Gyóni Gábor A magyarság hajnalán c. művét már említettem a másik topikban. Túl a nomádokat érintő összefoglalón, e topik számára is ad érdekességet. S akkor a paragrafus-rendszer értelmét megvilágítandó, most némi kiegészítést fűzök a 2.§ alatt leírtakhoz, a turkok megnevezéshez:
Gyóni művében foglalkozik a cambridge-i dokumentum nevű levélrészlettel, amelyben egy zsidó kereskedő a forrás, aki ír a kazárokról, zsidókról és egy háborús időszakról is, amikor a kazárok a zsidók segítségével, az alánok támogatásával lettek úrrá ellenségeiken. Itt feltűnnek "türkök" is, akiket a honfoglalókkal lehet azonosítani.
A kazárok is türknek nevezték volna eleinket? Ez persze megmagyarázza a bizánci nevet is, a bizánci-kazár kapcsolatok révén, viszont akkor lőttek a toposznak. A kazárok aligha türközték csak úgy szíre-szóra a különböző népeket. Kivéve, ha követjük a gondolatmenetemben kifejtett "türk" metódust. Ekkor viszont egészen természetesnek tűnik a "türk" megnevezés az elitre, a menekült "rokonra" és kíséretére. Amit a bizánciak mechanikusan átvettek, s alkalmaztak azután is, hogy közvetlen kapcsolatba kerültek eleinkkel, s így közelebbi ismeretekre is szert te(he)ttek róluk. Azaz érdemes elgondolkodni a turk megnevezésen, s a nyugati forrásokon. Amelyekben egyesek magyar informátorok híradásait vélik. akik ezek szerint mindent elmondtak, csak az identitásról nem ejtettek egy szót sem, az elit önelnevezéséről.
A bizánciak türközését toposznak minősíteni egy kibúvó, ürügy arra, hogy ne foglalkozzanak a kérdéssel.
Geographical and Political Background of Medieval Nomads Settling in the Steppes of Eastern Europe1
V. A. IVANOV and M . I. IVANOVA (Ufa, Russia)
1 The article is written in accordance with the plan of research for the federal target program, "Ethnic and confessional history and linguistic heritage of the peoples of the Urals." Application 2010-1.1-300-151-037
Lásd az 1. sz. ábrán a 29. oldalon a "9. sz. végi 10. sz. eleji" feltárt besenyő és oguz temetkezési helyeket Kelet Európában, a térképet (bemásolni nem tudom).
Besenyő sírok (üres karikával jelölve) a Prut - Dnyeszter- Bug- Dnyeper - Donyec - Don - Volga térségben, megszakítatlan láncolatban.
Így besenyő ügyekben is a régészet kvadrál a forrásokkal.
Komar a régészet eszközeivel cáfolja a DAI-ra alapozott besenyő mitológiát,
Semmi ilyet nem tesz, de inkább idézz tőle.
Sode a filológia oldaláról közelítve vonja kétségbe a DAI szentírás voltát.
Amit hoztál tőle, abból semmi ilyen nem következik: eddig is tudtuk, Moravcsik óta minimum, hogy a DAI patchwork. Sode sem mond mást, a tőle hozottak szerint.
a végső összeszerkesztés a 960-as években történt, s ezt Bazil Lekapénosz irányította.
Nahát! A bizantinológia eddig 950-nel számolt. Micsoda érdemi különbség !!
s primitív acsarkodással fűszerezve próbál diktálni.
Most is éppen te acsarkodsz, "izomorf" stílusodban, az otthonról hozott batyúddal ...
Én a matematikai logika eszköztárát használva (az izomorf struktúrákat kiemelten,
Mi köze is volna a "matemetikai logikának" a nyafogásodhoz? Hát magához Sodéhez??
A világ halad, s nemcsak keleten, de nyugaton is. Nemcsak a franciáknak, de a németeknek is vannak világmegváltó ötleteik.
Másodkézből származó információim szerint (vagyis kimerítő részletekkel nem tudok szolgálni), egy Claudia Sode nevű filológus hozzám hasonló elképzelésekkel állt elő. illetve a korrektség kedvéért én jutottam hasonló eredményekre, mint ő. Megnéztem a neten, sajnos csak németül emlegetik a munkáját, s hivatkozásokban találtam, így kénytelen vagyok a rezümére támaszkodni, amit kaptam.
Eszerint: a DAI összeállítása szakaszosan történt, a mag még Bölcs Leó idején készült, majd Konstantin alatt kibővült, s ami a szívemnek a legkedvesebb: a végső összeszerkesztés a 960-as években történt, s ezt Bazil Lekapénosz irányította.
A neten a hivatkozásokban még magyar dolgozat is szerepelt, a szokásos "ilyen elképzelés is van" -típusú említés, de másra hegyezte ki a témát, illetve csak részben használta fel.
Nos, egy ilyen struktúra;) mentén most én is hivatkozom rá.
S akkor önfelkent inkvizítorunk, aki állandóan "a tudomány jelenlegi állását" hirdeti, elgondolkodhat a matematika erején, s az eszközeinek hatalmán... (mármint, ha gondolkodásra képes lehet egy robot.) Én a matematikai logika eszköztárát használva (az izomorf struktúrákat kiemelten, akkor is ha túlképzett fórumtársaink nem tudják megemészteni) a pálya széléről megalkottam egy elképzelést, ami a jelek szerint közelebb áll a tudomány fősodrának gondolkodásához, mint önfelkent inkvizítorunk mechanikus mantrája: egy bukott rendszer, bukott ideológiájának vallásos áhítattal hangoztatott hittana.
Tényleg frissíteni kéne bernát robot programját, mert a tudomány jelenlegi állása az marhára más, mint amit ő erőlködve, s primitív acsarkodással fűszerezve próbál diktálni. Nem vagyunk már a középkorban... Könnyen utána lehet nézni, s pláne, a gondolkodó ember nem vesz készpénznek minden marhaságot. Mert gondolkodik...
Komar a régészet eszközeivel cáfolja a DAI-ra alapozott besenyő mitológiát, Sode a filológia oldaláról közelítve vonja kétségbe a DAI szentírás voltát. Nekem itt már igazából nincs is mit bizonygatni. A tiszta logika - nem lózungszerű mantrázása, s gyakorlati pályán kívül helyezése - kiváló eszköz a vallási hevület féken tartására. Javaslom az illetékeseknek bernát robot beíratását egy-két-sok kurzusra. Mert a működése legtöbbet annak a "tudománynak" árt, amelyet szólamokban szolgálni akar...
Kezdem komolyan venni Komar könyvét. Ahhoz képest, hogy a regnáló ideológia hívei szorgalmazták a kiadását, elég komolyan alájuk fűtött. Ritka összeszedett munka, komoly kritikával illeti a fennálló mitológiát, persze csak diplomatikusan, de határozottan. Hát igen, a világ, még ott, keleten is, halad;
Nézd csak mit írt erre a meglátásodra vonatkozóan a forrás ellátód:
Érdekes Komar felvetését tovább is gondolni. Ha a "türk" besenyők szervezték meg a "kazár" besenyőket, akkor ez szemléletes igazolása annak, amit korábban is mondtam. Ha a 965-ös évszámot komolyabban szemügyre vesszük, akkor az nem lehet a DAI-mitológia szerint....
Hiába no, ha egy elmélet jó, akkor azt az új eredmények csak megerősítik:)
Kicsit sok lesz az önfényezés ...
Inkább idézted volna Komárt.
"Az ogúzok csak 965-ben mértek a Volgán túli besenyőkre egy második, döntő vereséget, arra kényszerítve utóbbiakat, hogy egyesüljenek rokonaikkal a Fekete-tenger északi előterében......"(48.o)
És akkor láthatná mindenki, hogy az általa is hivatkozott Fekete-tenger menti korábbi besenyő jelenlét semmilyen módon nem anullálhatja -- mondjuk Reginót sem. Hogy Isztakhriról szó se essék .... Meg a 930-as évekbeli közös magyar-besenyő Bizánc elleni hadjáratról.
Hát igen, a világ, még ott, keleten is, halad; csak a hazai történésztársadalom, tisztelet a kevés kivételnek, ül a babérjain, s rágódik az elődök által hátrahagyott koncon, de se kiköpni, se lenyelni nem tudja.
Lásd éppen Bollók 2017-es közleményét az őstörténeti topikon, hozza UvL fórumtárs.
Érdekes Komar felvetését tovább is gondolni. Ha a "türk" besenyők szervezték meg a "kazár" besenyőket, akkor ez szemléletes igazolása annak, amit korábban is mondtam. Ha a 965-ös évszámot komolyabban szemügyre vesszük, akkor az nem lehet a DAI-mitológia szerint. Viszont senki és semmi nem garantálja, hogy a DAI ránk maradt változata egy az egyben a konstantini kompiláció.
S én éppen ezt fejtegettem nyitó hozzászólásaimban, hogy a besenyő fejezetek igen problémásak, s utólagos betoldásoknak tűnnek.
Nos, Komar ezt elég szépen alátámasztja:)
Hiába no, ha egy elmélet jó, akkor azt az új eredmények csak megerősítik:) Azt már korábban is mondtam, hogy a besenyő elhajtás csak mese, nos Komar ezt is alátámasztja. Az általa feltett kiindulási helyen a szrosztki nomádok írják felül a helyi hagyományokat, s nem a besenyők. Vagyis tárgyi bizonyítékok vannak arra, szemben azzal, amiket a besenyő mitológia hívei nem tudnak felmutatni.
Persze ha a régészetet ancillának tekintik azok, akik a történészi konstrukciók megszállott hívei, s akkor is a DAI spekulációját erőltetik, ha nyilvánvaló bizonyíték van rá, hogy nem igaz...
Akkor ott tartunk, ahol a rajtakapott asszonyka: "Nekem higgy drágám, ne a szemednek..."
Ez a tudomány mai állása/álláspontja?
Kezdem komolyan venni Komar könyvét. Ahhoz képest, hogy a regnáló ideológia hívei szorgalmazták a kiadását, elég komolyan alájuk fűtött. Ritka összeszedett munka, komoly kritikával illeti a fennálló mitológiát, persze csak diplomatikusan, de határozottan. Hát igen, a világ, még ott, keleten is, halad; csak a hazai történésztársadalom, tisztelet a kevés kivételnek, ül a babérjain, s rágódik az elődök által hátrahagyott koncon, de se kiköpni, se lenyelni nem tudja. A méltatlan, de hű hívők meg csak kínos, erőtlen trollkodással próbálják az utat elhomályosítani...
Az idézett cikkedből a lényeg:"Érdekes, hogy az egykorú források csak magyar győzelmekről írnak, fél évszázaddal később viszont már a bolgárok győzelméről is szó van az utolsó ütközetben. A besenyők részvételéről egyik forrásunk sem tud." Az idézett cikkedből a lényeg.
Bernát a lényeg:"Érdekes, hogy az egykorú források csak magyar győzelmekről írnak, fél évszázaddal később viszont már a bolgárok győzelméről is szó van az utolsó ütközetben. A besenyők részvételéről egyik forrásunk sem tud." Harmatta János világosan leírta, hogy az utólagos csavart Bizánc vallási csoportja alkotta meg,mivel szégyellték azt a tényt,hogy a császár politikája miatt háborúba keveredett országul egy kereszténnyé vált másik állammal és annak uralkodójával. Ráadásul Leó pogányokat bérelt fel Simeon legyőzésére. A tankönyv meg a biblia volt,ahol számtalan esetben leírták,hogy a héberek vereséget szenvednek a kánaánitáktól vagy a filiszteusoktól, de megtértek az úrhoz,böjtöltek, ezután győzedelmeskedtek az isten segítségével. Ez volt a minta,a kitalált katonai bosszúban hittek szilárdan. Regino nem független forrás,Bizáncból áramló híreket jegyzett le,ráadásul gyűlölte a Kárpát-medence lakóit.
Taksony felesége besenyő volt. Ha ezek friss jöttmentek lettek volna, a Kárpátokon túl, és nem régebbre visszanyúló lett volna a magyar-besenyő kapcsolat, akkor biztosan nem jöhetett volna létre ez a házasság.
Ez akkor is reálisabb felvetés, ha nem szigorúan 965-höz kötjük a rusz-besenyő kokettálás kezdetét, hanem korábbra, a pontuszi steppe szláv illetve alán (szaltovói) népességének pacifikációjához, nagyjából a 930-as évektől kezdve. Összhangban más tudósításokkal, s ellentétben az indokolatlanul felmagasztalt Regino-DAI spekulációval.
Mit is "spekulált" volna Regino a besenyőkről 906-ban? Miért is kötötte volna őket ok nélkül a magyarokhoz?
"A bolgár Simeon cár Bölcs Leó halála után Bizáncot szinte már létében fenyegette. Első alkalommal 917-ben formálódott orosz-besenyő segítség Bizánc részére, majd Nikolaos Mystikos 924-925 táján Simeonhoz írt levele utal az oroszok, besenyők, alánok és türkök Bizánc védelmében történő felhasználásának császári szándékára.29"
Ha a besenyők nem itt lettek volna a közelben a 10. század legelején, szóba sem jöhettek volna ilyen célokra.
És, ugye ott van még Isztakhri: a besenyők "nemrég" erőszakkal foglaltak hazát. Ki mástól, mint az előttük ott élőktől kellett elragadni az új lakóhelyüket?
Végül is logikus, hogy a kazárok jelentette akadály eltávolítása után válik átjárhatóvá a steppe
Mitől volna ez "logikus", ha a magyaroknak is sikerült, éppen száz évvel korábban? Amikor még igazán virágzó volt Kazária.
Érdekes Komarnak a besenyőkkel kapcsolatos eszmefuttatását olvasgatni. Továbbra is nyitottnak tartja a korai besenyő sírok datátlását, ugyanakkor a biztosan keltezhető, gazdag mellékletekkel ellátott sírok megjelenését a X. század közepétől illetve második felétől veszi számításba. A korábbi sírokat a szegényes melléklet miatt nem lehet datálni, az "oguz-besenyő" kengyel meg a honfoglalók közt is előfordul, így etnikai azonosításra korlátozottan alkalmas.
Míg a honfoglalók gazdag leletei igen korán megjelentek, a hatalmi elit a temetkezéseiben is kitűnt, addig a besenyők megszervezése a rusz-kazár háború után, Sarkel elfoglalása, 965 után történt meg szerinte. S ezt egy "keleti" csoport hajtotta végre. Ugyanis ezidőtájt tűnnek el a volgántúli besenyő leletek, s jelennek meg "keleti" elemek a pontuszi steppe már besenyőnek beazonosított, gazdag mellékletű sírjaiban.
Végül is logikus, hogy a kazárok jelentette akadály eltávolítása után válik átjárhatóvá a steppe, s a mitológiák által figyelmen kívül hagyott Kazár Kaganátus, bármilyen problémákkal küzdött is, nem volt "átjáróház". A ruszok háborújukhoz felhasználhatták a besenyőket, ami egy rétegnek kiemelkedést jelentett, s az állattartás helyett a katonáskodás is megélhetést biztosíthatott. Ez akkor is reálisabb felvetés, ha nem szigorúan 965-höz kötjük a rusz-besenyő kokettálás kezdetét, hanem korábbra, a pontuszi steppe szláv illetve alán (szaltovói) népességének pacifikációjához, nagyjából a 930-as évektől kezdve. Összhangban más tudósításokkal, s ellentétben az indokolatlanul felmagasztalt Regino-DAI spekulációval.
S Komar felvetése is összhangban van a DAI verziójával, eltekintve a csavartól. Hiszen az oguzoktól megszökött (türk) besenyők szervezték meg a Kaukázusnál tanyázó (kazár) besenyőket :D
Ha a székelyek nem álltak volna melléjük mentek volna ők is a levesbe
Túl tanfolyamosch ...
Ki csatlakozott kihez? Ki gazsulált kinek ??
Anonymus:
"Ott a székelyek, akik előbb Attila király népe voltak, Ösbőnek hírét hallva, békés szándékkal elébe jöttek, s önként kezesül adták fiaikat különféle ajándékokkal. "
a ruszok állomáshelyeket létesítenek a Kijev-Roszdorf útvonal mentén.
Egy (meglehetősen vad és abszurdba hajló) feltételezésre ("Roszdorf = "rusz") építve, arra további feltételezés halmazokat pakolva, átírni a KM 9. sz.-i történelmét, és a magyar honfoglalásét is.... Hmmm... erre nincs is "kategória" itt a fórumon. Talán az "überalternatív" szekcióba ...
Érdekes dolog lenne krónikáink, különösen P mester leírását összevetni a honfoglalás eseményeivel. Egészen különös kép rajzolódik ki, de mindenképp más, mint a bizánci propagandákból...
Előzményként annyit, hogy azt a forrásokból tudjuk, hogy a bolgárok hódítgattak a Szerémségben, s az ottani szlávok nyakára főnököket (rectores) ültettek. Miért ne tettek volna így a frankok által el nem foglalt részeken lakók esetén? Nagyon hajaz ez a módszer akár a frankok őrgrófságaira, akár a magyarok bánságaira. S nagyon jól illeszthető a skandináv modellemhez. Tehát a medence északi-középső részén a ruszok állomáshelyeket létesítenek a Kijev-Roszdorf útvonal mentén. A különböző főnökök alkalmilag a kereskedésen túl a katonai erejüket is igénybe veszik saját céljaikra, nemcsak a morvák vagy Arnulf...
Aztán kitör a bolgár-bizánci háború. A helyi főnökök egyike-másika ezt jó alkalomnak látja, hogy lazítson a bolgár függőségen, s a honfoglalók segítségével, s előnyös kereskedelmi egyezmény révén pl. elszakad a dél-erdélyi régió. A pecsétet a honfoglalók bulgáriai kalandozása 895-ben teszi rá az ügyre. Szimeon el van foglalva a bizánci háborúval, de hazasiet, viszont ráfázik. A honfoglalók tönkreverik, s beszorítják. Kettős szorításban lenne, ha nem egyezne ki a honfoglalókkal, s engedné az elszakadást. Hiszen Bizánc is szorítaná a nyakát, ha sokáig ostromolják. Tehát fogcsikorgatva bár, de elengedi az erdélyi arany- illetve sóbányákat. Bizánc későn kapcsol, illetve a szünetet kihasználva sikerül új sereget toboroznia, de mire ki tudná használni, Szimeon kiszabadul a kutyaszorítóból, s a bizánciak újra szívnak. Ami érdekes, hogy nem tudunk (tudok) arról, hogy Bulgarophygon után Szimeon különös eréllyel lépett volna fel a bizánciak ellen. A magyarázat kézenfekvő, P mestert olvasva. Szimeon gyorsan rendezte a kereskedelmi ügyeket, aztán viszont az elvesztett erdélyi arany- és sóbányák visszaszerzésére indult. A megkönnyebbült Leó nagyvonalúan görög segédcsapatokat is adott mellé. Röviden a fuldai hoax egy mese habbal, bizánci propaganda, a kapóra jött honfoglaló kalandozást beépítették a mesébe. A későbbiekben, s otthon másképp adták elő, ebből is látszik, hogy a fuldai hoax a külföldnek szóló mese volt.
De vissza P mesterhez. Árpád titeli levonulása, az alpári csata, majd Nándorfehérvárnál az ütközet Szimeon bosszúhadjáratának elhárítását szolgálta s az új status quo megerősítését (a bolgárok ura a görög császár motívum alighanem az ősgesztából van, amikor valóban ez a helyzet, de a honfoglalás idején nem így festett a dolog). A helyi főnökök továbbra is megőrizték frissen kivívott függetlenségüket a bolgárokkal szemben, s előnyös kereskedelmi egyezmények révén a honfoglalók biztosították, hogy ez hosszabb távon is így legyen. Ez magyarázná azokat az elképzeléseket, hogy a honfoglalók nem szállták meg Erdélyt (nincsenek törzsnévi eredetű helynevek, s klasszikus honfoglalói leletek sem sűrűn - katonai kíséret persze a régi-új főnökök mellé kerülhetett, ez is része lehetett az egyezménynek, de jelentős honfoglaló csoportok nem telepedtek meg Erdélyben, illetve a Maros mentén sem, s valószínűleg a Szerémségben sem. A honfoglalók a bolgárok helyébe lépve politikai fennhatóságot nem gyakoroltak, legfeljebb kereskedelmi érdekeik védelmében hoztak létre néhány telepet.) Emiatt van az, hogy Erdély s a Maros-vidék majd csak Szent István alatt integrálódik a Magyar Királyságba.
Leó a kudarc láttán alighanem taktikát váltott, s inkább a honfoglalókhoz közeledett. S még újabb kalandozásra is rábírta őket. Ez lehetett 897-8 körül, amiről csak a PVL tájékoztat (illetve P mester - Szovárd görög kalandozása, s kinn maradása), s amely alapot adhatott a bizánciaknak az események összemosására.
A dupla kudarcból viszont Szimeon okult, s kereste az alkalmat a visszavágásra, illetve a hátának a biztosítására. Így sikerült rátalálnia a besenyőkre, s összehangolt támadást indítottak a honfoglalók maradékai ellen, de ez csak 908 körül történt, amikor Árpád fia, Liüntuka volt a vezérük :)
A helyi főnökök Árpád ellen c. motívum a középkori krónikás toposz része. P mester HONFOGLALÁSról írt, tehát szükségszerűen ellenségek kellettek. akiket támogattak külső erők. A honfoglalás korának bonyolult politikai viszonyait écszázadok múltán nehéz lehetett rekonstruálni, így egyszerűsített. Napjainkban sem könnyű, s nem állítom, hogy tökéletesen sikerült. De az eddigi ideológiai alapon gyártott hipotézis eléggé erőltetett, s számos életszerűtlen elemet tartalmaz. Ezért alkottam meg a skandináv modellt, s most ennek alapján talán jobban értelmezhetővé válnak a folyamatok. Továbbra is azt gondolom, hogy a "steppei állam hódító célzattal megszállja a Kárpát-medencét" megközelítés rossz. Hibás alap, amelyre nem szabadna építkezni. Középkori krónikás találmány a Biblia alapján.
A varég-rusz terjeszkedés modellje kevésbé felemelő, kevésbé dicsőséges, viszont életszerűbb magyarázatokkal szolgál a jelenségekre.
Vázlat a magyar honfoglalás Kárpát-medencei hátteréről
Szabados György
"Érdekes, de a kronológia újragondolása a német archeológiában merült fel. Mechtild SchulzeDörrlamm régészeti anyagra támaszkodva kísérelt meg egy relatív tipokronológiai rendszert kialakítani. Ennek eredményeképpen a 10. századra keltezett anyagot két fázisra osztotta, egy 9. század második felére/utolsó harmadába, valamint egy 10. század első felébe eső horizontra.91"
A "10. század első felébe eső horizont" csak nem a nagy sírszámú soros temetők 950 utáni indulásával függ össze? Azaz a CSAK a 10. század első felében beköltöző "hátramaradt" honfoglalókra ?? Mondjuk a "köznép"-re ?? Akik pl./akár/szintén hozták a magyar nyelvet ??
Harmatta úr szerint, Regino bizánci kottából játszott
Ott Prümben, 906-ban? Miért tette volna? Ha elfogult volt, csak a nyugati megbízója felé lehetett az.
Ugyanis a honfoglalás után megmaradtak a keletebbre lévő területeken a törzsszövetség uralma-,amit moldáv régészek pedzegetnek-,és ennek egy részét számolták fel a besenyő-bolgár csapatok,amikor a magyarok hadjáraton voltak.
Ez (így) azért nem lehetséges, mert "a moldáv régészek" szerint csak 940 körül húzódtak volna be e "nyugat-etelközi" magyarok a KM-be, Regino meg, ugye, 906-ban letette a tollat, és 889-re adta meg a besenyő-magyar háború időpontját. (Tehát egy pár évet tévedett -- ha egyszer a besék csak 890 után keltek át a Volgán --, és e tévedése igazolja éppen a "bizánci kotta" hiányát nála.)
De: hogy a besenyő-magyar konfliktus (a honfoglalás előestéjén) csak a legkeletibb magyar törzseket érinthette, ahhoz már megadtam a "hozzájárulásomat" ...
Harmatta úr szerint, Regino bizánci kottából játszott. Azt,hogy a magyar-bolgár háborúnak fontos ideológiai töltete volt Bizáncban,azt igazolja Bölcs Leó furcsa magyarázkodása,hogy a pogányok győzelme miatt, nem kellett keresztényeknek keresztényekre kezet emelnie. Höbling Tamás írt arról,hogy valóban volt egy bolgár-besenyő-magyar összeütközés ,azonban ez nem az Etelköziek szenvedték el,hanem csak a Kárpát-medencébe történő beköltözés után lehetett egy nagyon korlátozott háború,ami a magyar határőrizeti csapatokat és családtagjaikat mozdíthatta az új hazába költözöttek követésére. Ugyanis a honfoglalás után megmaradtak a keletebbre lévő területeken a törzsszövetség uralma-,amit moldáv régészek pedzegetnek-,és ennek egy részét számolták fel a besenyő-bolgár csapatok,amikor a magyarok hadjáraton voltak. Mégpedig valamilyen kereskedelmi pozíció megszerzése miatt. Ott vannak még a besenyők,akik a magyarok régi szállásterületén élnek és ország-világ előtt hangoztatják,hogy fegyverrel foglalták el a szállásterületeiket. Létezik még egy zavaros,vallási nézetektől átfűtött magyar-bolgár háború sokféleképpen elmondott történet. Ebből áll össze Konstantinosz leírása,egyféle keverék, a valóság és az általa kiokoskodott következtetések összességéről.
Azt ugyan elismerem, hogy "korabeli" források elvileg "pontosabbak" lehetnek a későbbieknél, ami természetesen nem zárhatja ki a későbbi tudósítások korrektségét. Főleg nem esetünkben, amikor ott van a Bölcs Leo korabeli Regino is a besenyőkkel, Konstantin negyven évvel későbbi híradását megtámogatandó.
Annyi lényeges különbség van köztük,hogy Bölcs Leó bérelte fel a magyarokat a bolgárok elleni hadjáratra. Vagyis pontosan tudta,hogy hány csatát is vívtak az alkalmi szövetségesei.
A Bulgarophygonnál elszenvedett méretes zakó ritka egységbe kovácsolta a pátriárkát és a császárt. Az nyilvánvalóvá vált, hogy fegyverrel nem tudják Bulgáriát bizánci befolyás alatt tartani. Az egyházi befolyás alól viszont a bolgárok próbáltak meg kibújni, hiszen a megelőző időkben Róma illetve a frankok felé kezdtek tájékozódni ("tévelyegni").
A fuldai hoax egy erre adott válasz: üzenet a nyugatiaknak, hogy "az Isten velünk van", hiszen lám megmutatta magát NEKÜNK, és nem nektek, vagyis prózaian: "El a kezekkel Bulgáriától!". Másrészt a méretes zakót is áttolták, vagyis a birodalom tekintélyén esett csorbát is átkonvertálták.
A fuldai hoaxra a legjobb bizonyítékot maguk a bizánciak szolgáltatják: A X. század közepén a honfoglalók beékelődése elzárta az utat nyugat felé, a bolgárok csak kerülő utakon juthattak nyugatra, az isteni beavatkozás eszméje, fölöslegessé vált, nem is említik, ehelyett egy nem kevésbé bizarr történettel állnak elő. A DAI meg nem is tud arról, hogy a bolgárok megverték a turkokat, hanem csak a békekötés után állt bosszút Szimeon a besenyőket felhasználva.
A "szentírás" bizánci források sem adnak elő egy koherens képet. A fuldai hirtelen kiagyalt propaganda helyett a "köz-"írók más verziót adnak elő, nem kevésbé propagandisztikusat, s nem kevésbé életszerűtlent, az "elit" DAI meg végképp mást. Miközben utóbbiak időben és a rendelkezésre álló források tekintetében is azonos helyzetben vannak, kb. egykorúak, s ugyanabból dolgoznak -- a DAI átveszi Regino spekulációját, a közírók nem. A politika így alakítja a propagandát, s a múltat.
