Keresés

Részletes keresés

rizsa79 Creative Commons License 2018.12.16 0 0 12

"a rózsaszín vattacukor felhő nem folyamatos főleg annak aki beteg."

Én örülök, hogy ilyen reálisan látod a helyzetet. Azért gondolj arra is, hogy a sötét fellegek se lesznek örökké! Kitisztul majd az égbolt.

A szoptatásról én azt hallottam, hogy valakinél meg pont az indítja be a szülés utáni depressziót vagy a kényszert. Lehet, hogy a természet így óvott meg attól, hogy még rosszabbul legyél. Amit az elvárásokról írsz, azt alá tudom támasztani. A szomszédasszonyom nagyon meg akarta élni az anyaságot, és szerintem mindent tökéletesre akart. Aztán belefutott egy olyan depressziós állapotba, hogy nagyon rosszul volt. Azóta egy kicsit megértőbb irányomba, és nem gondolja, hogy csak hisztiből találom ki a betegségemet.

Előzmény: Nyunyóka28 (11)
Nyunyóka28 Creative Commons License 2018.12.15 0 0 11

Imádom a lányomat de az biztos,hogy a rózsaszín vattacukor felhő nem folyamatos főleg annak aki beteg.

Szoptatni nem tudtam nem volt egy csepp tejcsim sem. Lehet ez is közrejátszik hormonálisan na meg az,hogy nagyon kritikus vagyok magasak az elvárásaim magammal szemben. 

 

rizsa79 Creative Commons License 2018.12.14 0 0 10

Lehet, hogy ezért egyes anya olvtársak leoltananak, de szerintem az anyaság nem csak rózsaszín gyönyörűség. Ott van benne egy csomó nehézség, fájdalom, ráadásul a gyereket nem lehet visszaadni, mindennap enni kell neki adni, ellátni. Fel kell nőni a feladathoz.

Majd ha ezeken túlvagy, akkor majd magától is megjön az öröm érzés. Ezt nem egy örökké tartó rózsaszín boldogságnak képzelem, hanem pár percig tart. Az alapállapot inkább a nyugodt elégedettség kéne legyen. Én így képzelem, ha valaki élvezni tudja az anyaságot, de nyugodtan javíts ki, ha szerinted nem így van.

Állítólag, amíg szoptatsz, addig hormonálisan fölborulhat a szervezeted, de ezt nem tudom pontosan. A kényszerbetegséget a megváltozott élethelyzet is kiválthatja az arra hajlamosaknál. Mindenesetre a pszichiáterem szerint még az is jobb, ha ilyenkor gyógyszert szed a nő. Mert a gyógyszer (amit kismamák is szedhetnek) se árt annyira a gyereknek, mint ha az anya kikészült idegállapotban van.

Előzmény: Nyunyóka28 (9)
Nyunyóka28 Creative Commons License 2018.12.14 0 0 9

Igen nagyon ijesztő és félelmetes. Élvezni szeretném az anyaságot végre. Nem pedig ezeken görcsölni egész nap.Csak jó lenne tudni h még meddig tarthat ez az állapot.

rizsa79 Creative Commons License 2018.12.13 0 0 8

Tudom, hogy nagyon ijesztő, mert én is átmentem ezen. Aztán mikor már a harmadik-negyedik ilyen időszak van, akkor majd meglátod, hogy ezen túl lehet lenni. Gyógyszer mellett fontos a terápia vagy beszélgetés. Talán túl szépnek akartad megélni az anyaságot, és most átesett az agyad a másik végletbe. Ha egyedül vagy otthon, amíg hazaérnek a rokonaid, akkor tudom még ajánlani a Hoxa topikot. Ott vannak kismamák egész nap, és talán találsz hasonló problémával küzdőt vagy aki ismeri az ilyet. Nekik írhatsz, mikor éppen rossz passzban vagy. Én azt ajánlom, hogy mindig a mai napot akard túlélni, és ne gondolj nagyon előre!

Előzmény: Nyunyóka28 (6)
Lydia néni Creative Commons License 2018.12.13 0 1 7

Nem ismerjük egymást, de így ismeretlenül sem tudnék jobb tanácsot adni annál, mint ha egy barátomnak adnám:

keress fel egy jó szakembert, első körben pszichológust. Beszéljetek, próbálj ki pár ártatlan dolgot, pl. vény nélküli nyugtató szereket. S csak ha nem találod hatékonynak ezt az utat, akkor beszélj pszichiáterrel, aki esetleg felírhat valamilyen komolyabb szorongásoldót. De ennek persze komolyabb kockázata lehet, és egyáltalán nem biztos, hogy egy szoptató anyának ajánlott ez. Ezt csakis szakember tudja megmondani. De az biztos, hogy az erős szorongás, életminőséget rontó kényszeres gondolatok élhetetlenné, boldogtalanná teszik a fáradságos, nehéz, de sok pillanatban intenzív örömökkel járó anyai állapotot. Drukkolok neked.

Előzmény: Nyunyóka28 (6)
Nyunyóka28 Creative Commons License 2018.12.13 0 0 6

Igen próbálom lekűzdeni a szülés utáni depressziót amihez ezek a kényszergondolatok társultak. Nagyon rám szokott jönni még a félelem és stb. Tudom h sokan mennek át ugyan ezen de nagyon nehéz és erős szorongással és félelemmel jár. A hangulatom is a béka segge alatt van most. Ez iszonyatos.

rizsa79 Creative Commons License 2018.12.13 0 0 5

Bocs, de ilyenkor meg szoktam kérdezni, hogy családod tud a problémádról? Nálad valószínű tudnak, ha orvosnál is voltál ezzel. Ha elfogadják ezt, akkor ne szégyellj segítséget kérni! Nagy segítség szerintem, ha tudod, hogy mikor jön hozzád valaki, és akkor tudod pontosan, hogy hány órahosszát kell kibírnod. Már akkor van egy célod, hogy eddig és eddig nem csinálok semmi rosszat. Ne aggódj, hogy máshol is előjönnek a gondolatok, mert azok sajnos így szoktak lenni.

Előzmény: Nyunyóka28 (1)
Lydia néni Creative Commons License 2018.12.13 0 0 4

Mit fontoskodsz. Láthatod: van.

Előzmény: r.tonyo4 (3)
r.tonyo4 Creative Commons License 2018.12.13 0 0 3

félve kérdezem: ilyen tényleg van?

Lydia néni Creative Commons License 2018.12.13 0 0 2

Nyugodj meg, el fog múlni. Legyen szó akár kényszergondolatokról, akár önmagaddal és/vagy a pároddal - jó eséllyel téves, aránytalan - ítélkezéseidről, minősítéseidről: ezeket és más konfúz gondolatokat egyszerre táplálja és fűti a radikálisan kívülről a megváltozott élethelyzet, belülről a testedben felborult hormonok kényes egyensúlya. Ne izgulj és ne vádold magad! El fog múlni. Ha módodban áll, kérj segítséget akár anyukádtól, akár anyósodtól. Ha csak pár óra, az is számít, de ha pár napig be tud segíteni, az még jobb lenne. Kitartás! ;-)

Előzmény: Nyunyóka28 (-)
Nyunyóka28 Creative Commons License 2018.12.13 0 0 1

Változó. Akkor is meg ha dolga van munka után. Furcsa mert ha én megyek el otthonról a pici nélkül akkor is erősen jönnek ezek az érzések. 

rizsa79 Creative Commons License 2018.12.12 0 0 0

Ha megkérdezhetem, akkor vagy vele egyedül, amikor a férjed dolgozik? 

Előzmény: Nyunyóka28 (-)
Nyunyóka28 Creative Commons License 2018.12.12 0 0 topiknyitó

Engem is megtalált ez a rémálom szülés után. Most 4 hónapos múlt a kislányom. 2 hónapja gyógyszeres kezelés alatt állok kevesebbszer törnek már rám a picikém bántásáról szóló gondolatok és erős késztetések,de még mindíg jelen vannak és még mindig nagyon félek,nehogy kárt tegyek benne. 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!