Külön gondolatsorban mindenképpen szükséges megemlítenem Richárd Dawkinst, akit némileg hibásan a memetika egyedüli alapítójának tartanak. Szerintem csak legfeljebb egyik megalkotója a helyes besorolás, hiszen voltak elődei és utódai is, akik nála sokkal jelentősebbet hoztak létre ezen a tudományterületen. Dawkins munkássága a biológiában jelentős, a memetika számára csak egy gének-mémek párhuzam példa főként. Az Isten-t mint fertőző mémet Dawkins helyesen ismerte fel, de azt már nem, pedig minden lehetősége és adata megvolt és most is megvan hozzá neki, hogy annak ellen-mémjére, ellenpontjára az ateizmus alkalmatlan. Már csak azért is, mert maga az ateizmus általa is használt hibás mai meghatározását (definícióját), eleve ábrahámita vallási teológusok alkották meg. Tehát az ateizmus, a pogány kifejezéshez és szitokszóhoz hasonlóan eredendően egy trükkös (vallási)mém. Politikai kifejezéssel élve, hasznos ellenségkép. Az ateizmust támadni és ellenfélnek feltüntetni is könnyű és praktikus is bizonyos hit-védelmi csoportoknak. Viszont, ha az ateisták önvallomásukat lecserélik racionalistára, a racionalitást már valahogyan nem akarják emlegetni és támadni, ellenfélként zászlóra tűzni, ugyanezen hitvédők. Dawkins az Isteni téveszme könyvéből az ateisták bibliája lett. A tartalma számomra tudományosan már régen túlhaladott, de a címe azért valamennyire helyes. Hiszen a téveszme lényegében a kényszerképzet egyik szinonima szava.
A kényszerképzetként való helyes besorolás bizonyítása és sokszoros tesztelése megtörtént és már régen a gyógymódján folyik a munka. Mert az is megvan és működik. A gyógyulások már folyamatában vannak. ... de mivel ez egy több ezer éves rossz beidegződés, torz divat, "agyrágó" mém eredménye, a gyógyulás sem megy csak úgy hipp-hopp. Tehát a türelem nem csak rózsát, hanem sok Isten-kényszerképzetéből kigyógyult, vagy kigyógyulóban lévő embertársat is terem.
Álláspontom tehát az, hogy nem tagadni és nem hinni kell, hanem tudni Isten-t, és gyógyítással segítenünk ezen Isten-kényszerképzetbe esett monoteista, monista, teista, deista, ateista . embertársainkon. Mert ők ezen speciális lelki/elme betegségük jellegénél fogva nem látják és képtelenek is látni saját logikátlanságaikat és önellentmondásaikat. Gyógyító Vakcina Gondolat Vírusokkal betegségük viszonylag könnyedén, fájdalommentesen eltüntethető. Ezek lényegében legyengített hülyeségek, amelyek gyakran nevetségesek is. Igen Isten-ből nevetve lehet a legkönnyebben kigyógyulni.
Két évtizedes kutatásaim és teszteléseim vége felé 2019 tavaszán vettem csak észre, hogy az addig eléggé vitatott memetika közben erősebben beágyazódott a tudományba. Így viszont utólag ismertem meg a közben sokak által megírt memetikai elméleteket, amit magam mint párhuzamos felismerést a gyakorlatban erősen folytattam. Így láttam, hogy amit én Gyógyító Vakcina Gondolat Vírusok-nak nevezek, azt a memetika immun-mémnek sorolta be. Ez kellemes meglepetés volt számomra Dawkins elnagyolt memetikai írásai után, mert így többszörös megerősítés is megvan, ami fontos a tudományosság szempontjából. Dawkins csak azt ismerte fel, hogy Isten egy veszélyes fertőző mém, de azt már nem, hogy akkor nincs értelme harcos ateizmussal tagadni, támadni, hanem gyógyítani érdemes.
Amennyiben a tudományos módszertan helyes és igaz utat mutatja meg, és minden jel szerint igen, akkor már csak némi idő szükségeltetik, hogy az emberiség egyik legnagyobb, vagy inkább egyértelműen a legnagyobb mémjét, memetikai problematikáját, megoldottnak tekinthessük.
Richard Dawkins, Az önző gén (1976) című könyvében szerepel:
"Isten létezik, ha másképp nem is, olyan mém formájában, amelynek az emberi kultúra kínálta környezetben nagy túlélési értéke vagy fertőzőképessége van."
Nagyon sok előzmény és tudományos kutató hasonló álláspontja után, egy rövidke könyvnek, rövidke utolsó fejezetében lévő, néhány sor indította el a memetikát, mint külön tudományágat.
Olyan ateistáknak, akik még képesek a logikus gondolkozásra:
Richard Dawkins: "Ateistának lenni csak annyit tesz, hogy úgy gondolunk Jahvéra, mint ahogy a legtöbb tisztes keresztény gondol Thorra vagy Baalra vagy az aranyborjúra. Ahogy egyszer korábban mondták: "mind ateisták vagyunk a legtöbb istent tekintve, melyben az emberiség valaha hitt". Néhányan pedig egyszerűen egy istennel tovább mennek."
Fontos kérdés:
Miért fordítják ezt le direkt rosszul a hazai ateista szervezetek is???
Az teljesen magától értetődő, hogy másként definiálja az Istent a teológia, a filozófia, az antropológia, az irodalomtudomány, és a valláslélektan.
Persze, egyik sem definiálja érzelemtípusként vagy érzésformaként, merthogy az semmilyen szögből nézve nem illik az Istenre. Pszichológiai szemszögből nézve az Isten nem azonos a vallásos érzelmekkel, hanem azoknak a tárgya.
Mint ahogy például a Freud definiálta az Istent a Wikipedia szerint:
"Freud regarded God as an illusion, based on the infantile need for a powerful father figure; religion, necessary to help us restrain violent impulses earlier in the development of civilization, can now be set aside in favor of reason and science."
"Ateistának lenni csak annyit tesz, hogy úgy gondolunk Jahvéra, mint ahogy a legtöbb tisztes keresztény gondol Thorra vagy Baalra vagy az aranyborjúra. Ahogy egyszer korábban mondták: "mind ateisták vagyunk a legtöbb istent tekintve, melyben az emberiség valaha hitt". Néhányan pedig egyszerűen egy istennel tovább mennek."
Ez nem új, hanem nagyon is régi dolog, de sokan nem tudják, illetve, ha tudják, akkor is tagadják, hogy az ateizmusnak van egy harcos változata.
" a harcos ateizmus, azaz istentagadás egy olyan változata, amelyik nem merül ki a passzív ellenkezésben, hanem propagandaszerűen száll szembe a teizmus minden formájával. "
Feltettem egy Richard Dawkinsos képet ennek bizonyítására:
Ők is mosolyognak, meg cicit meresztenek, de például azért fizetett hirdetésekben buszok oldalán nyomják az "Isten/God" elleni ellenpropagandát, ami igen, néha vicces és ironikus.
"Isten valószínűleg nem létezik. Ne aggódj, és élvezd az életed!"
Annyit sem tudsz felfogni, hogy "Isten" tudományos definíciójával, azaz meghatározásával van a fő probléma.
Neked továbbra is vallási "Isten" meghatározások és fertőző mémek vannak azon az agyterületen, ahol logikának és racionalításnak kellene lennie. Kényszerképzetek terén meg egyéni gyógyítást, terápiát nem vállalok.
Úgy tűnik, hogy a "nincs Isten" és a "létezik Isten, de csak mint fiktív szereplő" kifejezések közötti látszólagos, nyelvtani ellentmondásból próbálsz álláspontot csinálni.
Ez csak egy banális szemantikai érdekesség, mint egy apró betűs rész egy nyelvtan tankönyvben.
Én nem látom, hogy akármiféle mélyebb, világnézeti jelentősége lenne ennek a nyelvi paradoxonnak. Lehetne a magyarban külön létige is a kitalációk létezésére, a valóságban az semmin nem változtatna, mert ez csak egy nyelvi jelenség.
... Mellék termékként, vagy mellék hatásként egyértelmű lett az eredmények miatt, hogy ezzel nem csak az istenhitek, de az istentagadások is elvesztik logikai alapjaikat. Megdőlt az ateizmus. Isten, az általános és tudományos Isten ugyan is ez, és ezt semmi értelme tagadni, mert igaz. A tudomány szűrője csak azt engedte át, ami a valóság ...
Az még nem derült ki, hogy miben van vagy nincs igazad, mert nem teljesen világos, hogy mire gondolsz. Azért tettem fel a három kérdésemet. Nem kell félni tőlük. Ígérem, nem foglak leostobázni.
Azzal nincs probléma, hogy mi az én válaszom, azt te is ki tudod találni, hogy mi az én válaszom, a korábbiak alapján.
A kérdés, ami felmerül, az az, hogy neked mi a válaszod. Felmerül, mert azt kérdezed, hogy "miért érdemes annak lenni és nem inkább racionalistának?", és ez felveti ezt a kérdést. Az, hogy rajtad kívül kinek mi a válasza azokra a kérdésekre, az irreleváns.
De hát attól még, hogy valaki "nem hisz Istenben vagy istenekben", miért ne lehetne racionalista? Gondolod, hogy ez a kettő kizárja egymást? A racionalisták mind istenhívők?
