Az teljesen magától értetődő, hogy másként definiálja az Istent a teológia, a filozófia, az antropológia, az irodalomtudomány, és a valláslélektan.
Persze, egyik sem definiálja érzelemtípusként vagy érzésformaként, merthogy az semmilyen szögből nézve nem illik az Istenre. Pszichológiai szemszögből nézve az Isten nem azonos a vallásos érzelmekkel, hanem azoknak a tárgya.
Mint ahogy például a Freud definiálta az Istent a Wikipedia szerint:
"Freud regarded God as an illusion, based on the infantile need for a powerful father figure; religion, necessary to help us restrain violent impulses earlier in the development of civilization, can now be set aside in favor of reason and science."
"Ateistának lenni csak annyit tesz, hogy úgy gondolunk Jahvéra, mint ahogy a legtöbb tisztes keresztény gondol Thorra vagy Baalra vagy az aranyborjúra. Ahogy egyszer korábban mondták: "mind ateisták vagyunk a legtöbb istent tekintve, melyben az emberiség valaha hitt". Néhányan pedig egyszerűen egy istennel tovább mennek."
Ez nem új, hanem nagyon is régi dolog, de sokan nem tudják, illetve, ha tudják, akkor is tagadják, hogy az ateizmusnak van egy harcos változata.
" a harcos ateizmus, azaz istentagadás egy olyan változata, amelyik nem merül ki a passzív ellenkezésben, hanem propagandaszerűen száll szembe a teizmus minden formájával. "
Feltettem egy Richard Dawkinsos képet ennek bizonyítására:
Ők is mosolyognak, meg cicit meresztenek, de például azért fizetett hirdetésekben buszok oldalán nyomják az "Isten/God" elleni ellenpropagandát, ami igen, néha vicces és ironikus.
"Isten valószínűleg nem létezik. Ne aggódj, és élvezd az életed!"
Annyit sem tudsz felfogni, hogy "Isten" tudományos definíciójával, azaz meghatározásával van a fő probléma.
Neked továbbra is vallási "Isten" meghatározások és fertőző mémek vannak azon az agyterületen, ahol logikának és racionalításnak kellene lennie. Kényszerképzetek terén meg egyéni gyógyítást, terápiát nem vállalok.
Úgy tűnik, hogy a "nincs Isten" és a "létezik Isten, de csak mint fiktív szereplő" kifejezések közötti látszólagos, nyelvtani ellentmondásból próbálsz álláspontot csinálni.
Ez csak egy banális szemantikai érdekesség, mint egy apró betűs rész egy nyelvtan tankönyvben.
Én nem látom, hogy akármiféle mélyebb, világnézeti jelentősége lenne ennek a nyelvi paradoxonnak. Lehetne a magyarban külön létige is a kitalációk létezésére, a valóságban az semmin nem változtatna, mert ez csak egy nyelvi jelenség.
... Mellék termékként, vagy mellék hatásként egyértelmű lett az eredmények miatt, hogy ezzel nem csak az istenhitek, de az istentagadások is elvesztik logikai alapjaikat. Megdőlt az ateizmus. Isten, az általános és tudományos Isten ugyan is ez, és ezt semmi értelme tagadni, mert igaz. A tudomány szűrője csak azt engedte át, ami a valóság ...
Az még nem derült ki, hogy miben van vagy nincs igazad, mert nem teljesen világos, hogy mire gondolsz. Azért tettem fel a három kérdésemet. Nem kell félni tőlük. Ígérem, nem foglak leostobázni.
Azzal nincs probléma, hogy mi az én válaszom, azt te is ki tudod találni, hogy mi az én válaszom, a korábbiak alapján.
A kérdés, ami felmerül, az az, hogy neked mi a válaszod. Felmerül, mert azt kérdezed, hogy "miért érdemes annak lenni és nem inkább racionalistának?", és ez felveti ezt a kérdést. Az, hogy rajtad kívül kinek mi a válasza azokra a kérdésekre, az irreleváns.
De hát attól még, hogy valaki "nem hisz Istenben vagy istenekben", miért ne lehetne racionalista? Gondolod, hogy ez a kettő kizárja egymást? A racionalisták mind istenhívők?
A fő vallási vonulata az ateista ellenvallásnak, tehát a judeokeresztények sem értenek egyet nagyon sok mindenben egymással. ... de ettől még judeokeresztények. Mert ott is vannak némileg okosabb és némileg butább is köztük, mint az ateistáknál is.
"Ateisták jellemző rögeszméi" cím sokkal jobb lenne, mármint a pszichológiai tudománya szempontjából, de az istenhitek jellemző dogmatikus voltával való párhuzam jelzése miatt még is ez maradt.
... ezen idézet más általi felrakása után az az adott topikban az ott lévő ateisták igazolták a hozzászólásaikkal, hogy az adott megállapítás rájuk nézve tökéletesen igaz.
Az adott idézet nagyon is jellemző az ateista viselkedésmódra. Csak megerősíteni tudom:
"Tisztázzunk egy dolgot: az ateizmus ugyanolyan vallás, mint bármelyik istenhit. A követői abban hisznek, hogy nem létezik semmilyen isten vagy istenek. Bizonyítékuk azonban nincs erre nézve, egyszerűen csak hisznek benne...
...Az ateisták persze tagadják, hogy az ateizmus vallás lenne, de mégis, ha valaki a világnézetüket megkérdőjelezi, gyakran olyan hévvel és felháborodással támadnak, amit a legelvakultabb vallási fanatikus is megirigyelne. Alkalmi beszélgetések során pedig nemegyszer térítenek, megragadják az alkalmat, hogy a hitükről másokat meggyőzzenek. Gyakran egyfajta kiváltságos elitnek tekintik magukat, akik valamilyen különleges tudás birtokában vannak, míg a többséget megvezetett tömegnek látják. Ez a kiválasztottságtudat pedig szintén vallásos elem a világnézetükben..."
