A világháború vége, a forradalmak, a független Magyarország újjászületése és Trianon
100 évvel ezelőtt történt az, ami mai életünket is nagyban meghatározza.
Fideszes emlékezetpolitika és a valóság
Román kérésre az Antant Louis Franchet d’Espèrey francia tábornok által vezetett keleti fronti parancsnoksága megadta az engedélyt a román hadsereg előrenyomulására az Erdélyi-középhegységig, ami korábban az Erdélyi Fejedelemség nyugati határát képezte. A 7. hegyivadász-hadosztály Kolozsvár irányában tört előre, míg az 1. hadosztály Gyulafehérvár felé. December 24-én a román egységek bevonultak Kolozsvárra. 1919. január 22-re a román hadsereg a demarkációs vonalig terjedő teljes területet ellenőrzése alá vonta.
Ekkorra a román sereg ereje a megnövekedett feladatok miatt már fogytán volt, mivel amellett, hogy meghátrálásra kellett bírnia a magyar hadsereget, a rendet is fenn kellett tartania az ellenőrzése alá vont területeken. Ezért a román főparancsnokság két újabb hadosztályt küldött Erdélybe: a 2. hegyivadász-hadosztályt Nagyszebenbe és a 6. gyalogoshadosztályt Brassóba. Ezenkívül Nagyszebenben létrehozták az erdélyi román hadsereg egyesített parancsnokságát, melynek élére Traian Moșoiu tábornokot nevezték ki.
Románia elkezdte kiépíteni államszervezetét az elfoglalt országrészben, amely ekkor még nem terjedt ki minden románlakta területre. A korábban az osztrák–magyar hadseregben szolgált román nemzetiségű katonákból két új gyalogoshadosztályt állítottak fel, a 16.-at és a 18.-at.
Én úgy tanultam, hogy az országcsonkításért a háborús uszító Károlyi a felelős, aki belevitte az országot egy vesztes háborúba, míg a pacifista Tisza, mint meggyőződéses demokrata, ellenezte elejétől a végéig a háborút. Ennek köszönhetően Károlyi a leggyűlöltebb politikus volt, míg Tisza országszerte a legnagyobb népszerűségnek örvendett...
Hoztak egy rossz döntést Bécsben, egy másikat Berlinben, egy harmadikat Szentpéterváron, egy negyediket Párizsban és egy ötödiket Londonban, és a sok rossz döntés összeadódott egy egész Európát felőrlő katasztrófává
– véli Orbán, aki szerint a magyarok - így az akkori miniszterelnök Tisza nem voltak abban a helyzetben, hogy a sok rossz európai döntés árnyékában jó döntést tudjanak hozni, "nem voltak szuverének, hozzá voltak láncolva egy multietnikus birodalomhoz, egy zuhanásnak indult sziklához, amely négy év múlva földet ért, és ripityára tört".
A Tiszánál a Vörös Hadsereg július végén támadásba ment át, több helyen sikerült a Tisza baloldalán hídfőállásokat kiépíteni. Elfoglalták Tiszafüredet, Kunhegyest, Mezőtúrt és Szentest. Hódmezővásárhely többször is gazdát cserélt. Viszont a románokat újabb csapatokat vezényeltek a tiszai frontra. egymás után felszámolták a magyar hídfőket, majd átkeltek a Tiszán, és Szolnoknál bekerítették a magyar csapatok nagy részét. Ezután a Vörös Hadsereg felbomlott, és románok előtt szabad volt az út Budapestre és tovább.
Viszont Tisza ingadozásáról akkoriban senki sem tudott.
Arról viszont ma elfeledkeznek, hogy a háború kezdete után ő volt annak a leghatározottabb támogatója. Olyannyira népszerűtlen lett, annyira háborús uszítónak tartották, hogy az új politikával próbálkozó IV. Károly le is váltotta a miniszterelnöki tisztségből (pontosabban elfogadta a lemondását). Az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a király progresszívabb politikát akart (általános választójog, különbéke az Antanttal), mint amire Tisza hajlandó volt.
Károlyi az egész nemzetet fegyverbe tudta volna hívni, a kommunisták megosztották az országot.
"Vörös Hadsereg létszáma elérte a 200 ezer főt" a többfrontos háborúban még így is sikeres északi hadjáratot vívtak, de a románok támadásával szemben nem volt komoly ellenállás.
Több százezer magyar hadifogoly rekedt Oroszországba, közülük több mint 100 ezer ember harcolt a bolsevikok oldalán, ők hiányoztak.
Még egyszer, Károlyinak nagyobb esélye lett volna egy nemzeti összefogásra alapuló honvédő háború megvívására.
Természetesen annak végeredménye kétséges.
Valójában Horthy Miklós -nak igazságot szolgáltattak, amit ő eljátszott.
Mielott Trinonozunk talan gondolkoni kellene mi vezetett oda!
Ez későbbi de pontosan illik mert Tisza sem tartotta vissza az országot, sót!
Teleki ellenben vállalta a felelősséget Tiszátóleltérően!
„Szószegők lettünk – gyávaságból – a mohácsi beszéden alapuló örökbéke szerződéssel szemben. A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét. A gazemberek oldalára álltunk – mert a mondvacsinált atrocitásokbólegy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok”
Tisza ezzel szemben időt akart adni a szerb kormánynak, hogy elhatárolódjon a merénylettől, és a békés rendezést pártolta. Kifejtette azt a – kissé naiv – nézetét, hogy a nemzetközi helyzet a jövőben kedvezőbben fog alakulni. Hazatérve azt írta Ferenc Józsefnek, hogy a fegyveres konfliktust ellenzi, azért a felelősséget nem vállalja, ugyanis a hivatalos Szerbia ellen nincs bizonyíték a kezükben.
Véleménye azonban július 14-ére megváltozott. Miután megszövegezték az ultimátumot, amelyhez 48 órás lejárati időt adtak, Tisza már ezt mondta: „Nehezen határoztam el magam arra, hogy a háborút ajánljam, de most szilárdan meg vagyok győződve szükségességéről, és a Monarchia nagyságát minden erővel védelmezni fogom”[16]
Inkább az volt a baj, hogy nem sikerült annyi katonát toborozni az új magyar hadseregbe, amennyit az Antanttal kötött egyezmény megengedett.
A fegyverrel csámborgó katonák leszerelésére meg nagy szükség volt. Gondolj csak a Tisza gyilkosságra, amit éppen ilyen katonák követtek el. És ez nem volt egyedi esemény, az egész ország számos fegyveres támadás, gyilkosság történt. A hazatérő katonák a helyi jegyzőt, földbirtokosokat, kereskedőket támadták meg, és kifosztották a raktárakat, kastélyokat.
Károlyi Mihály vezette kormány leszerelve a hadsereget, hitt az ANTANT ígéretének, az új nemzetállamok igazságos tárgyalóasztalok melletti létrehozásában, a vitás területek etnikai alapon történő megosztásában.
DE
1.) Szerbia.
Az I vh-t kiváltó ország, ANTANT szövetséges és területi követelése van a magyarokkal szemben.
2.) Románia
Már 1916-ban odaígérte nekik az ANTANT Erdélyt, ha megtámadja a monarchiát.
3.) Csehszlovákia.
Csehszlovák légió már a vh első pillanatában felvette a harcot az ANTANT oldalán.
Összességében a románok,csehek és a szlovákok is fontos szövetségesei voltak az ANTANT-nak az orosz kommunisták ellen.
Csak fegyveresen lehetett volna érvényt szerezni a magyar érdekeknek, de a kommunista hatalomátvételt követően egy megosztott , polgárháborús ország vette fel a harcot a megszállóakkal.
Dömötör László, Tisza komornyikja egy évvel később a rendőrségi kihallgatáson azt mondta, hogy egyik támadója így förmedt rá a grófra:
- Most leszámolunk! Te vagy az oka ennek a rettenetes háborúnak, öt gyerekem rongyos és éhezik, a feleségem pedig kurva lett!
Tisza rövid tiltakozása után a kiáltozás folytatódott:
- De, te vagy az oka, disznó gazember!
Majd négyszer-ötször eldördült a gyilkos fegyver. A Tisza és gyilkosai közt zajló párbeszéd az újságokban természetesen nem ebben a formában jelent meg. Az egyes változatok eltérnek, de az összes beszámoló azt írja, hogy a gróf utolsó szavai ezek voltak:
Ennek így kellett történnie.
A lövések létfontosságú szerveket értek. Tisza néhány percen belül elvérzett.
Károlyi Mihály akkor most tényleg hazaáruló volt, ahogy azt sokan szeretik mondani ma is, vagy inkább csak rosszkor volt rossz helyen?
Vele kapcsolatban is van egy érdekes ellentmondás: akik utálják, egyszerre festik le sátáni összeesküvőnek, aki tudatosan játszotta át a hatalmat a kommunistáknak, illetve nevezik gyengeelméjűnek, kitérve a testi hibáira. Na most szerintem egyértelmű, hogy ilyen nincs: valaki vagy hülye, vagy sátáni összeesküvő, bár én egyiket se gondolom, a hazaárulást pedig egy elhasznált fogalomnak tartom. Károlyiban komoly politikai ambíciók voltak, melyek nem mindig álltak arányban a képességeivel, de azt azért látni kell, hogy amikor ő hatalomra jutott, akkor egészen 1919 januárjáig nagyjából a teljes magyar politikai elit bizalmat szavazott neki, Tiszától kezdve ifj. Andrássy Gyuláig. Közben olyan feladatai voltak, amelyek egy nála nagyobb formátumú politikuson is kifogtak volna: földreform, választójogi reform, a hadsereg leszerelése, béketárgyalások, az országba betörő szomszéd államok seregei. Később aztán tény, hogy balra tolódik, az emigrációban pedig már gyakorlatilag egy kommunista társutas, és sokkal meredekebb dolgokat csinál, mint miniszterelnökként, a levelezésében pedig egyértelmű antiszemita kiszólásai is voltak. Ezek nem teszik rokonszenvessé, de nem ez alapján kell megítélni a miniszterelnöki tevékenységét.
A degenerált, hazaáruló Károlyit nem kell bűnbaknak beállítani, sokkal nagyobb erőfeszítést igényel az, hogy egyes körök tisztára mossák, sőt, megpróbálják példaképnek beállítani. Lényegesen egyszerűbb, és az igazsághoz közelebb állna egyszerűen a rendkívül korlátozott szellemi képességeivel magyarázni mindazt, amit elkövetett.
Például Károlyi Mihályt próbálják bűnbaknak beállítani, pedig nem ő kezdte el a háborút, és nem is ő kötötte meg a trianoni békeszerződést, amiben a magyar kormány és parlament lemondott az ország kétharmadáról és az állampolgárok feléről.
"A világháború vége, a forradalmak, a független Magyarország újjászületése és Trianon 100 évvel ezelőtt történt az, ami mai életünket is nagyban meghatározza. Fideszes emlékezetpolitika és a valóság"
Nagyon rendes tőled, kedves ManóSapka, hogy elismered: ezen események - különösen Trianon - mai életünket is nagyban meghatározzák. Hiszen egy 93030 km2-es Magyarországon nyilván nem ugyanolyan az élet a szerény gazdasági-geopolitikai-demográfiai, stb. képességei miatt, nem ugyanolyan történelmi utat járt be, mintha megmaradt volna a 325000 km2-es egész.
De milyennek látod a fideszes emlékezetpolitikát? Miben más, mint a valóság?
...és nem volt, aki újjászervezze őket hadrafogható erővé az akkori gyengeségünket megérző területrabló szomszédaink ellen, csak a populista bolsevikok bomlasztottak-züllesztettek az amúgy is válságos helyzetben, amit a patkányforradalmár, "vörös gróf" Károlyiék előidéztek.
Ide vezetett az, hogy a nemzeti érdekek háttérbe szorultak holmi internacionalizmus vagy éppen az Antant kedvéért.
Remélem, most vagy a közeljövőben bepótolja valahogy a magyarság, amit akkor elmulasztott és ami az országa feldarabolását idézte elő, és sikerül elérni legalább az etnikai határrendezést, mint ahogy történt 1938-41 között is.
