Hogy miért is valós Patkónak a fához kötödő legendája.
Ime, az az az épület ami a fával szemközt vagyon. Ez a hires rigóczi csárda épülete. Mint előbb irtam, nézz bele a betett filmbe (nyito hozzászolás), ez az ott szereplő csárda ostromának valós és megtörtént helyszine: rigóczi csata.
Nem tudjuk milyen idős az épület, de 1813-as csárdaösszeirás szerint akkor már állott. (persz nem egészen ilyen volt, a falai nem a mai kőporos vakolattal, hanem fehérre meszelve, a tetőfedés zsup vagy nád és az ablakok is zsalusak voltak, de igen ez az az épület).
Amit az épületről tudunk, hogy csárda épülete 1932-re már mint erdészház funkcionál:
A nép a betyárromantika nimbuszával övezi ezt a fát, amelyről azt regéli, hogy a hírhedt somogyi betyár a Barcsról Darányba vezető műút mellett álló rigóci csárdában, mely ma közalapítványi erdőőri lak, szokott volt duhajkodni és a csárda északra nyíló söntésének ablakából szórakozásból ebbe az öreg tölgyfába lövöldözött. A lövedékek nyomai ma már nem látszanak a törzsén. 1932
Erdészházból (közalapitványi erdőőri lak) késöbb ismét vendéglátoipari egységgé lett, ma eladó épület, de azért gondozzák. Távol van és távol volt minden lakott településtöl, az erdő közepén akkor is ma is. Az ilyen helyeket más senki nem látogatta, mint pásztor és betyár.
A film Gelencsér József betyárvezés és bandájárol szól. Gelencsér Patkó egyik legénye volt és Somogy legnagyobb sorozatgyilkosávánőtte ki magát. Neve nem maradt fenn a nép ajkán, a köztudatba Gönczi könyve hozta vissza és legendássá pont Szomjas György filmje tette.
Gelencsér Somogyváron született, majd a család bérbe vette a rigóczi csárdát (lásd kép), a Gelencsér gyerekek itt nőttek fel a betyárok között a csárda pedig a somogyi betyárság központja volt. Az apa mint orrgazda állt a betyársággal kapcsolatban, a három fiu pedig betyár lett.Gelencsér testvérét felakasztatta a tamási biro, Gelencsér pedig Bergántol 1863-ban átvette a vezérséget. 1862-ben pedig Patkó 1862-es lelövése után lett a dél-somogyi betyárság vezére. Akkoriban ez az épület volt a somogyi betyárság egyik tanyája (a másik fontos Görösgálon volt).
Ma is ugyan ugy az erdő közepén ugyan ugy, ugyan azzal az alaprajzzal, mint az 1864-es kataszteri térképen.
Az ut egyik oldalán a Patkó fa a másik oldalán pedig a rigóczi csárda.
Ennek köze van a valósághoz és ma délután majd mutatom is hogy miért. :) Addig nézd meg a nyitofilmet nyitohozzászolás, annak az eredeti helyszinét is mutatom.
A legendákat a somogyi betyárokrol Gönczi már kiszelektálta, amikor összevetette őket a főispáni hivatal bünügyi anyagával.
SZámos legenda hitelesnek bizonyult.
Egyet már irtam, is, a csendőrlövö tabi plébános esete. Ez nemcsak a legendákban maradt fenn, de a főispáni irattár peranyagában és a Historia Domusban is megirta a plébános ur. (Plusz még egy negyedik forrás, a némedi plébános feljegyzései, neki meg az egyik betyár személyesen mesélte el). :)
Ugy tartja a néphagyomány, hogy Patkó Bandi ehhez a fához kötözte a lovát. Amiből semmi nem igaz. Mert nem volt love.
De
Más néphagyomány ugy tartja,. hogy Patkó János erre a fára lődözött célba, ami ellenben igaz, sőt nemcsak ez igaz, hanem ez a fa Somogy többi betyárvezéréhez is kötpdött mint Patkó János, Patkó István, Soromfay József, Bergán János, Gelencsér József és talán Kutyás (Leopold) Györgyhöz is.
Hogy miért? Legközelebb azt is mutatom.
A tölgy mintegy 400 éves fa és Patkó János idejéán sem volt már fiatal.
Zala megye elvesztette a teljes Balaton-felvidéket, anno Tihany is Zala megye része volt. Elvesztette a Sümegi járást és elvesztette délen a Lendva-i járást is. Ezt is vissza kellene csatolni.
Somogy megye is jelentős területi veszteséget szenvedett el. Elcsatolták a teljes Szigetvári Járást. Helyette megkapta a joval kisebb Siófoki Járást, ami eredetileg Veszprém Vármegye része volt. Kálmán Imre igy lett utólagosan somogyi.
Dorfmeister István az önarcképét egy eldugott, anno betyárok járta kis Zselici erdei faluban hagyta ránk, Gálosfán és ezt az önarcképet iit a 198-as hozzászolásban mutatom is.
Aztán Franz Xavier Bücher. A freskoit a 60-as hozzászolásban látod. Dorfmeister téves. A wikiben ugyan Dorfmeister van, de ő csak a baldachimot festette meg. a freskok Bucher művei.
Aztán a harmadik jelentős, az Dorfmeister István és neki szintán Somogyban vannak remekmivű freskói.
Cimball is még fontos magyarországi festő volt a 18. században.
részben ezért jó, részben meg azért mert helytörténeti jelentőségű freskok, ott van Festetich Kristof és az öreg Festetich grófné arcképe is a freskok között.
"Baranya, Tolna és Somogy megyékben az elmúlt másfél évtizedben rendelkezésre álltak a feltételek a magas szintű szakmai munkához: az M7 autópálya és az M6-60-as gyorsforgalmi út megelőző feltárása során a megyei múzeumok több újkőkori települést és temetkezést tártak fel korszerű módszerekkel, ennek során több száz régészeti jelenség és több tízezer lelet került elő. A hatalmas mennyiségű leletanyag tudományos feldolgozása sok időt vett igénybe. Az elmúlt tíz évben a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet újkőkoros munkacsoportjának eredményeit a hazai és nemzetközi tudományos életben is megvitatták és elfogadták. Ezáltal sikerült elérni a célt: a nagyközönség számára történő bemutatás lehetőségét."
A Gönczi könyvet letöltötted? Az nagyon jo pdf, mert nem kell elolvasnod, hanem kereshetö pdf, azaz adott személyre, adott helyre rákereshecc benn, csak ami érdekel.
Szval Somogy bünügyi története tele van rejtélyes dolgokkal.
Eccer. Amit te is emlitettél: hogy lehet, hogy a csendört lelövö pap csak két heti elméledést kapott a Ferencesek andocsi kolostorában
Kéccer. Vagy , hogy lehet hogy Somogy megye legnagyobb sorozatgyilkosát két főispán is pénzügyileg megkerestette
Harmadcor.Pali esetében nem a Kaposvár a rejtélyes, Somogyban követték el a rablásaikat, csak Szentgálon fogták el őket, A rejtélyes, inkább az, hogy Pali miért nem kapott mindezért semmit, csak annyit, hogy a fennlevő (előzőleg kiszabott) éveket kelljen leülnie.
Akkor hogy mégnagyobb kedved legyen, Somogy egyik legszebb temploma, Balatonkereszturon.
A templomot 1753 és 58 között gróf Festetich Kristof emeltette.
Festetich Kristof és az idős Festetich grófné képét látod a fotok közt, az ál-ablakban festették meg magukat.
A templom egy középkori elpusztult templom alapjaira épült. Az épitész Hofstadter Kristof volt.
A freskok Maulbretsch műhelyéből kerültek ki, ami nem csoda, hiszen Festetich Kristof barátja volt Padányi Biro Márton, Veszprém püspöke.
A festetichek Somogy és Zala meghatározo családja és késöbb roluk még sok szó esik. Nemcsak Kristofrol, hanem a többiről is, Györgyről. Juliannáról, Taszilóról, Lászlóról etc.
Amit a képeken látsz:
Szentháromság
Angyali üdvözlet
Gr. Festetich Kristof valszeg a gyontatoatyjával
az öreg Festetich grofné két pappal
Szent Bretalan tartja saját lenyuzott bőrét
Szent András apostol az András kereszttel
Konstantin császár anyja, Szent Heléna megtalálja Krisztus keresztjét
A HIT a REMÉNY és a SZERETET női allegoriái
Herakleios bizánci császár a perzsáktol visszaveszi a szent keresztet
Az ominózus 1887. október 1-jei lövöldözés, amelyben Rankó és Szántó meghalt, Oroszlánt pedig elfogták, a szentgáli erdőben volt, Veszprém és Zala vármegyék határán.
Innen kezdve nem igazán értem, hogy Oroszlán ezzel kapcsolatos tárgyalása miért pont Kaposvárott zajlott, de nem akadékoskodom tovább. :-)