Tündér vagy Berci, és jó hogy figyeledmmel kiséred. De nem itt tárgyaljuk ki mert a cikkbe belekeveredtek a regölyi leletek és Regöly Tolna megye. Majd jövök, most mentem vörösvári olvtárs topikjába.
Nagyon jo film. Három szálon játszódik, amelyek valahol összefutnak.
Az egyik a szocialista érában, az idős plébános meghivja a fiatal most végzett restaurátor nőt, a kápolna barokk freskójának a restaurálására.
A másik, a főiskolán végzett fiatal művésznő magánélete, szerelmi élete és sorsa
A harmadik pedig a 18. században, a faluba érkezik a fital festő talán Dorfmeister.
Az, hogy a kihivás, a hatalmas freskóciklus sikerüljön és a fiatal művészképzőt végzett lány végül művésszé érjen és rendbe tudja tenni életét, a három szál összefutása szükséges.
Anno volt szó a Kaposvári Rákócziról, mint a somogyi megyeszékhely prominens sportegyesületéről.
Sajnos rossz hírem van, a hétvégén bizonyossá vált, hogy a Kaposvár labdarúgó-csapata kiesik az első osztályból és ősszel ismét a másodosztályban folytatja. :-(
A Zalaegerszegnek még van esélye, hogy elkerülje a kiesést az első osztályból...
Kemendollár felett magasodik:Szent Kristóf kápolnát Gróf Festetics Kristóf építtette 1746 és 1757 között. Műemlék épület, Különlegessége a több mint 250 éves Szent Kristóf szobor. A kápolna ma is áll, szertartásokat is rendeznek benne. Az épülettől csodálatos a kilátás a zalai környékre.Valamint egy"várrom".
Itt a 151 és 153-as hozzászólásban a térképek összefoglalják a török ellenes végvári harcokat Dél-Dunántulon. A török hóditásokat és a felszabaditó hadműveleteket is.
(a végvárak egymás közti csatározásait természetesen nem).
Persze a magyar végvári vitézek sem voltak sem kifinomult széplelkek, sem gáncs nélküli lovagok.
Amennyire ismerem a témát, egyes helyôrségek és kapitányok egymással is rivalizáltak. Akár fegyveres erôvel is, az ok szinte minden esetben anyagi volt (ki szedje be a hódoltsági birtokokon az adót, stb).
Hegyesd volt emlékeim szerint Sárkány Ambrus kétrendbeli országbíró egyik vára. Persze még a mohácsi csata elôtt, hiszen Ambrus úr ott lelte halálát a csatatéren.
Off ugyan itt, de a végvárakban állomásozó török helyőrségeket úgy kell elképzelni, hogy azok legnagyobbrészt önkéntes, irreguláris zsoldos alakulatokból álltak, pl. gönüllük és beslik, esetleg akindzsik.
Ezek a magyar Hódoltságban többnyire muszlim hitre áttért délszlávolból, albánokból stb. álltak.
Ezen felül a sereg egy részét a Balkán és Kisázsia legsötétebb bugyraiból összeverődött fegyveres söpredék tette ki, akik zsoldot sem kaptak, ellátásukról saját maguknak kellett gondoskodniuk.
El lehet képzelni milyen eszközökkel.
Portyázásból, fosztogatásból, a környékbeli falvak kizsigereléséből tartották fenn magukat...
Ja és akkor még a korabeli magyar végvári vitézek dicsőségkönyvébe egy újabb oldal, az 1561. július 18-i zalaszántói csata, amikor egy portyáról és fosztogatásból hazatérő nagyobb oszmán csapattestet, mintegy 300 főt megleptek és az utolsó szálig elpusztítottak.
