nézd, ezek egyszerű számok, és van egy szakma, amelyik kiszámolja. Nézz utána, mert így vagdalkozni semmi értelme.
"Lendkereknel es durranogazgeneralasnal mi az okolabnyom?" Lendkereket nem tudsz autóba rakni az impulzusmomentuma miatt, hidrogént pedig a robbanásveszély miatt.
ÉS lassan meg kéne értened, hogy semmi értelme a közlekedés energiaigényét csökkenteni, ez nem vezet sehová. Ha az üzemanyag igazán zöld, akkor ez egyszerűen nem számít.
tízmilliárdot is. A technológia feladata az, hogy a szükséges termékeket környezetbarát módon állítsa elő. Ha nem veszel el többet a természettől, mint amennyit magától pótol, akkor nincs károkozás: ezt hívják fenntarthatóságnak. Mára a technológiai fejlettség lassan eléri azt a szintet, hogy lehetne így csinálni.
A visszatáplálós hibrid esete jól példázza, hogy itt nem működik a "józan paraszti ész": hasból nehéz megmondani, hogy egy technológia mennyire zöld. Ki kell számolni az ökolábnyomot, hogy ne a levegőbe beszéljünk. Ha nem, akkor sok év után jön a pofáraesés (mint pl. az e-autóknál), hogy jé, ez a menő zöld cucc valójábban jobban szennyez, mint az elődje...
1km magas lejto, arrol 50kmre el lehet gurulni szennyezes nelkul.
Minden kornyezetileg karos, maga az emberiseg is. Felmilliard embert el tud tartani a Fold.
Ercet banyaszni karos, femalkatreszeket gyartani karos, akkut napelemet gyartani karos. A lehetosegeket figyelembe veve torekszunk a minimalis elerheto karokozasra.
Nem eri meg visszanyerni a helyzeti energiat? De mit csinalsz vele? Kenytelen vagy kis tempoban lefele haladni a tulelesed erdekeben vagy elszallsz a kanyarban. Mar ha autoval kozlekedsz.
Akkuba toltod? Akku gyartasa okozta karosodas.
Lendkerekbe? Lendkerek gyartas okozta karosodas.
Elfekezed? Fektarcsa es betet kopas, gyartasuk okozta karosodas, hasznositatlan hő.
Motorfek? Szuksegtelen plusz terheles es kopas.
Meg a visszatero urhajoknal is hasznosabb hasznositani a mozgasi energiajuk es eltarolni, mint hőpajzon elfuteni, es a forrosag meg oregiti-karositja az urhajo szerkezetet is.
egy teljesen új világ lenne az, ahol maga az üzemanyag nem szennyezne (illetve alig). Se a gyártás, se a felhasználás. HA van ilyen üzemanyag, akkor nem szükséges vele túlzottan spórolni. HA a regeneratív fékezés környezetileg káros, akkor nem éri meg visszanyerni a helyzeti energiát, mert jobban szennyezünk vele, mint a megspórolt üzemanyaggal tettük volna.
A világ bármely pontján lehet biztonságos, stabil, jó minőségű ivóvizet biztosítani. Erre minden állam, így India is törekszik. NYilván vannak problémák, de azt -normál esetben- a kormányok helyben kezelni tudják.
Eddig is ertettem. De nem kis fogyasztasu es kis szennyezesu jarmuveket gyartanak, hanem olyat amin sok a profit, mert az kell a tudatlan tomegnek.
Auto bontasra szinte csak balesetes jarmuveknel lesz szukseg, ha kis menetellenallasu es korrozioallo tartos karosszeriat alkalmaznak.
Hogyan kivanod eltarolni a lejton letrejovo helyzetienergia-csokkenest?
Ha urhajoval utazok akkor sem mindegy, hogy 100 tonna uzrmanyaggal 1szer vagy 3szor tudok utazni.
A vizhiany oka az adott teruleten kevesebb viz es magasabb homerseklet. Sok viz erkezett a himalajai gleccserekbol, azok is csokkennek. Sok ember keves vizhez jut majd. A tartalekolasahoz es tisztitasahoz nem ertenek.
A tortenelem alapjan nem az fogjak mondani, hogy de ugyes vagy Naox, tanitsd meg nekem is hogy kell, hanem Nezd Naoxnak mennyi van! O az ellensegunk, kulak, stb. Aztan elveszik az ertelmes embertol amit maganak tartalekolt es meglincselik. Aztan tengodnek ugyanugy tovabb mint elotte.
Tudatlan emberekbol nem lehet mennyorszagot epiteni.
Az autóhasználat ökológiai lábnyomának két fő tétele az elhasznált üzemanyag előállításának és a szennyezőknek a lábnyoma ÉS az autó előállításának, bontásának, fenntartásának adott útra vetitett része.
Ha az üzemanyagnak relatíve nagy a lábnyoma, akkor (zöld szempontból) megéri azzal spórolni, hogy bonyolultabb, és ezért nagyobb lábnyomú technológiát használunk, mert a növekményt kompenzálja az alacsonyabb fogyasztáson elért nyereség.
De ha az üzemanyag lábnyoma minimális, akkor a bonyolultabb hajtáslánc eredménye egy kevesebbet fogyasztó, ugyanakkor a környezetet jobban terhelő autó.
-----------
Az indiai vízhiány oka az ellátó/elosztóhálózat iszonyúan fejletlen volta (meg a szélsőséges időjárás). A világon a víz mennyisége kb. állandó, ha elszennyezzük is, viszonylag könnyen meg lehet tisztítani, nem valószínű, hogy ilyen probléma előálljon.
az ammóniás hagyományos ICEt és az ammóniás hibridet kell összehasonlítani. Itt összességében (teljes élettartamra) tuti, hogy az egyszerű ICE a nyerő. Mivel az üzemanyag zöld, így az azon való spórolás nem fedezi a sokkal bonyolultabb technológia többszörös lábnyomát.
"egyre kevesebb a tiszta viz" mitől lenne egyre kevesebb? Ma a vizeink sokkal tisztábbak, mint 20-30 éve, a lakosság meg pláne sokkal tisztábbat iszik. ÉS iparilag sose lesz vízhiány, ez csak valami korai zöld miszkoncepció, amivel a 60-as években hülyítették az embereket, mert könnyű volt megérteni.
És erről nem érdemes "fotelhuszárkodni". A választ megkapod, ha kiszámolod a kétféle technológia teljes élettartamra vetített ökolábnyomát (azt, ami az autó lábnyomát visszaosztja a megtett km-ekkel). Ez sok hetes munka.
A hibridek már a "félzöld" üzemanyagok esetén sem voltak öko-versenyképesek, egy igazi zöld üzemanyag esetén meg biztosan nem azok.
szerintem soha, ugyanis nincs értelme. Ha az üzemanyag zöld, akkor környezeti szempontból nem kritikus a fogyasztás: nem növeli a környezetterhelést. Ilyenkor az egész auto terhelését kell csökkenteni, amit elsősorban a használati idő kitolásával lehet megoldani, azt meg azzal, ha minél egyszerűbb megoldásokat használunk (ami nincs, az nem romlik el).
Benzinüzem esetén a bonyolult hibrid technológia zöldebbé tette az autót, NH3 technológia esetén ez kérdéses.
"Ha jol szamoltam 1000g NH4NO3bol 312 liter lesz. 1m3 korul szamoltam 1 l benzinre. Sokkal dragabb."
mi köze az ammóniához az NH4NO3-nak? Nem abból gyártják, hanem hidrogénből és levegőből. A megújuló ammónia-üzem már ma is jóval olcsóbb (kb. fele), mint a benzinüzem.
Ammonia has a high octane rating (about 120 versus gasoline at 86-93). So it does not need an octane enhancer and can be used in high compression engines. However, it has a relatively low energy density per gallon – about half of gasoline. The fuel mileage of ammonia is about half of gasoline’s mileage.
Ha jol szamoltam 1000g NH4NO3bol 312 liter lesz. 1m3 korul szamoltam 1 l benzinre. Sokkal dragabb. Ahogy irtad mint az lpgt 7 baron cseppfolyosan erdemes.
A viz allitolag 25 fokon 700 l korul tud feloldani.
cseppfolyós állapotban. POnt ez a lényeg, hogy az ammónia cseppfolyósítható, nem kell drága nagynyomású, nagyméretű palack, kábé csak annyi, mint az LPG-nél, csak egy kicsit nagyobb.
