Érdekes ez a badeni vagy más néven baden-péceli kultúra témakör, állítólag egy elég fejlett, kifinomult rézkori kultúra volt, még az indoeurópai terjeszkedés előtti korból.
Rézkori idol Somogyból. Badeni kultura Kr. e. 3 600 - 2 800.
Érdekessége: sirmellékletként került elő. A korai badeni kulturában hamvasztottak, majd a hamvakat a sirgödörbe szorták, áldozati edényeket helyeztek el majd pedig kövekkel fedték le a sirt. Késübb a csontvázas temetkezések terjedtek el, méghozzá magzati püzban helyezték el az elhunytat: "ugy távozz, ahogy a világra jöttél", étel ital áldozatokkal látták el, igy kerültek ezek a figurák is elő. A régészek ember alaknak nevezték el, amit én kétlek, szerintem inkább késő neolith kori mitológikus figurák lehettek. Ebből a korból irásos emlékek is maradtak fenn (predinasztikus kor) itt a figurák a tulvilági életbe való biztonságos átjutást segitették.
A somogyi badeni kulturábol, maradt fenn egy érdekes lelet is, itt 12 embert temettek el egy sirban Balatonbogláron.
Gyakori volt a csoportos temetkezés is, amikor 3-4 embert temettek el egy sirba. Ezeket EGYIDEJŰLEG temették el. Emberáldozat?
Természetesen ez is darabokban került elő, de szerencsére minden darabja meg volt. Össze lehetett rakni és ragasztani.
A lényeg, pont ott van, lásd amit betettél cikket:
"Az idolokat valószínűleg szándékosan törték apró darabokra, a kutatók feltételezése szerint az őskori közösség rítusa a természettel, a termőföld termékenységével hozható összefüggésbe magyarázta a régész."
Amit tudunk erről.
Az idolokat csaknem valamennyit (neolitikus, nem paleolith!) darabokba törve találták meg.
Itt azt irja "valószinűleg" de a többi szakirodalom bizonyitotta a szándékos összetörést.
Zala-somogyi térség legjelentősebb épületéről még néhány kép, aztán majd a belseje és a története is.
Zala történetében a legfontosabb családhoz kötődik.
Ha a szökökutnak forditasz hátat a aé szárnyat, a park felöl a jobb szárnyat épitette Kristof.
A mai kialakitását Taszilónak köszönheti. Hamilton Mária Victoria Monaco örökös nagyhercegnéja válása után feleségül ment Taszilóhoz és a harcegi cimet bászajándékul az uralkodotol kapta.
Szerintem az Academia edun olvastam egy cikket, de már nem emléxem, a lényeg, hogy ne ájulj el, mert ez egy régészeti adatokon alapulo rekonstrukcio, ami vagy igy volt, de inkább nem.
Ennél sokkal jobb a 137 hsz térképe. mert az már kibontja az egyes népeket, és egykori területüket római irásos források alapján.
Tündér vagy Berci, és jó hogy figyeledmmel kiséred. De nem itt tárgyaljuk ki mert a cikkbe belekeveredtek a regölyi leletek és Regöly Tolna megye. Majd jövök, most mentem vörösvári olvtárs topikjába.
Nagyon jo film. Három szálon játszódik, amelyek valahol összefutnak.
Az egyik a szocialista érában, az idős plébános meghivja a fiatal most végzett restaurátor nőt, a kápolna barokk freskójának a restaurálására.
A másik, a főiskolán végzett fiatal művésznő magánélete, szerelmi élete és sorsa
A harmadik pedig a 18. században, a faluba érkezik a fital festő talán Dorfmeister.
Az, hogy a kihivás, a hatalmas freskóciklus sikerüljön és a fiatal művészképzőt végzett lány végül művésszé érjen és rendbe tudja tenni életét, a három szál összefutása szükséges.
