Keresés

Részletes keresés

szőrinszálán Creative Commons License 2020.06.17 -1 0 2086

Nem éppen kvarc órára gondoltam, hanem ehhez hasonlókra.

 

"Az oganeszon[1] (korábbi nevén ununoktium) a periódusos rendszer 118. eleme, amely a természetben nem található, mesterséges magreakcióval lehet előállítani. Elnevezését egy orosz atomfizikusról, Jurij Oganyeszjanról (Юрий Цолакович Оганесян) kapta."

Előzmény: Törölt nick (2085)
Törölt nick Creative Commons License 2020.06.17 0 0 2085

Az Ember legyártott olyan anyagot, amit Földi viszonylatban nem lehetett kibányászni.

 

Egy fizikus ismeretterjesztő előadásából idézve: összerakott kvarcórák nem repkednek odakint a világűrben.

(És persze turbófeltöltős versenyautók sem, de még hosszasan sorolhatnám.)

Előzmény: szőrinszálán (2084)
szőrinszálán Creative Commons License 2020.06.16 0 0 2084

„Talán az ember már a teremtőképesség közelébe érkezett...”

Az Ember legyártott olyan anyagot, amit Földi viszonylatban nem lehetett kibányászni. Ez már valahol a teremtés kategóriába tartozik. Ha majd a Naprendszer bolygóin is bányászunk, kiderül, hogy van-e új a Nap alatt. Ha az Avatár című filmben látott lebegő hegyek anyaga létezik a kozmoszban, akkor az emberi fantázia sosem múlja felül a Teremtőét.

Előzmény: Törölt nick (2083)
Törölt nick Creative Commons License 2020.06.16 0 0 2083

Valaha úgy tartották, hogy "égi fizika definíció szerint nem létezik, mert nem tudunk oda felmenni és megvizsgálni".

(Azóta persze már páran feljütottak a sztratoszférán túlra, néhányan pedig a Holdra is. Ember nélküli rakéták még messzebbre.)

 

Jelenleg a teremtő létezése "definíció szerint" nem tartozik a fizika tárgykörébe, mert kísérletileg nem vizsgálható.

(Habár egyesek rettegtek attól, hogy az LHC valamilyen párhuzamos univerzumot hozhat létre.)

Talán az ember már a teremtőképesség közelébe érkezett...

(Viszont még nem képes tudatos tervezéssel az újvilág paramétereit - tetszés szerint vagy korlátok között - beállítani.)

Előzmény: thoughts (2079)
szőrinszálán Creative Commons License 2020.06.13 0 0 2082

Nem szoktam titkokat kiadni. Amiről írok, annak utána járhatsz, ha a Google barátod.:)

Előzmény: jogértelmező (2081)
jogértelmező Creative Commons License 2020.06.13 0 0 2081

Tök jó lehet neked, hogy Isten beavatott a titkaiba. Papoljál még nekünk, vagy pápáljál!

Előzmény: szőrinszálán (2080)
szőrinszálán Creative Commons License 2020.06.12 0 0 2080

Isten a mindentudattal, a nem istenlények ön, vagy én tudattal rendelkeznek. Isten öröktől örökké, a többi, ideiglenesen. Isten dönti el az elemi részecskék és az atomok rezgésszámát, a tér és idő mértékszámát, vagyis a hol és mikor „mennyiségét”.

Előzmény: thoughts (2079)
thoughts Creative Commons License 2020.06.10 0 0 2079

pl. hogy létezik-e

Előzmény: szőrinszálán (2078)
szőrinszálán Creative Commons License 2020.06.09 0 0 2078

Isten tudja azt is, amit az ember soha nem tudhat meg. :)

Előzmény: thoughts (2077)
thoughts Creative Commons License 2020.06.09 0 0 2077

"Isten tudja!"

Előzmény: szőrinszálán (2076)
szőrinszálán Creative Commons License 2020.06.08 0 0 2076

Lehet az, hogy a világegyetem, csak a nem bizonyítható Isten létével lesz teljes?

Előzmény: Törölt nick (2075)
Törölt nick Creative Commons License 2020.06.06 0 0 2075

Gödel tételét a papok már jóval előbb ismerték: a teremtő útjai kifürkészhetetlenek.

Előzmény: szőrinszálán (2074)
szőrinszálán Creative Commons License 2020.06.06 0 0 2074

Mi van akkor, ha a KEZDETI, meg a JELENLEGI, vagyis a szélső időparamétereket nem vesszük figyelembe, úgymint a statisztikai átlagolásnál? A végtelenekből és nullákból nem jön össze egy véges világ, hacsak nem az Úristen teremtette. :)

Előzmény: Törölt nick (2073)
Törölt nick Creative Commons License 2020.06.06 0 0 2073

Mihez viszonyítva túl nagy és kicsi???

 

Hozzánk képest.

Nagyjából egy mikróba méretének felel meg a Planck-tömeg. A jelenleg ismert elemi részecskék ennél sokkal kisebb tömegűek.

Továbbá a Planc-hossz és Planck-idő olyan kicsi, hogy az univerzum kezdeti méretével összevethető.

Talán ebből az következik, hogy a kezdeti flukauációnak Planc-tömeg méretűnek kellett lennie?

Tulajdonképpen az univerzum jelenlegi tömegéhez képest ez jó közelítéssel nulla.

Elképzelhető, hogy az univerzum össz energiája nagyjából ennyi.

Ki lehetne számolni, hogy ez hány tizedesre nulla...

Előzmény: szőrinszálán (2063)
Törölt nick Creative Commons License 2020.06.06 0 0 2072

Az meg, hogy az áltrel egyenleteiből kiszámolt univerzummodell függvénye a t=0 időpontra a=0 skálaparaméter-értéket ad meg, egy matematikai szükségszerűség, és nem a valódi univerzum szükségszerű tulajdonsága.

 

Akár mit is csinálsz, a modell valahol mindig kimászik a saját érvényességi köréből, kicsúszik a lába alól a talaj.

De már jóval Gödel előtt is megmondták a nagyszakálú angyalok, hogy a világ ilyen szempontból is kimeríthetetlen.

Előzmény: Elminster Aumar (2069)
thoughts Creative Commons License 2020.06.05 0 0 2071

márpedig ez temérdek ellentmondást hordoz a tapasztalatokkal!

Előzmény: thoughts (2066)
thoughts Creative Commons License 2020.06.04 0 0 2070

'Próbáld meg felfogni'

 

felfogtam, és el is fogadtam!

 

 

 

de most akkor Te melyik mellett teszed le a voksod?

Előzmény: Elminster Aumar (2069)
Elminster Aumar Creative Commons License 2020.06.04 0 1 2069

Nézd!

Próbáld meg felfogni (bármennyire is nehezedre esik), hogy topológiailag egyszem geometriai pontból ugyanakkora "ugrás" széttágulni egy végtelen térfogatú térré, mint egy véges zárt térfogatú térré, legyen az bármennyire is icike-picike.

 

Az elképzelhető legkisebb véges térfogatú önmagába záródó tér precízen pontosan ugyanannyi geometriai pontot tartalmaz, mint egy végtelen térfogatú tér: kontinuum végtelen számút.

 

Az meg, hogy az áltrel egyenleteiből kiszámolt univerzummodell függvénye a t=0 időpontra a=0 skálaparaméter-értéket ad meg, egy matematikai szükségszerűség, és nem a valódi univerzum szükségszerű tulajdonsága. Majd amikor sikerül kvantumfizikailag modellezni a legelső pillanatot, el fog tűnni az az a=0 skálaparaméter-érték is.

Előzmény: thoughts (2068)
thoughts Creative Commons License 2020.06.04 0 0 2068

bocs!

 

ez nem ér!

 

máig félreolvastalak.

Előzmény: thoughts (2067)
thoughts Creative Commons License 2020.06.04 0 0 2067

ráadásul!

Előzmény: thoughts (1789)
thoughts Creative Commons License 2020.06.04 0 0 2066
Előzmény: Elminster Aumar (2065)
Elminster Aumar Creative Commons License 2020.06.04 0 1 2065

Mivel a mondandómból ezidáig egy árva büdös szót nem értettél meg, feleslegesnek tartom a további szócséplést.

 

Megjegyzem: a kettes pontba foglalt ostobaságot senki hozzáértő nem mondta, csak a te fejedben csapódott le ilyen hülyeség formájában, amit valóban magyarázatnak írtak neked.

Előzmény: thoughts (2064)
thoughts Creative Commons License 2020.06.03 -1 0 2064

T. Elminster!

 

 

most, akkor Te miben hiszel?

 

 

A) a táguló hipertóruszban

B) a kapásból végtelen tér 1 pontjából való tágulásban

 

?

szőrinszálán Creative Commons License 2020.06.02 0 1 2063

Mihez viszonyítva túl nagy és kicsi???

Előzmény: szaszg+++ (2062)
szaszg+++ Creative Commons License 2020.06.02 0 1 2062

A Planck tömegnek nincsen semmi értelme, mert túl nagy. A Planck idö és hossz meg túl kicsi, ezeknek sincs semmi értelme.

 

Előzmény: szőrinszálán (2061)
szőrinszálán Creative Commons License 2020.06.01 0 0 2061

Az igaz, hogy elméleti számításokon alapulnak a Planck egységek, de nem okoznak akkora anomáliát az elméleti fizikusok számára, mint a TE elméleted. Volna egy javaslatom számodra.

A számításaid alapján megadott paraméterekkel, lehetne egy virtuális kísérletet végeztetni egy arra beprogramozott számítógéppel. Ezzel a módszerrel már galaxisok ütközését is szimulálták. Kíváncsi lennék arra, hogy mennyire közelíti meg a valóságot az elvárt és a kapott eredménye.

Előzmény: szaszg+++ (2060)
szaszg+++ Creative Commons License 2020.06.01 0 0 2060

A "... a gravitáció kvantummechanikai effektusokat kezd mutatni..." mégpedig elemi, kvantált gravitációs töltések fomájában, amiket a stabil elemi részecskék hordoznak, de ehhez a "Planck hossznak" semmi köze sincs.

 

"Planck tömeg" meg nem létezik a természetben, csak a fizikusok beteges agyában. Ez is mutatja a fizikának fogalma sincs a tömegröl.

 

Előzmény: szőrinszálán (2059)
szőrinszálán Creative Commons License 2020.05.31 0 0 2059

„Bizonyos mérettartomány alatt, hacsak aktív észlelés lehetséges, az eredeti valóság már észlelhetetlen, esetleg matematikailag visszafejthető lenne.
Ha lenne ilyen szándék, de jelenleg nincs ilyen.”

 

Vagy van, de nem tudunk róla.

 

„A planck-hossz alatt, meg sehogy, mivel az észleléshez szükséges energia értelmezhetetlenné teszi az eredeti információt.”

 

 

 A Planck-hossz skáláján a gravitáció kvantummechanikai effektusokat kezd mutatni, ez azt jelenti, hogy az anyagi energia ezt a legkisebb távolságot és időt képes betölteni. Ezért értelmetlen a nála kisebb távot és időt keresni az anyagi univerzumon belül. Ha azonban feltételezzük a téridő kvantumok létezését, amelyek jóval kisebbek nála, akkor van értelme arról beszélni, hogy az anyag legkisebb formátuma, (a mini fekete lyuk) egy nála sokkal sűrűbb közegből van „felnagyítva, felhígítva”.

 

„A Planck-tömeg egy olyan fekete lyuk tömege, aminek Schwarzschild-sugara szorozva π-vel a Compton-hullámhossz. Egy ilyen fekete lyuk sugara kb. a Planck-hossz, aminél a feltételezés szerint az általános relativitáselmélet és a kvantumelmélet együtt válnak fontossá.” Wiki

Előzmény: Hónix (2057)
Hónix Creative Commons License 2020.05.31 0 0 2058

Egy autó összeütközik a másik (5m hosszú) autóval a kereszteződésben 12:00-kor, amikor adott sebességgel haladva az 5 méter pont másik elé kerül.

A sebességből kiszámolható, hogy mekkora az adott időintervallum amikor az ütközés bekövetkezhet.

Ha az idő (s tér) "elmosódott", akkor a sofőr számára (aki az autóval együtt mozog) a kereszbe áthaladó autó sokkal tovább halad át. Olyan mintha 5 métertől hosszabb lenne, ezért az ütközésük (kölcsönhatásuk) valószínűsége nagyobb lesz.

Előzmény: Törölt nick (2055)
Hónix Creative Commons License 2020.05.31 0 0 2057

Ne keverd a (külső) nézeted szerinti helyüket, a valamelyik pozíciójából nézett hellyel.

Kívülről nem tudod megállapítani a pontos helyét, egypontos (fix) időpontban.

Amikor az egyikre pozicionálod a koordináta rendszert, a másik időben elmosódottá válik.

Azaz a pillanatnyi találkozásból, egy hosszabb ideig tartó találkozás lesz, mintha a másik egy hosszabb (nagyobb) felületen találkozna.

 

A adott helyen a hullámok többszörösen is jelen lehetnek, s akár változás nélkül is áthaladhatnak egymáson, ez eredetileg nem volt említve.

A valószínűségi hullám egy matematikai eszköz, amivel az észlelést igyekeznek leírni.

Az észlelés az objektív (tőled független) valóság, s a detektor közti kölcsönhatás eredménye.

Azaz az észlelés lehet passzív is.

Bizonyos mérettartomány alatt, hacsak aktív észlelés lehetséges, az eredeti valóság már észlelhetetlen, esetleg matematikailag visszafejthető lenne.
Ha lenne ilyen szándék, de jelenleg nincs ilyen.

 

A planck-hossz alatt, meg sehogy, mivel az észleléshez szükséges energia értelmezhetetlenné teszi az eredeti információt.

 

Előzmény: Törölt nick (2055)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!