Itália művészete sokszor volt a kor élvonalában, az etruszkok, a rómaiak, a reneszánsz, a barokk kora, de még Mussolini korabeli építészet is monumentális alkotásokat hozott létre.
Jó kérdés. Azt tudom hogy a pestisjárványok hatalmas pusztítást végeztek arra rendszeresen, volt hogy a városokban meghalt az emberek harmada, negyede.
Lenyűgöző freskókat fedeztek fel néhány héttel ezelőtt Pompeiiben, amik régészek szerint a település romjai között valaha megtalált legszebb között vannak – derül ki a BBC és a The Times csütörtöki riportjaiból.
A műalkotásokat, amelyek görög mitológiai alakokat ábrázolnak, egy egykori díszterem fekete falaira festették. A freskók egyike Heléna és a trójai király fiának, Parisznak a találkozását ábrázolja, amely a homéroszi eposzok szerint végül elvezetett a trójai háború kitöréséhez.
A szinte teljesen ép mozaikpadlóval borított szobára egy egykori lakásban bukkantak rá, 12 hónappal az elmúlt évtizedek legnagyobb szabású ásatásának kezdete után. A Vezúv kitörése által i. sz. 79-ben elpusztított város egyharmada továbbra is feltárásra vár.
A BBC-nek a most megtalált szobát Gabriel Zuchtriegel, a pompeji régészeti park vezetője mutatta meg. A német régész szerint a falakat azért festhették feketére, mert az eltakarta az esti megvilágítást biztosító lámpásokból keletkező kormot. „A pislákoló fényben a festmények szinte életre kelhettek” – mondta.
A feltárás után a régészek eltávolítják a freskókat a falakról és megóvásuk érdekében egy erre a célra kialakított raktárhelyiségben helyezik őket el. Azoknál a műalkotásoknál, amiknél ez nem oldható meg, gipsz ragasztót fecskendeznek mögéjük, hogy ne potyogjanak le a falakról. A falakat eközben állványokkal támasztják meg, és a szoba fölé ideiglenes tetőszerkezetet húznak majd fel.
„Szenvedélyesen és nagy szeretettel végezzük a munkánkat, mert az, amit feltárunk, és megőrzünk, az az utánunk következő nemzedékek örömét is szolgálja majd” – mondta el a BBC-nek a restaurálást vezető régész, Roberta Prisco.
1840-ben az olaszországi Cortona városának határában egy vízelvezető árokból került elő az az etruszk kézművesség jegyeit viselő bronzból készül olajlámpás, amelynek díszítését egészen mostanáig nem sikerült egyértelműen azonosítani – írja a Heritage Daily.
Korábban azt feltételezték, hogy a figurák a folyóisten Akhelóosz ábrázolásai, az Etruscan and Italic Studies folyóiratban most megjelent tanulmány viszont azt állítja, hogy az egyértelmű bizonyítékok arra utalnak, hogy a lámpás az etruszkok által Fufluns néven tisztelt Dionüszosz kultuszának míves kelléke volt.
A mai Umbria, Lazio és Toszkána tartományok területén időszámításunk előtt 900 és 27 között virágzó etruriai civilizáció ikonográfiai és irodalmi forrásai alapján a kutatók a kultusz egyértelmű jegyeit, a kecskelábú szatírokat, a lótestű kentaurokat és a jellegzetes bika motívumokat is kétségeket kizáróan azonosították.
A lámpás az istennnek misztikus körtánccal hódoló híveket, a dionüszoszi thiasust ábrázolja – nyilatkozta a szaklapnak Ronak Albruz, a Melbourne Egyetem kutatója, a tanulmány első szerzője.
A pápai állam alatt húzódó, ókori római temetőt mutatta be Barbara Jatta, a Vatikáni Múzeum igazgatója kedden a nemzetközi sajtó jelenlétében.
A temető a Kr. e. 1. századtól a Kr. u. 4. századig működött az ókori Rómából kivezető, via Triumphalis nevű országút mentén. A dombra épített - és ezért teraszosan kialakított - temetőben sorakozó több száz sírból negyven kripta maradt meg jó állapotban.
Fennmaradtak a sírkamrák falát díszítő freskótöredékek, a padlókat borító mozaikdíszítések, a szarkofágokat borító borostyánkőlapok, a hamvakat őrző urnák, az olaj tárolására szolgáló cserépedények, valamint számos halotti felirat, márványszobor, használati tárgyak.
Oplontis város, Poppaea Sabina ( Néró császár felesége ) villája
Az antik Oplontis egyetlen látogatható műemléke, a Villa Poppaeaként is ismert Villa A, ami az időszámítás előtti első század közepén épülhetett. Az épület a tengerre nézett, több helyiségéből csodás kilátás nyílt a víztömegre. A villát mindenre odafigyelve alakították ki, díszítése, elrendezése, méretei különleges jómódról tanúskodnak. Egy amfora feliratának tanúsága szerint a villa Nero császár második felesége, Poppaea Sabina vagy a családja tulajdona lehetett, innen kapta közismert nevét is. A régészek szerint a lelet nem elegendő bizonyíték ahhoz, hogy ki lehessen jelenteni, valóban a császárné élhetett a falak között, ám Torre Annunziata lakói nem értenek egyet velük.
A komplexum legrégebbi része gazdagon díszített pihenő- és étkezőhelyiségekből állt, amelyek ablakai a szobrokkal, szökőkutakkal tarkított kertre nyíltak. A lakók kényelméről privát termálfürdők is gondoskodtak. Az időszámítás szerinti első század közepe táján keleti irányba kibővítették a villát, építettek például egy óriási, 61x17 méteres úszómedencét. A medence mentén vendégszobákat, étkezőket, télikerteket alakítottak ki, a helyiségeket pompás festményekkel dekorálták, a kertekbe ciprusokat, olajfákat, illatozó rózsákat és citromfákat ültettek. A falfestmények a kor legszebb és legjobb állapotban fennmaradt példái közé tartoznak.
