Az autóhasználat ökológiai lábnyomának két fő tétele az elhasznált üzemanyag előállításának és a szennyezőknek a lábnyoma ÉS az autó előállításának, bontásának, fenntartásának adott útra vetitett része.
Ha az üzemanyagnak relatíve nagy a lábnyoma, akkor (zöld szempontból) megéri azzal spórolni, hogy bonyolultabb, és ezért nagyobb lábnyomú technológiát használunk, mert a növekményt kompenzálja az alacsonyabb fogyasztáson elért nyereség.
De ha az üzemanyag lábnyoma minimális, akkor a bonyolultabb hajtáslánc eredménye egy kevesebbet fogyasztó, ugyanakkor a környezetet jobban terhelő autó.
-----------
Az indiai vízhiány oka az ellátó/elosztóhálózat iszonyúan fejletlen volta (meg a szélsőséges időjárás). A világon a víz mennyisége kb. állandó, ha elszennyezzük is, viszonylag könnyen meg lehet tisztítani, nem valószínű, hogy ilyen probléma előálljon.
az ammóniás hagyományos ICEt és az ammóniás hibridet kell összehasonlítani. Itt összességében (teljes élettartamra) tuti, hogy az egyszerű ICE a nyerő. Mivel az üzemanyag zöld, így az azon való spórolás nem fedezi a sokkal bonyolultabb technológia többszörös lábnyomát.
"egyre kevesebb a tiszta viz" mitől lenne egyre kevesebb? Ma a vizeink sokkal tisztábbak, mint 20-30 éve, a lakosság meg pláne sokkal tisztábbat iszik. ÉS iparilag sose lesz vízhiány, ez csak valami korai zöld miszkoncepció, amivel a 60-as években hülyítették az embereket, mert könnyű volt megérteni.
És erről nem érdemes "fotelhuszárkodni". A választ megkapod, ha kiszámolod a kétféle technológia teljes élettartamra vetített ökolábnyomát (azt, ami az autó lábnyomát visszaosztja a megtett km-ekkel). Ez sok hetes munka.
A hibridek már a "félzöld" üzemanyagok esetén sem voltak öko-versenyképesek, egy igazi zöld üzemanyag esetén meg biztosan nem azok.
szerintem soha, ugyanis nincs értelme. Ha az üzemanyag zöld, akkor környezeti szempontból nem kritikus a fogyasztás: nem növeli a környezetterhelést. Ilyenkor az egész auto terhelését kell csökkenteni, amit elsősorban a használati idő kitolásával lehet megoldani, azt meg azzal, ha minél egyszerűbb megoldásokat használunk (ami nincs, az nem romlik el).
Benzinüzem esetén a bonyolult hibrid technológia zöldebbé tette az autót, NH3 technológia esetén ez kérdéses.
"Ha jol szamoltam 1000g NH4NO3bol 312 liter lesz. 1m3 korul szamoltam 1 l benzinre. Sokkal dragabb."
mi köze az ammóniához az NH4NO3-nak? Nem abból gyártják, hanem hidrogénből és levegőből. A megújuló ammónia-üzem már ma is jóval olcsóbb (kb. fele), mint a benzinüzem.
Ammonia has a high octane rating (about 120 versus gasoline at 86-93). So it does not need an octane enhancer and can be used in high compression engines. However, it has a relatively low energy density per gallon – about half of gasoline. The fuel mileage of ammonia is about half of gasoline’s mileage.
Ha jol szamoltam 1000g NH4NO3bol 312 liter lesz. 1m3 korul szamoltam 1 l benzinre. Sokkal dragabb. Ahogy irtad mint az lpgt 7 baron cseppfolyosan erdemes.
A viz allitolag 25 fokon 700 l korul tud feloldani.
cseppfolyós állapotban. POnt ez a lényeg, hogy az ammónia cseppfolyósítható, nem kell drága nagynyomású, nagyméretű palack, kábé csak annyi, mint az LPG-nél, csak egy kicsit nagyobb.
