Poénnak szántam tegnap, nem ismertem a mai blikk címlapot. Gondolom holnap meg is nevezik, uborkaszezonban jól jön minden plusz kattintás.
Azt továbbra is értem, hogy miért őt választották. Jócsaj kategóriába kevés, vitatkozás-veszekedés faktort meg hagyjuk, nem volt semmi komoly az Exatlonban. Ha elkezdte tolni a hülyeségeit a kispadnál a szélről, a felesleges tanácsokról, meg hogy más futamgyőzelmeinek jobban örül a csapat, inkább mindenki ráhagyta.
Szerintem is. Mutatta a bőröndöt, hogy miket vitt magával és a Farmot forgatják most. Kíváncsi leszek, hogy a Totemben mely Exatlonosok fognak szerepelni.
Az Ázsia Expressz az a műsor, amiben A pontból B pontba kell futkározni, különféle feladatokat végrehajtani, majd kiszavazgatni? Mert akkor is ideális lenne Dorotyának. :DD
És ha már bulvárkodunk, akkor állítólag Gréti után Krisz és M Dani is szinglivé vált. Úgy tűnik rgy ilyen hosszabb távollét, és az ismeretség próbára teszi a kapcsolatokat.
Nem osztottam meg Exatlonnal kapcsolatos posztokat az elmúlt időben. Ennek egyrészt az az oka, hogy imádom az életem, mindig történik velem valami, és inkább a jelenben élek, a jövőmet építem, és nem a múlton rágódom. Másrészt pedig hagytam ülepedni a dolgokat, sok indulatot váltott ki az emberekből az, ahogy véget ért számomra a verseny. Ennyi idő távlatából is azt mondom, amit akkor: nem haragszom a csapatra. Értem a döntésüket, tudom, hogy nem volt sportszerű, emberileg sem volt szép amit tettek, mégis elfogadom, mert veszíteni is tudni kell. Sok mindent tanultam a verseny alatt. Többek között azt is, hogy nem vagyunk egyformák. Nem mindenki gondolkodik úgy mint én, nem mindenkinek ugyanaz az értékrendje. De így kell elfogadnunk egymást, meg kell érteni és el kell fogadni egymás döntését. Én úgy érzem, sikerült teljesen a helyére raknom a dolgokat, ezért is csatlakozom a hétvégi közönségtalálkozókhoz Egerben. Már nagyon várom, hogy találkozhassak veletek, azokkal a versenyzőkkel, akik utánam érkeztek a versenybe, és a régi csapattársaimmal, hogy átbeszéltük ennyi idő távlatából a gondolatainkat.
