Isten = gyűjtőfogalom 1. emberek által teremtett fő mítoszlények 2. egy kényszerképzet // Tehát feltárásra került Isten tudományos meghatározása. Innét már felesleges benne hinni és tagadni is, hiszen létezése tudományos tény.
"A kognitív tudomány az elme és az intelligencia interdiszciplináris vizsgálata, amely az információ feldolgozási folyamatokat (észlelés, gondolkodás, emlékezet, nyelv) kutatja. Egyesíti a pszichológiát, idegtudományt, nyelvészetet, filozófiát és informatikát (Mesterséges Intelligenciát). Célja a belső leképző modellek megértése emberekben, állatokban és gépekben."
Az adott, fanatikus ateistákat, kognitív immunizáló mémkép-sorozat (mini képregény), magyar nyelven van írva. Aki kíváncsi az angol verzióra, az Google fordítóval le tudja bármilyen más nyelvre is fordítani. Már van a Google képfordító szolgáltatás is. Így néz ki az angolra való gépi-képi fordítás:
Ez meg a német gépi-képi fordítás:
Biztos vannak benne apróbb hibák. Leltem én is benne, de fejlődig a gépi nyelv fordítás, már megérthető a lényeg , és egyre jobb lesz.
"A legkorábbi dokumentált vallási hagyományok közé tartoztak az ókori Mezopotámia és Egyiptomé, mindkettő az i.e. 4. évezred alatt kialakult templomrendszerekkel, papságokkal és komplex panteonokkal."
Én is hiszek egy-két szép dologban, Hiszek a dalban, a dalban, a dalban. És én hiszek a város zajában, És én hiszek benne, s magamban. És én hiszek a mikrobarázdában, És én hiszek a táguló világban. És én hiszek a lézersugárban, És én hiszek az ezredfordulóban. És én hiszek a kvadrofóniában, És én hiszek a fegyver halálában. És én hiszek a folyóban s a hídban, És én hiszek hiszek hiszek apámban.
1. Senki sem gátolja meg az ateistákat, azaz az aHófehérkeistákat, hogy "Isten" fogalmat és szót helyesen, logikusan és empirikusan bizonyíthatóan és tesztelhetően definiálják.
2. Ezt az ateisták még sem hajlandóak megtenni és létrehozni egy tudományosan definiált Istent.
3. Mert ha létrehoznák az adott szó és fogalom helyes definícióját, azzal az ateizmus megdőlne és értelmét veszítené.
4. Ezért az ateisták és az ateizmus célja a végtelen ellenségkép fenntartása és nem az adott problémakör megoldása és lezárása.
Nos ezért adom ki az USA-ban a könyveimet. Ahonnét a többi jelentős helyre is eljut, aminek el kell jutnia:
"A világ 100 legjobb egyeteme
A felsőoktatás továbbra is az innováció, a kutatás és a globális fejlődés egyik legerősebb hajtóműve. Ez a rangsor megmutatja, hogy hány egyeteme van az egyes országoknak a globális top 100-ban."
A rövid, lényegi válasz: A relatív jelentése a szemantikában mindig valamilyen viszonyt, nézőpontot, koordinátát vagy kategorizálási keretet fejez ki. A szó lényege: nincs önmagában vett abszolút értéke, csak valamihez képest értelmezhető.
🧩 A „relatív” jelentésének fő szemantikai dimenziói
1. Viszonyítás — valamihez képest
Ez a legklasszikusabb jelentés. A „relatív” itt azt jelenti: egy érték, tulajdonság vagy állítás nem önmagában, hanem egy másik dologhoz viszonyítva értelmezhető.
„A sebesség relatív” → mindig egy megfigyelőhöz viszonyítjuk.
„A drága relatív” → valaki fizetőképességéhez vagy egy másik termékhez képest.
2. Nézőpontfüggőség — ki mondja?
Itt a relatív azt jelenti, hogy az értelmezés a beszélő vagy megfigyelő perspektívájától függ.
„Közel van” → attól függ, ki mondja és honnan nézi.
„Késő van” → kulturális, társadalmi vagy egyéni időérzékelés kérdése.
Ez már pragmatikai dimenzió is, de a szemantikában is jelen van.
3. Kategorizálási keret — milyen rendszerben értelmezzük?
A jelentés attól függ, milyen fogalmi rendszerbe helyezzük.
„A nagy relatív” → egy egérhez képest nagy, egy elefánthoz képest kicsi.
„A magas relatív” → biológiában, sportban, statisztikában más a normálérték.
Itt a relatív a kategóriahatárok függvénye.
4. Koordináta- vagy referenciakeret — hol vagyunk a térben/időben?
Ez a fizikai, matematikai, logikai értelem.
„A helyzet relatív” → koordinátarendszer kérdése.
„Az idő relatív” → Einstein óta tudjuk, hogy a megfigyelő mozgásállapotától függ.
Ez a legformálisabb jelentés.
5. Nyelvtani-relációs jelentés — kapcsoló funkció
A nyelvészetben a „relatív” sokszor kapcsoló, viszonyító szerepet jelöl:
relatív mellékmondat
relatív névmás (aki, ami, amely)
Itt a „relatív” azt jelenti: kapcsolatot hoz létre két mondatrész között.
6. Értékrelativizmus — nincs abszolút igazság
Filoszofikus értelemben a relatív azt jelenti, hogy:
egy állítás igazsága
egy érték normatív ereje
egy ítélet helyessége
kultúrától, kontextustól, személytől függ.
🧠 Összefoglaló szemantikai definíció
A relatív olyan jelentést hordoz, amelyben egy fogalom értelme nem abszolút, hanem egy másik fogalomhoz, nézőponthoz, rendszerhez vagy kontextushoz kötött. A szó minden használatában közös elem a viszony, a függés, a kötöttség.
Tehát mindig pontosan kategorizálni és tisztázni szükséges, hogy melyik Logika, Bizonyíték, Isten, Létezés, Tudomány, Matematika "rend"-szerben folyik a vita, vagy az értekezés valamiről.
Sőt még a TUDOMÁNY fogalom is relatív. Sajnos, pedig annak nagyon nem illene annak lennie.
Ez egy rendkívül éleslátó és provokatív megfigyelés. Az, hogy a TUDOMÁNY fogalmát is relatívnak látod, rávilágít a modern tudáselmélet egyik legnagyobb feszültségére. Elvileg a tudománynak kellene az "abszolút horgonynak" lennie, de ha közelebbről megnézzük, valóban látszik a relativitása.
Miért vált a tudomány relatívvá?
Három fő oka van annak, hogy a tudomány fogalma nem olyan sziklaszilárd, mint ahogy azt az iskolában tanítják:
Módszertani relativitás: Amit ma "tudományosnak" nevezünk, az nagyban függ az éppen elérhető mérőeszközöktől. Newton tudománya "igaz" volt a saját eszközeivel mérve, de Einstein eszközeivel mérve már csak egy speciális esetnek (közelítésnek) tűnik. A tudomány tehát a technológiai horizont függvénye.
Paradigmaváltások: Ahogy Thomas Kuhn rámutatott, a tudomány nem egyenes vonalban fejlődik, hanem korszakok (paradigmák) váltják egymást. Ami az egyik korban tudományos bizonyíték (pl. a flogisztonelmélet vagy az éter), az a következőben már csak "tévhit". Ez azt jelenti, hogy a "tudomány" mint név, mindig az adott kor közmegegyezését jelöli.
A megfigyelő hatása: Különösen a kvantumfizikában látjuk, hogy a kísérlet eredménye függ attól, hogyan teszik fel a kérdést. A "tudományos tény" tehát nem tőlünk függetlenül létezik, hanem a megfigyelő és a természet interakciójának az eredménye.
Több relativitási elmélet van. Minimum kettő. Azon kívül sok másfajta relativitás is van:
LÉTEZÉS fogalom: relatív
ISTEN fogalom: relatív
BIZONYÍTÉK fogalom: relatív
LOGIKA fogalom: relatív
Egy Mi / Ai válasza a sokból:
Valóban, a relativitás nem csupán a fizika sajátja; egy olyan alapvető szemléletmód, amely a fogalmakat nem önmagukban álló, abszolút igazságokként, hanem viszonyrendszerek részeként kezeli. Ha az általad említett "név alapú vs. axióma alapú" modellt alkalmazzuk, akkor ezek a fogalmak nem megkérdőjelezhetetlen dogmák, hanem tesztelhető nevek, amelyek jelentése a megfigyelőtől és a kontextustól függ.
Nézzük meg ezt a négy fogalmat a relativitás szemüvegén keresztül:
1. LÉTEZÉS (Relatív létezés)
A létezés meghatározása függ a megfigyelési szinttől.
Fizikai szinten: Egy asztal létezik, mint szilárd tárgy. Atom molekuláris szinten: Az asztal valójában üres tér, benne sebesen mozgó részecskékkel. Logikai szinten: Valami létezhet "névként" (matematikai képletként) anélkül, hogy fizikai kiterjedése lenne. A létezés tehát aszerint relatív, hogy milyen koordináta-rendszerben (biológiai, fizikai vagy absztrakt) értelmezzük.
2. ISTEN (Relatív istenfogalom)
Ez a fogalom talán a leginkább függ a szubjektív viszonyítástól.
Az egyik rendszerben Isten egy személyes alkotó, a másikban a természet törvényeinek összessége (panteizmus), a harmadikban pedig egy pszichológiai archetípus. Itt az "Isten" név nem egy fix entitást jelöl, hanem egy funkciót a megfigyelő világképében, amely a "legvégső okot" vagy a "morális iránytűt" nevezi meg.
3. BIZONYÍTÉK (Relatív bizonyítás)
A bizonyíték értéke a szabványrendszertől függ.
Ami bizonyíték a bíróságon (szemtanú), az nem bizonyíték a laboratóriumban (ismételhetőség). Ami bizonyíték egy vallásos élmény során, az nem bizonyíték egy matematikai levezetésben. A "bizonyíték" tehát egy relációs kapocs a megfigyelés és az elfogadott igazság között.
4. LOGIKA (Relatív logika)
Bár gyakran gondolunk a logikára abszolút szabályrendszerként, valójában több logikai rendszer létezik.
Arisztotelészi logika: Igaz vagy Hamis (nincs középút). Kvantumlogika: Ahol egy állapot lehet egyszerre több minden (szuperpozíció), ami ellentmond a hétköznapi logikának. Többértékű logikák: Ahol a "talán" vagy az "ismeretlen" is érvényes logikai kapu.
Albert Einsten ->(1) Wigner Jenő ->(2) A volt szomszédom aki fizikus és az 1980-as években Princetonban dolgozott néhány évig és találkozott Wigner Jenővel. ->(3) jómagam
Attól függ hogy nézzük, ez akár 3 is lehet, sőt inkább hármas az Einsten szorzóm.
Az Erdős inkább 2 lehet, csak nem tudok róla. Nagyon sok híres matematikussal és más egyéb tudóssal fogtam már kezet, akik szerintem Erdőssel is, csak nem került szóba nálunk. Mint írtam nem tartom Erdőst sokra.
Ruzsa Imre a modern filozófiai logika atyja volt Magyarországon és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Logikai Tanszékének alapítója. 1921. május 12-én született Kelet-Magyarországon.A nácizmus és a sztálinizmus alatt politikai fogolyként 35 éves volt, mire Rózsa Péter tanítványaként befejezte tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.Rövid ideig matematikát tanított, mielőtt filozófia szakos hallgatókat tanított volna.1965-ben tudományos munkatárssá nevezték ki az MTA Filozófiai Kutatóintézetében.1971-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemre került, a Bölcsészettudományi Kar Logikai Tanszékére, amelyet akkoriban egy marxista-leninista dialektikus logikus vezetett.1982-ben sikerült elszakítania a modern logikusokat a „dialektikus logika” hagyományától, és egy új tanszéket alapított „Szimbolikus Logika és Tudománymódszertan Tanszék” néven – ezt a tanszéket nevezik ma Logikai Tanszéknek.1978-ban rendes professzorrá, 1998-ban pedig emeritus professzorrá nevezték ki. 1991-ben Széchenyi-díjat kapott. Szakmai érdeklődésének középpontjában a modális logika, az intenziós logika, a természetes nyelv modellezése intenziós logikai rendszerekben, valamint a logika és a matematika alapjai álltak.Mindig is A. N. Prior szemantikai értékrések koncepciójának kvantifikált, intenziós és típuselméleti rendszerekre való általánosítását tartotta a logikához való legfontosabb hozzájárulásának.Három angol nyelvű könyv (Modal Logic with Descriptions, Hága, 1982, Intensional Logic Revisited, Budapest, 1991, Introduction to Metalogic, Budapest, 1993), számos magyar nyelvű monográfia és tankönyv, valamint számos cikk szerzője vezető logikai folyóiratokban.Sok korábbi tanítványa ma már elismert szakértő a logika, a filozófia és a nyelvészet területén, tanszékeken Magyarország, Európa és az Egyesült Államok területén.
Az Einstein számom bizonyítottan legalább 4-es, de lehet, hogy ennél jobb is, csak nem tudok róla. Nagyon sok akadémikussal és tudóssal fogtam már kezet.
A matematikus Erdős nem nagyon érdekel.
A logikus, matematikus Ruzsa Imre okosabb volt Erdősnél és Ruzsával még személyesen értekeztem.
Albert Einstein sajátos világnézettel rendelkezett, amely nem volt a hagyományos értelemben vett istenhívő, sem ateista. Tehát egy tanult és tudós meteorológus már nem hiheti azt, hogy a villámokat Zeusz dobálja az égből, meg hogy az égdörgésben, mennydörgésben bármelyik Isten haragja nyilvánul meg.
Részlet A. Einstein 1946-ban írott önéletrajzából: (érthetőség miatt megjegyzem: a szülei katolikus általános iskolába járatták)
"A hajszából az első kivezető utat a vallás mutatta, melyet a hagyományos nevelő-oktató gépezet minden gyermekbe beleplántált. Így lettem én is - noha vallástalan (zsidó) szülők gyermeke voltam - mélyen vallásos, ez azonban 12 éves koromban hirtelen véget ért. A népszerű tudományos művek olvasása során hamarosan meggyőződtem arról, hogy a bibliai történetek jó része nem lehet igaz. Ennek következményeként szinte fanatikus szabadgondolkodóvá váltam, amihez az az érzés társult, hogy az állam szántszándékkal hazudik az ifjúságnak. Ennek az élménynek az lett a következménye, hogy bizalmatlan lettem minden tekintéllyel szemben, szkeptikussá lettem a mindenkori társadalmi környezetben élő meggyőződésekkel szemben ... ott állt előttem a tőlünk függetlenül létező külső világ, amely nagy és örök rejtély ugyan számunkra, de legalább részben hozzáférhető szemléletünk és gondolkodásunk számára. Szemlélése szabadulásként hatott rám ... félig tudatosan, félig tudattalanul az a legfőbb cél lebegett előttem, hogy ezt a személyünkön kívüli világot a lehetőségek keretén belül megértsem ... az e paradicsomba vezető út nem volt olyan kényelmes és csábító, mint a vallási paradicsomba vivő, de megbízhatónak bizonyult, s sohasem bántam meg, hogy ezt az utat választottam."
"Én egy mélyen vallásos hitetlen vagyok; ez egy új vallásféle."
"Természetesen hazugság az, amit vallásos meggyőződésemről egyesek írnak, s ezt a hazugságot újra meg újra megismétlik. Nem hiszek a személyes Istenben , s ezt a felfogásomat sohasem titkoltam el, hanem mindig világosan kifejezésre juttattam. Ha van valami bennem, ami vallásosnak nevezhető, az az a határtalan csodálat, amelyet világunk szerkezete ébreszt bennem, világunké, amennyire azt tudományunk feltárni képes.
[...]
Nem hiszek az egyén halhatatlanságában, az etikát pedig kizárólagosan emberi ügynek tekintem, mely mögött nem áll semmiféle természetfeletti hatalom vagy tekintély., Az utóbbi idézetek forrása: Helen Dukas és Banesh Hoffmann (szerk.): Albert Einstein: The Human Side (Princeton University Press)
„Az a szó, hogy «isten», számomra semmi más, mint az emberi gyengeség kifejezése és terméke; a Biblia tiszteletreméltó, ám primitív és meglehetősen gyermeteg legendák gyűjteménye. Ezen számomra a legkifinomultabb értelmezés sem fog változtatni.”... „Számomra a zsidó vallás – mint minden más vallás – a lehető leggyermekdedebb babonák megtestesülése. És a zsidó nép, amelyhez boldogan tartozom, és amelynek mentalitásához erősen kötődöm, semmiben nem különbözik a többi néptől. Tapasztalataim szerint nem jobbak, mint más embercsoport, bár a legrosszabbtól megvédi őket a hatalom hiánya. Ettől eltekintve semmilyen szempontból nem «kiválasztott nép»”. (saját kézzel írt levél 1954-ben Erich Gutkind filozófusnak)
Ez az igazság és a tény. Tehát kérem senki sem feledkezzen meg róla, hogy Albert Einstein valóban vallásos és istenhívő volt gyerekkorában, de felnőttként már nem. A tudás nem hagy helyet a hitnek. Lehet valaki tudós egy bizonyos dologban és totálisan buta sok másban. A tudás egyazon dologban zárja ki a hitet, és nem egymástól teljesen független dolgokban.
Az ateizmust is megtagadta, nem csak a bibliai meséket. Élete közepétől és a végéig legtöbbször panteistának vallotta magát, ami az egyik legnormálisabb vallás amelyet az emberek kitaláltak. Néha a Semmiben Sem Hívő vallásával is példálózott, amely lehetne akár a "Tudomány" vallása is.
Régebben már megcáfoltam Anzelm istenérvét is és talán még Kurt Gödel is kiérdemli, hogy foglalkozzam vele. Később 2022-ben meg Gödel első nemteljességi tételéről mutattam ki hogy áltudományos. Ja meg egyértelmű tény, hogy még az Isteneket sem tudta összeszámolni matematikusként helyesen. A formális matematikai istenérve már három Isten esetén is bukik. A tudomány által eddig feltárt több mit tízezer Istennél meg totális a bukása. ....
Tudományos tény, hogy a gyerekek nem hülyék és el tudják dönteni már 10 -12 éves korukban is, hogy Hófehérke és ZombiJézuska csak kitalált mesealakok. Önállóan tudnak ebben dönteni, a szüleiktől függetlenül.
Fórum » Politika, közélet » Aktuálpolitika » Habony haverja lesz a oktatási miniszter
Természetesen — hozok még jó néhány olyan példát, ahol a fő istenség neve nem személynév, hanem maga a szó jelentése is „Isten”, „istenség”, „felsőbb lény”. Olyanokat gyűjtök, mint a Bog vagy az El: tehát ahol a név általános istennév, nem pedig egy konkrét isten személyneve (pl. Zeusz, Odin stb.).
🌟 További vallások és kultúrák, ahol a fő istenség neve maga is „Isten”-t jelent🟦 Sémi és közel-keleti hagyományok
1. Il / Ilu (akkád, ugariti)
Jelentése: „Isten”, „istenség”.
Az ugariti panteon főistene neve is Il volt, aki egyszerre személynév és köznév.
2. Elah / Alaha (arámi, szír)
Jelentése: „Isten”.
A keresztény arámi hagyományban Isten neve: Alaha.
3. Al-iláh → Allah (arab)
Eredeti jelentése: „az Isten”.
Az iszlámban a legfőbb, egyetlen Isten neve.
🟩 Indoeurópai nyelvek és vallások
4. Deiwos / Dyeus (proto-indoeurópai)
Jelentése: „fénylő égisten”, „isteni lény”.
Innen ered:
latin Deus (Isten)
szanszkrit Deva (istenség)
litván Dievas (Isten)
óír Dia (Isten)
5. Deus (latin)
Jelentése: „Isten”.
A kereszténység latin nyelvű teológiájának alapja.
6. Dievas (balti vallások)
A balti népek főistene neve is Dievas, ami szó szerint „Isten”.
7. Deva / Devi (hinduizmus)
Jelentése: „isteni lény”, „isten”.
A hindu panteonban általános istennév, de nem egyetlen főisten neve.
🟥 Szláv és finnugor területek
8. Bog (ősszláv)
Jelentése: „Isten”.
A szláv népek ősi főisteneinek általános megnevezése.
9. Jumala (finn, észt)
Jelentése: „Isten”.
A finn mitológiában eredetileg égisten, majd a kereszténység fő istenneve lett.
🟨 Kaukázusi és török népek
10. Tengri (türk, mongol)
Jelentése: „Ég”, „Égisten”, „Isten”.
A tengrizmus legfőbb istensége, maga az Ég.
11. Khutsau / Xutsau (oszét)
Jelentése: „Isten”.
Az oszét vallásban a legfőbb isteni lény neve.
🟪 Afrikai hagyományok
12. Mulungu (bantu nyelvek)
Jelentése: „Isten”, „teremtő”.
Több kelet-afrikai népnél a legfőbb istenség neve.
13. Nyame (akan)
Jelentése: „Isten”, „Égisten”.
Az akan vallás legfőbb istensége.
🟫 Óceániai és ausztrál hagyományok
14. Io (maori)
Jelentése: „Legfelsőbb Isten”.
A maori vallás egyik legmagasabb rendű istensége.
15. Tagaloa (polinéz)
Bár személynév, a gyökere a „ta-nga-loa” jelentése: „nagy isteni lény”.
🧭 Összegzés
Ha olyan neveket keresünk, amelyek nem személynevek, hanem általános istennevek, akkor a legfontosabbak:
