Kösz hogy felhivtad rá a figyelmünket. Ahogy nézem orwzágos jelentőségű oklevél Kehidáról (Deák Ferenc földje).
András királyhoz folyamodnak a nemesek, hogy a gonosztevők ellen ( nem tom mert elnyomás is van az oklevélben? konkréten a veszprémi püspököt panaszolták be) igazság szolgáltatási jogot (pallosjog?) kaphassanak
Hogy miért is valós Patkónak a fához kötödő legendája.
Ime, az az az épület ami a fával szemközt vagyon. Ez a hires rigóczi csárda épülete. Mint előbb irtam, nézz bele a betett filmbe (nyito hozzászolás), ez az ott szereplő csárda ostromának valós és megtörtént helyszine: „rigóczi csata”.
Nem tudjuk milyen idős az épület, de 1813-as csárdaösszeirás szerint akkor már állott. (persz nem egészen ilyen volt, a falai nem a mai kőporos vakolattal, hanem fehérre meszelve, a tetőfedés zsup vagy nád és az ablakok is zsalusak voltak, de igen ez az az épület).
Amit az épületről tudunk, hogy csárda épülete 1932-re már mint erdészház funkcionál:
„A nép a betyárromantika nimbuszával övezi ezt a fát, amelyről azt regéli, hogy a hírhedt somogyi betyár a Barcsról Darányba vezető műút mellett álló rigóci csárdában, mely ma közalapítványi erdőőri lak, szokott volt duhajkodni és a csárda északra nyíló söntésének ablakából szórakozásból ebbe az öreg tölgyfába lövöldözött. A lövedékek nyomai ma már nem látszanak a törzsén.” 1932
Erdészházból („közalapitványi erdőőri lak”) késöbb ismét vendéglátoipari egységgé lett, ma eladó épület, de azért gondozzák. Távol van és távol volt minden lakott településtöl, az erdő közepén akkor is ma is. Az ilyen helyeket más senki nem látogatta, mint pásztor és betyár.
A film Gelencsér József betyárvezés és bandájárol szól. Gelencsér Patkó egyik legénye volt és Somogy legnagyobb sorozatgyilkosávánőtte ki magát. Neve nem maradt fenn a nép ajkán, a köztudatba Gönczi könyve hozta vissza és legendássá pont Szomjas György filmje tette.
Gelencsér Somogyváron született, majd a család bérbe vette a rigóczi csárdát (lásd kép), a Gelencsér gyerekek itt nőttek fel a betyárok között a csárda pedig a somogyi betyárság központja volt. Az apa mint orrgazda állt a betyársággal kapcsolatban, a három fiu pedig betyár lett.Gelencsér testvérét felakasztatta a tamási biro, Gelencsér pedig Bergántol 1863-ban átvette a vezérséget. 1862-ben pedig Patkó 1862-es lelövése után lett a dél-somogyi betyárság vezére. Akkoriban ez az épület volt a somogyi betyárság egyik tanyája (a másik fontos Görösgálon volt).
Ma is ugyan ugy az erdő közepén ugyan ugy, ugyan azzal az alaprajzzal, mint az 1864-es kataszteri térképen.
Az ut egyik oldalán a Patkó fa a másik oldalán pedig a rigóczi csárda.
Ennek köze van a valósághoz és ma délután majd mutatom is hogy miért. :) Addig nézd meg a nyitofilmet nyitohozzászolás, annak az eredeti helyszinét is mutatom.
A legendákat a somogyi betyárokrol Gönczi már kiszelektálta, amikor összevetette őket a főispáni hivatal bünügyi anyagával.
SZámos legenda hitelesnek bizonyult.
Egyet már irtam, is, a csendőrlövö tabi plébános esete. Ez nemcsak a legendákban maradt fenn, de a főispáni irattár peranyagában és a Historia Domusban is megirta a plébános ur. (Plusz még egy negyedik forrás, a némedi plébános feljegyzései, neki meg az egyik betyár személyesen mesélte el). :)
Ugy tartja a néphagyomány, hogy Patkó Bandi ehhez a fához kötözte a lovát. Amiből semmi nem igaz. Mert nem volt love.
De
Más néphagyomány ugy tartja,. hogy Patkó János erre a fára lődözött célba, ami ellenben igaz, sőt nemcsak ez igaz, hanem ez a fa Somogy többi betyárvezéréhez is kötpdött mint Patkó János, Patkó István, Soromfay József, Bergán János, Gelencsér József és talán Kutyás (Leopold) Györgyhöz is.
Hogy miért? Legközelebb azt is mutatom.
A tölgy mintegy 400 éves fa és Patkó János idejéán sem volt már fiatal.
Zala megye elvesztette a teljes Balaton-felvidéket, anno Tihany is Zala megye része volt. Elvesztette a Sümegi járást és elvesztette délen a Lendva-i járást is. Ezt is vissza kellene csatolni.
Somogy megye is jelentős területi veszteséget szenvedett el. Elcsatolták a teljes Szigetvári Járást. Helyette megkapta a joval kisebb Siófoki Járást, ami eredetileg Veszprém Vármegye része volt. Kálmán Imre igy lett utólagosan somogyi.
Dorfmeister István az önarcképét egy eldugott, anno betyárok járta kis Zselici erdei faluban hagyta ránk, Gálosfán és ezt az önarcképet iit a 198-as hozzászolásban mutatom is.
Aztán Franz Xavier Bücher. A freskoit a 60-as hozzászolásban látod. Dorfmeister téves. A wikiben ugyan Dorfmeister van, de ő csak a baldachimot festette meg. a freskok Bucher művei.
Aztán a harmadik jelentős, az Dorfmeister István és neki szintán Somogyban vannak remekmivű freskói.
Cimball is még fontos magyarországi festő volt a 18. században.
részben ezért jó, részben meg azért mert helytörténeti jelentőségű freskok, ott van Festetich Kristof és az öreg Festetich grófné arcképe is a freskok között.