alátámasztja az a vizsgálat, amiben több mint 1000 főt kérdeztek meg. A férfiak átlagosan 8 szexuális kalandra vágytak három éven belül, míg a nők csak egy, legfeljebb két partnerre. Egy másik felmérés szerint négyszer több olyan férfi van, akinek szexuális fantáziái szerint legalább száz partnere lesz élete során, mint nő."

 

https://www.life.hu/horoszkop/20130823-parkapcsolat-es-szerelem-a-hutlenseg-okai.html

paderborrn Creative Commons License 2019.05.19 0 3 4

Ha megszűnik a Szerelem, az már hűtlenség.

Előzmény: Ezüst eső (-)
Törölt nick Creative Commons License 2019.05.19 0 0 2

Ha pedig nem mondod el az érzéseidet, felvetheted, h OK!, akkor te meg elmész egy "jóni masszázsra", mert miért ne? És akkor figyelheted te is a reakcióit... Persze, ha nincs kedved, nem kell elmenni, de azért mondhatod neki, h elmész/elmentél egy ilyen helyre. Guglizd ki! :)

Előzmény: Törölt nick (1)
Törölt nick Creative Commons License 2019.05.19 0 0 1

Szia! :)

 

Sztem nincs benned hiba! A férjed nem tudott lemondani egy vágyáról. Semmiképpen ne hibáztasd magad! Esetleg mond el a férjednek amit itt leírtál, h ez milyen érzéseket kelt benned. Figyeld a reakcióit. Vitába talán nem lenne szerencsés belemenni, de nem árt, ha tisztában van azzal, h milyen érzéseid keletkeznek az ő szórakozása miatt. 

Előzmény: Ezüst eső (0)
Ezüst eső Creative Commons License 2019.05.19 0 0 0

Ami a topik nyitásra indított, az nem más, mint a saját életem eseménye. Boldog párkapcsolatban éltem. Első házasságom válással végződött. Válás után már az ember ösztönösen óvatosabb. Nem mondanám magam konzervatívnak, mert kapcsolaton belül nyitottnak érzem magam, de kapcsolaton kívüli megvannak a szigorú határvonalak. Nyolc éves (új) kapcsolattal a hátam mögött belementem ismét egy házasságba, ami már évek óta téma volt köztünk. Csodálatosan indult ez a kapcsolat, mondhatni idillin, mesébe illően. Azt hittem, hogy én már soha nem leszek szerelmes, ám mégis megtalált Ámor nyila. Nagyon rózsaszínűen. Mivel a munkánk az év nagy részében többszáz kilométerre száműzött bennünket egymástól, külföldi munka miatt. Kilenc éves kapcsolat és több éves tervezgetés után összeházasodtunk. Mindig úgy gondoltam, ha valami történhet a kapcsolatunkkal, akkor az csak akkor történhet meg, amikor hónapokig távol vagyunk egymástól, hiszen minden embernek van biológiai és érzelmi szükséglete, ami ez idő alatt háttérbe szorul. Tévedtem. Házasságunk 3. hetében, fatális véletlen folytán kiderült, hogy a friss férjem masszázsra jár. Azért írom, hogy jár, mert a beszélgetéseink során elmondta, hogy már évek óta jár ugyanahhoz a hölgyhöz, évente pár alkalommal, amikor itthon van és mivel a hölgy tevékenysége az egyértelmű hirdetései miatt nem hagytak kétségeket, hogy milyen "munkát" végez. Úgy nevezett "lingám" masszázs is a tevékenységi köréhez tartozott, amit az én férjem rendszeresen igénybe vett. Kettős érzések kerítettek hatalmukba. Egyrészt, elkezdtem keresni magamban a hibát, hogy mi hiányzik a kapcsolatunkból, holott, ahogy az elején írtam, elég nyitottnak gondolom magam a szexben és ráadásul úgy éreztem, végig a kapcsolatunk alatt, hogy egy hullámhosszon vagyunk és ha valamilyen igényünk felmerül, azt képesek vagyunk elmondani egymásnak. Pont ez miatt, felmerült az a kérdés bennem, hogy miért nem velem próbálta kielégíteni az ilyen irányú igényét, hiszen vevő lettem volna rá. Férjem magyarázata a feltett kérdésemre, hogy ez miért történhetett meg, az volt, hogy mert ki szerette volna próbálni és tetszett neki, mert ott nem kellett adni, csak kapott. A történtek óta eltelt pár hónap, ami idő alatt nem sikerült magamban rendezni az érzéseket, a kettősség miatt. Egyrészt, nem szeretném elveszíteni a szeretett férfit és a neten való válaszkeresgélések sem egyértelműek ebben a témában. Másrészt viszont erősen megtépázottnak érzem az önbecsülésem. 

Elfogadónak, befogadónak érzem magam. Ha ellaposodott és prűd kapcsolatunk lett volna, könnyebben elfogadnám a magyarázatot. De úgy, hogy kapcsolatunk minden napján fontosnak tartottam az intim életünk életben tartását, nem tudok azoktól a kérdésektől szabadulni, hogy miért, miért nem velem, mit nem adtam meg, miért nem kérte és bár ígéretet tett arra, hogy ezután nem tesz semmit a megbeszélésünk nélkül, azért a kérdés befészkelte magát belém, hogy vajon valóban ez volt-e az utolsó?  

Ezüst eső Creative Commons License 2019.05.19 0 0 topiknyitó

Kedves Fórumozók!

Kíváncsi lennék a véleményetekre, abban a témában, hogy mi minősül hűtlenségnek. Nagyon elszaladt a világ, nyitottá vált és ezért sokan érzelmi identitászavarba kerülnek. Elterjedté váltak az intim masszázsok, erotikus masszázsok, de ez sokak életében zavart okoz. Szerintetek ez minek minősül egy házasságban, tartós kapcsolatban? És ha megtörténik, hogyan lehet jól kezelni? 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!