Keresés

Részletes keresés

Cracowius Creative Commons License 2019.07.10 0 0 289

Hogy miért is valós Patkónak a fához kötödő legendája.

 

Ime, az az az épület ami a fával szemközt vagyon. Ez a hires rigóczi csárda épülete. Mint előbb irtam, nézz  bele a betett filmbe (nyito hozzászolás), ez az ott szereplő csárda ostromának valós és megtörtént helyszine: „rigóczi csata”.

 

 

Nem tudjuk milyen idős az épület, de 1813-as csárdaösszeirás szerint akkor már állott. (persz nem egészen ilyen volt, a falai nem a mai kőporos vakolattal, hanem fehérre meszelve, a tetőfedés zsup vagy nád és az ablakok is zsalusak voltak, de igen ez az az épület).

 

Amit az épületről tudunk, hogy csárda épülete 1932-re már mint erdészház funkcionál:

A nép a betyárromantika nimbuszával övezi ezt a fát, amelyről azt regéli, hogy a hírhedt somogyi betyár a Barcsról Darányba vezető műút mellett álló rigóci csárdában, mely ma közalapítványi erdőőri lak, szokott volt duhajkodni és a csárda északra nyíló söntésének ablakából szórakozásból ebbe az öreg tölgyfába lövöldözött. A lövedékek nyomai ma már nem látszanak a törzsén.” 1932

 

Erdészházból („közalapitványi erdőőri lak”) késöbb ismét vendéglátoipari egységgé lett, ma eladó épület, de azért gondozzák. Távol van és távol volt minden lakott településtöl, az erdő közepén akkor is ma is. Az ilyen helyeket más senki nem látogatta, mint pásztor és betyár.

 

A film Gelencsér József betyárvezés és bandájárol szól. Gelencsér Patkó egyik legénye volt és Somogy legnagyobb sorozatgyilkosávánőtte ki magát. Neve nem maradt fenn a nép ajkán, a köztudatba Gönczi könyve hozta vissza és legendássá pont Szomjas György filmje tette.

 

Gelencsér Somogyváron született, majd a család bérbe vette a rigóczi csárdát (lásd kép), a Gelencsér gyerekek itt nőttek fel a betyárok között a csárda pedig a somogyi betyárság központja volt. Az apa mint orrgazda állt a betyársággal kapcsolatban, a három fiu pedig betyár lett.Gelencsér testvérét felakasztatta a tamási biro, Gelencsér pedig Bergántol 1863-ban átvette a vezérséget. 1862-ben pedig Patkó 1862-es lelövése után lett a dél-somogyi betyárság vezére. Akkoriban ez az épület volt a somogyi betyárság egyik tanyája (a másik fontos Görösgálon volt).

 

Ma is ugyan ugy az erdő közepén ugyan ugy, ugyan azzal az alaprajzzal, mint az 1864-es kataszteri térképen.

 

Az ut egyik oldalán a Patkó fa a másik oldalán pedig a rigóczi csárda.

 

 

Foto Cracowius

 

 

 

 

Előzmény: Trévricent (284)
Trévricent Creative Commons License 2019.07.09 0 0 288

Legközelebb a templommal fogok kezdeni, a várba csak utána megyek föl. :-)

Előzmény: Cracowius (287)
Cracowius Creative Commons License 2019.07.09 0 1 287

Legközelebb majd, mert a Somogy-Zala térség 5 legszebb templomában benn van.  Leglábbis szerintem.

Előzmény: Trévricent (285)
Cracowius Creative Commons License 2019.07.09 0 1 286

Ennek köze van a valósághoz és ma délután majd mutatom is hogy miért. :) Addig nézd meg a nyitofilmet nyitohozzászolás, annak az eredeti helyszinét is mutatom.

 

A legendákat a somogyi betyárokrol Gönczi már kiszelektálta, amikor összevetette őket a főispáni hivatal bünügyi anyagával.

 

SZámos legenda  hitelesnek bizonyult.

 

Egyet már irtam, is, a csendőrlövö tabi plébános esete. Ez nemcsak a legendákban maradt fenn, de a főispáni irattár peranyagában és a Historia Domusban is megirta a plébános ur. (Plusz még egy negyedik forrás, a némedi plébános feljegyzései, neki meg az egyik betyár személyesen mesélte el). :)

 

 

 

 

Előzmény: Trévricent (284)
Trévricent Creative Commons License 2019.07.09 0 0 285

Gyönyörű lehet belülről ez a sümegi templom, kár hogy még soha nem láttam.

Pedig már 3-szor is voltam Sümegen, de mindhárom alkalommal a várat látogattam meg, no meg egyszer az egyik jónevű helyi éttermet.

Előzmény: Cracowius (282)
Trévricent Creative Commons License 2019.07.09 0 0 284

Nagyon jók ezek a helyi betyárlegendák, kár hogy a túlnyomó részüknek semmi köze a valósághoz.

Előzmény: Cracowius (283)
Cracowius Creative Commons License 2019.07.08 0 0 283

Patkós dolgok

 

 

Patkó Bandi fája.

 

 

Ugy tartja a néphagyomány, hogy Patkó Bandi ehhez a fához kötözte a lovát. Amiből semmi nem igaz. Mert nem volt love.

 

De

 

Más néphagyomány ugy tartja,. hogy Patkó János erre a fára lődözött célba, ami ellenben igaz, sőt nemcsak ez igaz, hanem ez a fa Somogy többi betyárvezéréhez is kötpdött mint Patkó János, Patkó István, Soromfay József, Bergán János, Gelencsér József és talán Kutyás (Leopold) Györgyhöz is.

 

Hogy miért? Legközelebb azt is mutatom.

 

 

A tölgy mintegy 400 éves fa és Patkó János idejéán sem volt már fiatal.

 

 

foto Cracowius

 

 

 

 

Cracowius Creative Commons License 2019.07.06 0 0 282

Még néhány kép a sümegi plébániatemplomról

 

pásztorok imádása

feltámadás

Jézus körülmetélése

mennyezetfreskó

külső kép

 

 

 

Cracowius Creative Commons License 2019.06.23 0 0 281

Szintén Maulbertsch freskók Sümegről. Krisztus feltámadása és a királyok imádása.

 

foto Cracowius

 

Előzmény: Cracowius (280)
Cracowius Creative Commons License 2019.06.17 0 0 280

Maulbertsch kép, ugyancsak Sümegről. A királyok imádása.

 

 

foto Cracowius

 

 

Cracowius Creative Commons License 2019.06.09 0 1 279

hülye vagyok... foto Cracowius...

 

 

Előzmény: Cracowius (278)
Cracowius Creative Commons License 2019.06.09 0 1 278

Ez pedig a sümegi plébániatemplom főoltárképe. Maulbertsch: Feltámadott Krisztus.

 

 

foto panthera

 

Előzmény: vörösvári (271)
Cracowius Creative Commons License 2019.06.09 0 0 277

1950-ben volt a nagy átszabás.

 

Zala megye elvesztette a teljes Balaton-felvidéket, anno Tihany is Zala megye része volt. Elvesztette a Sümegi járást és elvesztette délen a Lendva-i járást is. Ezt is vissza kellene csatolni.

 

 

Somogy megye is jelentős területi veszteséget szenvedett el. Elcsatolták a teljes Szigetvári Járást. Helyette megkapta a joval kisebb Siófoki Járást, ami eredetileg Veszprém Vármegye része volt. Kálmán Imre igy lett utólagosan somogyi.

 

 

Előzmény: Trévricent (276)
Trévricent Creative Commons License 2019.06.08 0 0 276

Csodálatos festmény.

 

"Sümeg ma Veszprém megye. Zala vármegye része volt. RÁkosi lecsatoltatta 1950-ben."

 

Régóta hangoztatom, hogy vissza kellene csatolni Zala megyéhez.

Sümeg és környéke Zala vármegye szerves része. :-)))

Előzmény: Cracowius (268)
Cracowius Creative Commons License 2019.06.08 0 0 275

Dorfmeister István az önarcképét egy eldugott, anno betyárok járta kis Zselici erdei faluban hagyta ránk, Gálosfán és ezt az önarcképet iit a 198-as hozzászolásban mutatom is.

 

 

 

 

 

Előzmény: vörösvári (274)
vörösvári Creative Commons License 2019.06.08 0 0 274

Tényleg Dorfmeister is nagy festő volt. 

Mányoki külföldön festett, mert a 18.század elején nem volt Magyarországon fizetőképes kereslet a képeire.

Előzmény: panthera nera (273)
panthera nera Creative Commons License 2019.06.08 0 0 273

Van még néhány kiemelkedő magyarországi festő.

 

Az egyik Mányoki Ádám

 

Aztán Franz Xavier Bücher. A freskoit a 60-as hozzászolásban látod. Dorfmeister téves. A wikiben ugyan Dorfmeister van, de ő csak a baldachimot festette meg. a freskok Bucher művei.

 

Aztán a harmadik jelentős, az Dorfmeister István és neki szintán Somogyban vannak remekmivű freskói.

 

 

Cimball is még fontos magyarországi festő volt a 18. században.

 

 

 

Előzmény: vörösvári (269)
Cracowius Creative Commons License 2019.06.08 0 0 272

részben ezért jó, részben meg azért mert helytörténeti jelentőségű freskok, ott van Festetich Kristof és az öreg Festetich grófné arcképe is a freskok között.

 

 

Előzmény: vörösvári (271)
vörösvári Creative Commons License 2019.06.08 0 0 271

Láttam, nagyon tetszett, nagy újítás volt a világos színek használata, olyan jó életérzést közvetít a nézőknek.

Előzmény: Cracowius (270)
Cracowius Creative Commons License 2019.06.08 0 0 270

szépen majd felrakom a többi Maulbertsch képet is.

 

ha megnézed lejebb, adom a balatonkereszturi templom freskoit.

 

ez is Maulbertsch műhelyéből került ki. Nem tudni biztosan Maulbertsch.e vagy valamely tanitványa.

 

 

Előzmény: vörösvári (269)
vörösvári Creative Commons License 2019.06.08 0 0 269

Igen, Maulbertsch a 18.század legjobb magyarországi festője volt.

Előzmény: Cracowius (268)
Cracowius Creative Commons License 2019.06.08 0 1 268

A régió legmegrenditőbb alkotása.

 

Krisztus halála a keresztfán.

 

Franz Anton Maulbretsch munkája, Padányi Biró Márton megbizásábol a Sümegi plébániatemplomból.

 

 

Sümeg ma Veszprém megye. Zala vármegye része volt. RÁkosi lecsatoltatta 1950-ben.

 

 

foto Cracowius

 

 

Cracowius Creative Commons License 2019.05.28 0 1 267

Ezen az uj kiállitáson a somogyiak őseinek hagyatéka is látható.

 

Érdemes megnézni aki arra jár: https://pecsimuzeumok.hu/index.php?m=5&s=1&id=889

 

 

"Baranya, Tolna és Somogy megyékben az elmúlt másfél évtizedben rendelkezésre álltak a feltételek a magas szintű szakmai munkához: az M7 autópálya és az M6-60-as gyorsforgalmi út megelőző feltárása során a megyei múzeumok több újkőkori települést és temetkezést tártak fel korszerű módszerekkel, ennek során több száz régészeti jelenség és több tízezer lelet került elő. A hatalmas mennyiségű leletanyag tudományos feldolgozása sok időt vett igénybe. Az elmúlt tíz évben a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet újkőkoros munkacsoportjának eredményeit a hazai és nemzetközi tudományos életben is megvitatták és elfogadták. Ezáltal sikerült elérni a célt: a nagyközönség számára történő bemutatás lehetőségét."

 

Előzmény: Trévricent (266)
Trévricent Creative Commons License 2019.05.24 0 0 266

Tényleg gyönyörű templom, a neten is utánaolvastam, hivatalosan a Szent Kereszt Felmagasztalása templom.

Előzmény: Cracowius (264)
Cracowius Creative Commons License 2019.05.22 0 0 265

"Innen kezdve nem igazán értem,"

 

A Gönczi könyvet letöltötted? Az nagyon jo pdf, mert nem kell elolvasnod, hanem kereshetö pdf, azaz adott személyre, adott helyre rákereshecc benn, csak ami érdekel.

 

 

Szval Somogy bünügyi története tele van rejtélyes dolgokkal.

 

 

Eccer. Amit te is emlitettél: hogy lehet, hogy a csendört lelövö pap csak két heti elméledést kapott a Ferencesek andocsi kolostorában

 

 

Kéccer. Vagy , hogy lehet hogy Somogy megye legnagyobb sorozatgyilkosát két főispán is pénzügyileg megkerestette

 

 

 

Harmadcor.Pali esetében  nem a Kaposvár a rejtélyes,  Somogyban követték el a rablásaikat, csak Szentgálon fogták el őket, A rejtélyes, inkább az, hogy Pali miért nem kapott mindezért semmit, csak annyit, hogy a fennlevő (előzőleg kiszabott) éveket kelljen leülnie. 

 

 

 

 

 

Előzmény: Trévricent (263)
Cracowius Creative Commons License 2019.05.22 0 0 264

Akkor hogy mégnagyobb kedved legyen, Somogy egyik legszebb temploma, Balatonkereszturon.

 

A templomot 1753 és 58 között gróf Festetich Kristof emeltette.

 

Festetich Kristof és az idős Festetich grófné képét látod a fotok közt, az ál-ablakban festették meg magukat.

 

A templom egy középkori elpusztult templom alapjaira épült. Az épitész Hofstadter Kristof volt.

 

A freskok Maulbretsch műhelyéből kerültek ki, ami nem csoda, hiszen Festetich Kristof barátja volt Padányi Biro Márton, Veszprém püspöke.

 

 

A festetichek Somogy és Zala meghatározo családja és késöbb roluk még sok szó esik.  Nemcsak Kristofrol, hanem a többiről is, Györgyről. Juliannáról, Taszilóról, Lászlóról etc.

 

 

Amit a képeken látsz:

 

 

Szentháromság

Angyali üdvözlet

Gr. Festetich Kristof valszeg a gyontatoatyjával

az öreg Festetich grofné két pappal

Szent Bretalan tartja saját lenyuzott bőrét

Szent András apostol az András kereszttel

Konstantin császár anyja, Szent Heléna megtalálja Krisztus keresztjét

A HIT a REMÉNY és a SZERETET női allegoriái

Herakleios bizánci császár a perzsáktol visszaveszi a szent keresztet

 

 

foto Cracowius

 

 

 

 

 

 

 

Előzmény: Trévricent (262)
Trévricent Creative Commons License 2019.05.22 0 0 263

Az ominózus 1887. október 1-jei lövöldözés, amelyben Rankó és Szántó meghalt, Oroszlánt pedig elfogták, a szentgáli erdőben volt, Veszprém és Zala vármegyék határán.

 

Innen kezdve nem igazán értem, hogy Oroszlán ezzel kapcsolatos tárgyalása miért pont Kaposvárott zajlott, de nem akadékoskodom tovább. :-)

Előzmény: Cracowius (260)
Trévricent Creative Commons License 2019.05.22 0 0 262

Köszi, még a végén kedvet csinálsz egy Somogy megyei túrához.

Persze nem a kaposvári börtönbe vágyom. :-)

Előzmény: Cracowius (260)
Cracowius Creative Commons License 2019.05.21 0 0 261

 szemböl a legalso képen jobboldali földszinti szárnyon látod a cellák apro ablakait a rácsokkal, a bal oldali szárny levéltárnak épült.

 

A börtön a vármegye háza mögött van.

 

 

Ahol állok az egykori börtönudvar az akasztások szinhelye.

 

 

 

Előzmény: Cracowius (260)
Cracowius Creative Commons License 2019.05.21 0 0 260

Köszönöm, elolvastam.

 

Ez volt akkor az előzménye a kaposvári tárgyalásnak amiről betettem a linket és ahol Oroszlán Pál lenyűgözte a kiváncsi hallgatoságot.

 

Amit mutatok, az a somogyi betyárvilág vége.

 

Az épület a kaposvári uj börtön, ami 1822-ben épült. A második emelete épült rá a 19. század utolsó negyedében, itt volt az Oroszlán Pál tárgyalás, ahogy Gönczi Ferenc egykori muzeum igazgato leirta.

 

 

Ahonnan meg én fotoztam, körülbelül az volt a betyárok akasztásának szintere. Valamikor  a park börtönudvar volt és a börtönt kiegászitette még két szárny, Amit a 20. század elején lebontottak.

 

 

Itt akasztották Gelencsért, lásd a nyito folmet, és még ha jol tudom Kutyás Leopoldot meg az előbb emlitett betyárokat, lásd a korabeli hirdetményen pár hozzászolással alább és még sokakat.

 

 

Előzmény: Trévricent (259)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!