Hangsúlyozta, hogy látszik, ha egy kormánynak az a prioritása, hogy fejlődjön az oktatás, a gazdaság, és korrekt kapcsolata legyen az Európai Unióval, vagy az, hogy a zavarosban halásszon, és még az utolsó villanykörtét is kicsavarja, és zsebre rakja.
Nem tudom, hogy esetleg a debreceni pályaudvar mellé, amit a törökök fognak megkapni,nem akarják-e odadobni még pluszban az egri várat is. Dobó István biztos örülne neki
Egyébként 56-ban is pont az történt, amit most Orbán Balázs mondott, mikor bejött a 3000 tankos inváziós erő, pár pillanat alatt megszűnt az ellenállás, mert akkor már nem volt értelme.Onnantól csak az életek mentése maradt feladatként.
Néha a randán kinéző túlélés hasznosabb, mint a semmire se jó hősiesség, de hogy az arányokat is pontosítsuk, mondok rá egy példát.
Vonatkoztassunk el az értelmetlen, aktuálpolitikai haszonszerzésből folytatott faszari vitától.Ha az orosz bevonulás után pár hónappal megkezdik a tűzszüneti tárgyalásokat, Ukrajna akkori területi épsége nem szenved csorbát.
A sok hülye Hunyadi es utodaik, hogy 150 évig harcoltak,mert a Magyar Királyság akkori területi épsége nem szevedett volna.
“Pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett,mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna, azért, mert 56-ban az lett, ami lett. Mert megtanultuk, hogy itt óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel.Azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé.”
D-209: a Fidesz új kedvenceIlyen az, amikor amúgyis gyenge jellemek még inkább hitvánnyá válnak, amikor a gerinc a közepes nyomást sem bírja és megtörik. A futsalos külügyér kitüntette Medgyessy Pétert, aki meghatottan állt a megtiszteltetéstől.
Ankarában még 2012-ben írták alá azt a kutatási szerződést, amelyben a török kormány biztosította a magyar régészek számára a munka első két évének költségeit. Már ebben a dokumentumban meghatározták, hogy 2016-ig kell megtalálni és feltárni Szulejmán szultán türbéjét. Ebben az évben volt ugyanis az egykori uralkodó halálának 450. évfordulója, és a török állam méltóképpen akart erről megemlékezni. A későbbiekben magyar állami forrás biztosította a vizsgálatok költségeit. Így 2015-től – egy nyertes OTKA-pályázat révén – Pap Norbert mellé társvezetőként csatlakozott Fodor Pál is.
Az oszmánoknak egykor, és így a mai török kormánynak is azért volt fontos, mert az uralkodó hadjárat közben hunyt el, így sehidnek, tehát az iszlám mártírjának számított.Így amit megtaláltunk, az nem csupán egy kegyeleti hely, hanem egy kivételes tiszteletet kapott személy sírhelye, a mártírrá válásának a helye. Tulajdonképpen megszentelt hely, zarándoklás célpontja
– nyilatkozta az Indexnek Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem Politikai Földrajzi, Fejlődési és Regionális Tanulmányok Tanszékének vezetője.
A kiállításból ugyanakkor nem nagyon derült ki, hogy a törökök valójában nem valami eurázsiai kulturális fesztiválra érkeztek hozzánk, hanem véres harcokban foglalták el az országot.
A lakosság jelentős részét kiirtották, a gazdaságot tönkretették, egész országrészeken szűnt meg a mezőgazdaság, falvak százai tűntek el a térképről.
ormótlan, az ég felé ágaskodó tájidegen tornyokat szeretnének növeszteni!? Pont a mi hű de nemzeti, konzervatív kormányunk emel a hét vezér fölé a Gábriel arkangyalnál hatszor magasabbra törő felhőkarcolót?!
„Épp elég baj, hogy a Mol-torony már ott éktelenkedik a gyönyörű dunai panorámában, de ez a monstrum közel kétszer akkora lenne, a Hősök terétől alig kőhajításnyi távolságban. Megáll az ész”
Mekkora már hogy azt az erdogant szopja amelyik autonómia, nemzetiségi jogok és anyanyelvi oktatás helyett halomra löveti a kurd kisebbségeit... - Ukránok hasonlóan tettek Donbaszban, Luganszkban. Ott tetszett, Erdogannál meg nem?
Erdogan a hazaúton: Magyarország soros elnöksége indíthatja el(85 milliós)Törökország uniós csatlakozását
Magyarországi látogatása után hazafelé tart Recep Tayyip Erdogan. A török elnök a repülőgépen újságírói kérdésekre válaszolt. 2023.08.21 | Szerző: P. A. R. Az elnök történelmi fordulópontnak nevezte az idei évet a török–magyar kapcsolatokban. Köszönetet mondott Orbán Viktornak és Novák Katalinnak, amiért meghívták Magyarországra, hogy a magyarokkal együtt ünnepelhesse augusztus 20-át, a magyar miniszterelnököt pedig jó barátjának nevezte.
egyre többen estek neki. Levitték a földre, rátérdeltek a veséjére, hátára, csavargatták a kezét. Rugdosni nem rugdosták, de nem érti, hogy mit akartak. Végül a TEK-esek érkeztek a helyszínre, akik támadói közé furakodtak, és elválasztották a törököktől, de azért kapott még néhány pofont.Ki kellett menekíteni, „mert ezek megölik”Közben – elmondása szerint – a három-négy TEK-es valakivel rádión beszélt, hogy menekítsék ki, mondván: „mert ezek megölik”.Később rendőrök is érkeztek, a TEK-esek már félkörívben védték a férfit, akit a rendőrök kimenekítettek, beültettek egy rendőrautóba, és elhajtottak Budára.
Úristen, merre menjünk, menekítsük ki– mondogatták a rendőrök a férfi szerint. Akit végül egy olyan helyen raktak ki, ahol nyolc-tíz rendőrautó, kisbusz állt. Az áldozat azt is elárulta, hogy a rendőrök és TEK-esek segítőkészek voltak, megkérdezték, hogy igényel-e egészségügyi ellátást, esetleg hívjanak-e mentőt.
"– A török vezetés – a jelenlegi miniszterelnök Ahmet Davutoglu és Recep Tayyip Erdogan – több alkalommal is arról elmélkedett, hogy helyre kell állítani az Oszmán Birodalmat.
(Már 2009-ben Ahmet Davutoglu a következőket mondta: “Van egy örökségünk, amelyet ránk hagyott az Oszmán Birodalom. Arra vagyunk hivatottak mi “neo-törökök”, hogy ezt megvalósítsuk. Igen, mi vagyunk a “neooszmánok”.
Schmitt és a törökök: újra előkerülhet a megszállás-teória
Schmitt Pál tavasszal Törökországba utazik, ahol azt remélik, a magyar EU-elnökség alatt közelebb kerülnek az EU-csatlakozáshoz. Kérdés, mennyire vonhatja majd el a figyelmet az uniós integráció témájáról az államfő török megszállással kapcsolatos véleménye, amely bejárta a török médiát is.
…
A török EU-integráció témájának napirenden tartásában szintén segédkezik Schmitt Pál is,aki a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) szerint a közeljövőben Törökországba látogat. Feltehetően olyan üzenetet visz majd Ankarába, amely egybecseng azzal, amiről januárban egy madridi konferencián is beszélt. Akkor azt mondta, minden tagjelöltnek, így Törökországnak is kapnia kell „egy tiszta perspektívát; lássák maguk előtt az utat, hogy mire számíthatnak és mikor”.
Megkérdezhetik majd erről is
A köztársasági elnök útja alatt ismét előkerülhetnek majd Schmitt korábbi, a török-magyar kétoldalú kapcsolatok történelmi vonatkozásairól szóló megnyilvánulásai is. Amikor a magyar EU-elnökséggel kapcsolatos várakozásairól kérdezték, Egemen Bagis, a török EU-ügyi miniszter a Hürriyet című török lap angol kiadásának januári összefoglalója szerint egy Schmitt Pállal tavaly lezajlott beszélgetését idézte fel. „Általában nem találkozom miniszterekkel. Ön az első ebben a kategóriában. De ennek oka is van” – mondta akkor Schmitt Bagisnak a lap szerint. „Az önök ősei, akik a múltban a mi országunkban uralkodtak, nem avatkoztak be sem a vallásunkba, sem a nyelvünkbe. Toleranciával közelítettek felénk” – tette hozzá a magyar államfő a török miniszter szerint.
Január közepén Schmitt Pál ezt a véleményét megismételte a spanyol ABC című lapnak adott interjújában is. Az MTI a KEH oldalán közzétett összefoglalója szerint a köztársasági elnök azt mondta, Magyarországnak valószínűleg még szerencséje volt, hogy a Földközi-tenger keleti régiójának népei közül egykor pont a török szállta meg az országot,hiszen nem kényszerítették rá a magyarokat a török nyelv megtanulására, sem pedig vallásuk felvételére, és 150 éven keresztül egy stratégiai szempontból fontos helynek tekintették Magyarországot.
A törökországi média azonnal rákapott a meglepő államfői nyilatkozatra, azt szinte minden híroldal gyorshírként, kiemelt helyen hozta le vagy vette át a hírügynökségi információt. A Milliyet című liberális lap a Magyar köztársasági elnök hihetetlen vallomása című cikkében azt írta, hogy Schmitt Pál „szerencsének tekinti, hogy 150 éven keresztül törökök vezették az országát”. Szintén „hihetetlen vallomásként” vagy „történelmi vallomásként” utalt a magyar államfő által elmondottakra a Sabah kormánypárti lap, illetve a Kanalturk hírportál, de a témáról beszámolt a legnagyobb napilap, a Hürriyet és még az egyébként leginkább gazdasági hírekre koncentráló Barometre is.
Teccettek volna a nyugatnak nem hátba támadni amikor éppen a muszlimokat aprítottuk, továbbá a francia királynak nem szövetséget kötni az oszmánokkal. Ellenünk.
Vagy azt is elviseltük volna, ha a genovaiak nem hajókázzák át a törököket várnai csata előtt a boszporuszon.
A nyugati elnyomás ellen küzdő szabadságharcosainknak rendre ők adtak menedéket a 18. - 19. században.
Ez így igaz, a török muszlimok barátságos, a magyarokat kimondottan szerető emberek,
Az oszmánok ellen közel két évszázadon át tartó állandó hadakozás igen súlyos következményeket hozott Magyarország demográfiai és etnikai viszonyaiban is.
Magyarország lakosságszáma a két évszázad alatt valójában szinte semmit sem gyarapodott. Pontosabban szólva: az Európa minden területén végbement népességgyarapodást nálunk fokozatosan lecsapolták a nagy háborúskodások és az évtizedes határ menti összecsapások. A hiányt azután a jelentős bevándorlás és betelepítés pótolta. Ha tehát ez utóbbiaktól eltekintünk, a településhálózat jelentős pusztulásának megfelelő lakosságlétszám-veszteséget konstatálhatunk. A háborúk és említett velejáróik okozta abszolút népességcsökkenés legtragikusabb következménye valójában az volt, hogy túlnyomó részben az ország magyar lakosságát érintette.
Emlékerdőt állítottak Gödöllőn, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem területén a török puccskísérlet ötödik évfordulója alkalmából, de nem a tönkretett, bebörtönzött és elüldözött tízezrek emlékére, hanem a tisztogatásokért felelős Erdoğan-rezsimhez hű vértanúk előtti tisztelgés jeléül.
A frissen átadott emlékerdőre olvasónk hívta fel a figyelmünket. Finoman szólva nem csaptak nagy hírverést a park átadásának, az egyébként Erdoğannal szívesen parolázó Orbán Viktor vagy más kormányközeli szereplő nem is vett részt az eseményen, legalábbis ennek nincs nyoma.
Az átadóról készült képek ott vannak viszont a budapesti török nagykövetség Twitterén, ahol arról írtak, hogy az emlékerdőt 251 hős emlékére hozták létre, akik az öt évvel ezelőtti, július 15-i „áruló puccskísérletben vértanúhalált szenvedtek”.
