Dorfmeister István az önarcképét egy eldugott, anno betyárok járta kis Zselici erdei faluban hagyta ránk, Gálosfán és ezt az önarcképet iit a 198-as hozzászolásban mutatom is.
Aztán Franz Xavier Bücher. A freskoit a 60-as hozzászolásban látod. Dorfmeister téves. A wikiben ugyan Dorfmeister van, de ő csak a baldachimot festette meg. a freskok Bucher művei.
Aztán a harmadik jelentős, az Dorfmeister István és neki szintán Somogyban vannak remekmivű freskói.
Cimball is még fontos magyarországi festő volt a 18. században.
részben ezért jó, részben meg azért mert helytörténeti jelentőségű freskok, ott van Festetich Kristof és az öreg Festetich grófné arcképe is a freskok között.
"Baranya, Tolna és Somogy megyékben az elmúlt másfél évtizedben rendelkezésre álltak a feltételek a magas szintű szakmai munkához: az M7 autópálya és az M6-60-as gyorsforgalmi út megelőző feltárása során a megyei múzeumok több újkőkori települést és temetkezést tártak fel korszerű módszerekkel, ennek során több száz régészeti jelenség és több tízezer lelet került elő. A hatalmas mennyiségű leletanyag tudományos feldolgozása sok időt vett igénybe. Az elmúlt tíz évben a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet újkőkoros munkacsoportjának eredményeit a hazai és nemzetközi tudományos életben is megvitatták és elfogadták. Ezáltal sikerült elérni a célt: a nagyközönség számára történő bemutatás lehetőségét."
A Gönczi könyvet letöltötted? Az nagyon jo pdf, mert nem kell elolvasnod, hanem kereshetö pdf, azaz adott személyre, adott helyre rákereshecc benn, csak ami érdekel.
Szval Somogy bünügyi története tele van rejtélyes dolgokkal.
Eccer. Amit te is emlitettél: hogy lehet, hogy a csendört lelövö pap csak két heti elméledést kapott a Ferencesek andocsi kolostorában
Kéccer. Vagy , hogy lehet hogy Somogy megye legnagyobb sorozatgyilkosát két főispán is pénzügyileg megkerestette
Harmadcor.Pali esetében nem a Kaposvár a rejtélyes, Somogyban követték el a rablásaikat, csak Szentgálon fogták el őket, A rejtélyes, inkább az, hogy Pali miért nem kapott mindezért semmit, csak annyit, hogy a fennlevő (előzőleg kiszabott) éveket kelljen leülnie.
Akkor hogy mégnagyobb kedved legyen, Somogy egyik legszebb temploma, Balatonkereszturon.
A templomot 1753 és 58 között gróf Festetich Kristof emeltette.
Festetich Kristof és az idős Festetich grófné képét látod a fotok közt, az ál-ablakban festették meg magukat.
A templom egy középkori elpusztult templom alapjaira épült. Az épitész Hofstadter Kristof volt.
A freskok Maulbretsch műhelyéből kerültek ki, ami nem csoda, hiszen Festetich Kristof barátja volt Padányi Biro Márton, Veszprém püspöke.
A festetichek Somogy és Zala meghatározo családja és késöbb roluk még sok szó esik. Nemcsak Kristofrol, hanem a többiről is, Györgyről. Juliannáról, Taszilóról, Lászlóról etc.
Amit a képeken látsz:
Szentháromság
Angyali üdvözlet
Gr. Festetich Kristof valszeg a gyontatoatyjával
az öreg Festetich grofné két pappal
Szent Bretalan tartja saját lenyuzott bőrét
Szent András apostol az András kereszttel
Konstantin császár anyja, Szent Heléna megtalálja Krisztus keresztjét
A HIT a REMÉNY és a SZERETET női allegoriái
Herakleios bizánci császár a perzsáktol visszaveszi a szent keresztet
Az ominózus 1887. október 1-jei lövöldözés, amelyben Rankó és Szántó meghalt, Oroszlánt pedig elfogták, a szentgáli erdőben volt, Veszprém és Zala vármegyék határán.
Innen kezdve nem igazán értem, hogy Oroszlán ezzel kapcsolatos tárgyalása miért pont Kaposvárott zajlott, de nem akadékoskodom tovább. :-)
Ez volt akkor az előzménye a kaposvári tárgyalásnak amiről betettem a linket és ahol Oroszlán Pál lenyűgözte a kiváncsi hallgatoságot.
Amit mutatok, az a somogyi betyárvilág vége.
Az épület a kaposvári uj börtön, ami 1822-ben épült. A második emelete épült rá a 19. század utolsó negyedében, itt volt az Oroszlán Pál tárgyalás, ahogy Gönczi Ferenc egykori muzeum igazgato leirta.
Ahonnan meg én fotoztam, körülbelül az volt a betyárok akasztásának szintere. Valamikor a park börtönudvar volt és a börtönt kiegászitette még két szárny, Amit a 20. század elején lebontottak.
Itt akasztották Gelencsért, lásd a nyito folmet, és még ha jol tudom Kutyás Leopoldot meg az előbb emlitett betyárokat, lásd a korabeli hirdetményen pár hozzászolással alább és még sokakat.
Bár inkább a magyar betyárvilág topikba való, de a magát "betyárkirálynak" tituláló Renkó Kálmánról (1827 - 1887. október 1.) találtam egy nagyon jó kis cikket:
Igen, majd a börtönböl megszökve Somogy megyébe tette át s "székhelyét" 1887-ben. Itt "dolgoztak" egy ideig társável Renko Kálmánnal (aki anno még a Rózsa Sándor bandában is tag volt).
Oroszlán Pál következő pere Kaposváron zajlott 1889-ben, ez volt a megye utolsó betyárpöre.
Igy van és ez a talponálló vagy statáriális itélkezés, hullámokban zajlott.
A némedi plébánosnak Juhász Mihálynak igen nagy szerencséje volt, hogy a "rablókkal való cimborálást" 40 forinttal meguszta.
Két betyárvezár maradt csak hosszu életű.
Egyik Oroszlán Pál v. Oroszlán Pali az utolsó somogyi betyár, vácott halt meg a börtönben, érdekes modon a börtön már akkor csak hotel volt neki, mert nappal kint járt a városban.
A másik meg Soromfay József, ako sorozatgyilkos volt, Patkó, Bergán majd Gelencsér alvezére. Ő viszont végig szabadlábon volt ráadásul igen jó módban hála a főispáni barátságnak, ami megint egy különös történet: Magyaroroszág első vádalkuja amit az igen szép felesége eszközölt ki személyesen Mérey főispánnál.-....
Erről az utóbbiról film is készült, ez van a nyito hozzászolásban.
Azért az elég durva, hogy az ítélet minden esetben rögtön kötél általi halál volt, persze azt sem feledjük, hogy ez a 48-49-es szabadságharc utáni megtorlás időszaka.
A vadnyugati világhoz vadnyugati megtorlás tartozott.
Amikor a betyárság elszabadult, hullámokban egy egy időszakra, a Vármegye a Helytaertó tanácshoz fordult, hogy engedélyezze a statárium kihirdetését.
A statárium azt jelentette, hogy "rögtönitélő biróságok" vagy "talponállo biroságok" (más néven) alakultak.
Az elfogott betyárokat 1-2 napon belül a helyszin közelében felakasztották (más itélet nem volt).
A felakasztottak valamenynien fiatel emberek voltak, 19 és 29 év között.
A 30 éven tuli betyár ritkaság volt, nem élték meg rendszerint ezt a kort.
A 60-as évek volt a nagy leszámolás ideje.
Az alfoldi betyárokkal ellentétben a somogyi betyárvezérek csak kb 2-4 évig lehettek vezérek, utána lelőtték, felakasztották őket és az alvezérből lett a vezér. Ugyanakkor a somogyi betyárok sokkal brutálisabbak voltak, rendszerint serial killerek.
Igy történt a leszámolás:
1860 Nagy Pál v. Mészáros Pál, lelőtték (Visnyeszéplak, Vitorági szőlők, sirja ma is meg van),
1862 Patkó testvérek lelőtték Jánost Fenékpusztánál, Istvánt Ságvár-Nyimi erdőben, István sirja ma is meg van.
1863 Kutyási (Leopold) György felakasztották
1864 Bergán János betyárvezért lelővik Bogdásán
1865 Gelencsér József betyárvezárt felakasztják Kaposváron
1868 Juhász András betyárvezárt agyonverik zalakarosi polgárok
1877 Séta István ("Séta Pista") betyárvezárt Verőcén bekeritik és lelövi magát.
Hogy hol volt a legtöbb akasztás azt majd mutatom, a Vármegye akkori börtöne ma is áll.
Egyedül Soromfay betyár alvezér és szintén seriál killer él meg hosszu éveket jólétben, és hogy ne szenvedjen hiányt erről maga a vármegye főispénjai gondokoskodtak, Mérey Károly majd Jankovich László.
Mondjuk én annyira sperma már nem voltam, mert 12 éves voltam és apámmal együtt őrjöngtünk az örömtől a tévé előtt, amikor odakint Oslóban, egy nagyon fontos VB-selejtezőn Kiss Laci két góljával fordítottunk a vikingek ellen.:-)
Norvégia - Magyarország 1:2, ez egy borzasztóan fontos győzelem volt abban a sorozatban.
1. A plébánia feljegyzései: Historia Domus (amit itt adtam)
2. A Főispáni Hivatal levéltára, kriminalisztikai jegyzőkönyvek, kihallgatások Ezeket Gönczi Ferenc dolgozta fel "Somogyi betyárvilág".
3. és végül a Némedi plébános Juhász Mihály feljegyzései "Rablókkal való találkozás", aki meg személyesen a második rablóval (Patkó betyár társával) találkozott 1864-ben. Ez is mulatságos történet lett, de itt nem raboltak ki senkit, és nem is öltek meg senkit, de a plébános ur, a feljegyzései végén igy dohog:
"A főispáni hivatal engem "rablókkal való cimborálás" cimén megbüntetett 40 forint birsággal. Ugyanakkor az ispán még egy rossz szót sem kapott, aki pedig a csárdában 2 nap és 2 éjjel egyfolyt részegeskedett a betyárokkal".
