Nyilván, csak milyen naptár szerint? A JC előtti naptárban szökőhónapok voltak, amelyeket időnként hasraütés/baksis alapján iktattak be az illetékes papok.
A John Pratt szerint interkalált Énok naptár átlagos hosszúságú éve tíz másodperccel hosszabb a trópusi év átlagánál, és 16 másodperccel rövidebb a Gergely-évnél.
Kenneth B. Jenkerson szerint az Énok naptárt követő izraeliták szombatja és a kereszt(n)én(y)ek vasárnapja ugyanarra a napra esik.
A John Pratt által megújított Énok naptár pontosabb a Gergely-naptárnál (mert az év tíz másodperccel lenne hosszabb a trópusi év átlagánál, és 16 másodperccel lenne rövidebb a Gergely-évnél).
Eddog felevente at kellett kalapalni, mostantol meg egyszer ha fixaljak a idosavot. Engem nyugdijaskent nemigen erint az oraallitas, a nappal kelek es a sotettel fekszem, a faliorat at sem allitom arra a ki idore, a mobil meg magatol atallitja magat. Mivel mi kb feluton vagyunk a kozep es keleteuropai idozona kozott, az elobbi kozepe 15 foknal van az utobbi meg 30 foknal, az en javaslatom a husz percnyi elteres lenne a kozepeuropai idotol, ezzel jol osszezavarnank mindenkit, es forradalmi ujitas is lenne, mert csak par orszag vallalt el a kerek oraktol elterest, ok is csak feloranyit.
Simon Philip De Vries: ZSIDÓ RÍTUSOK ÉS JELKÉPEK című könyvében megtalálható alfejezet címek: FELOLVASÁS A TÓRÁBÓL. MEGJEGYZÉSEK A KALENDÁRIUMHOZ ÚJÉV – A SÓFÁR
A 80. oldalon a következő található: A zsinagógáról szóló fejezetben már beszéltünk a zsidó kalendáriumról. Megemlítettük, hogy a közönséges évnek tizenkét, a szökőévnek 13 hónapja van. Minden hónap az újholddal kezdődik. Az első hónap az, amelynek a 15. napján – amikor telihold van – peszah, a kovásztalan kenyér ünnepe elkezdődik, éspedig a 2Móz 12,2-ben leírt parancs szerint: „Ez a hónap lesz az első hónapotok. Ez lesz az első az év hónapjai között.”
Vagyis eredetileg az ünnepnapokat az évszak és a holdfázis alapján határozták meg; amely szabályt az ígéret földjére költözést követően azzal egészítettek ki, hogy a tavaszi napéjegyenlőséget követő első telihold előtt 15 nappal kezdődő hónap lett az év első hónapja. Mindezt azért látom különösnek, mert jelenleg a zsidó ünnepek a Rós Hásáná és a Szukkót kivételével mindig szombatra esnek, de a szombatok nem kötődnek a holdfázisokhoz. Erre az észrevételre azt szokás válaszolni, hogy amikor a megadott holdfázishoz legközelebb lévő szombaton tartanak egy ünnepet, akkor lényegében követik az ünnepnapok holdfázis szerinti meghatározását. Ez a válasz nyilvánvalónak tekinti azt, hogy az ünnepnapok meghatározásakor maximum 3,5 nappal lehet eltérni a hozzá tartozó holdfázistól; pedig a gyakorlatban ennél nagyobb eltérésekkel is lehet találkozni (de azokról nem illik beszélni). Vagyis mostanra már jelentőségét vesztette az, hogy az ünnepnapokat a holdfázisokhoz kössék.
A többi valláshoz hasonlóan az izraelita vallás is fejlődik. Ez a vallási fejlődés több irányba történik, és a későbbi korok döntésén múlik, hogy mely fejlődési irány marad fenn, és mely fejlődési irány tűnik el. Sokáig a judaizmus olyan irányba fejlődött, amelyben a vallási szabályok követéséhez egyre több tudás kellett; ami egyre jobban megterhelte az izraelitákat. A judaizmusnak ezzel a fejlődési irányával fordult szembe a reform judaizmus, amely szerint a vallási szabályok bonyolítása téves út. Nyitott kérdés, hogy ki mikortól tartja az izraelita vallás fejlődését téves úton járásnak.
Mindezek ismeretében érthető, hogy az időszámításunk szerint 359 körül kialakult zsidó naptárról is megoszlanak a vélemények. Abban mindenki egyetért, hogy jó lenne, ha az izraeliták egy időben tartanák a vallási ünnepeiket. Azt is sokan belátják, hogy a jelenleg használatos zsidó naptár túlságosan bonyolult. Abban viszont már erősen megoszlanak a nézetek, hogy miként lehetne a vallási ünnepek megtartásával egyszerűsíteni a zsidó naptárt. A #43. hozzászólásban leírt reform judaista naptár ennek egy lehetséges megvalósítása.
A pozitivista naptárral kapcsolatban fogalmazódott meg az a kritika, hogy a holdnaptárhoz hagyományosan kötődő vallások számára elfogadhatatlan a "napugrás"; vagyis az, hogy a vasárnap vagy a hétfő után újra szombat legyen; de ez a szabály alól a Rós Hásáná ünnep kivétel lehet. A többi kérdésedre nem tudom a választ.
Ennek alapján a reform judaista naptárban a Rós Hásáná ünnepet a nyári napforduló utáni 80 napon tartják, amikor az eredetileg hétfőre vagy keddre eső napot szombattá nyilvánítják, és ehhez viszonyítva határozzák meg az ezt követő évben a hét napjait is; aminek következtében a Szukkót az őszi napéjegyenlőség napján kezdődik. (Ezért a Rós Hásáná úgy is meghatározható, hogy az őszi napéjegyenlőség előtti 14-dik nap.) A reform judaista naptárban 13+1 hónap van a hagyományok szerinti elnevezéssel, de annyi eltéréssel, hogy a tisrí hónap az első hónap, és az elúl és a néhány napos elúl séni az utolsó hónap.
A kinaiaknak meg az egyiptomiaknak mar a gregorok es julianok.elott egy ket ezer evvel is volt naptaruk. Csak azok persze az ok uralkodokhoz kotottek voltak, es mindig ujrakezdodtek az uj csaszarral vagy faraoval. Ezert aztan eleg nehez volt egyeztetni oket, es csak egy mindket helyen eszlelt csillagaszati esemennyel sikerult, szvsz napfogyatkozas nem lehetett, mert az nincs egyszerre, holdfogyatkozas meg gyakran van, talan egy szupernovat lathattak egyszerre.
