Akkor hogy mégnagyobb kedved legyen, Somogy egyik legszebb temploma, Balatonkereszturon.
A templomot 1753 és 58 között gróf Festetich Kristof emeltette.
Festetich Kristof és az idős Festetich grófné képét látod a fotok közt, az ál-ablakban festették meg magukat.
A templom egy középkori elpusztult templom alapjaira épült. Az épitész Hofstadter Kristof volt.
A freskok Maulbretsch műhelyéből kerültek ki, ami nem csoda, hiszen Festetich Kristof barátja volt Padányi Biro Márton, Veszprém püspöke.
A festetichek Somogy és Zala meghatározo családja és késöbb roluk még sok szó esik. Nemcsak Kristofrol, hanem a többiről is, Györgyről. Juliannáról, Taszilóról, Lászlóról etc.
Amit a képeken látsz:
Szentháromság
Angyali üdvözlet
Gr. Festetich Kristof valszeg a gyontatoatyjával
az öreg Festetich grofné két pappal
Szent Bretalan tartja saját lenyuzott bőrét
Szent András apostol az András kereszttel
Konstantin császár anyja, Szent Heléna megtalálja Krisztus keresztjét
A HIT a REMÉNY és a SZERETET női allegoriái
Herakleios bizánci császár a perzsáktol visszaveszi a szent keresztet
Az ominózus 1887. október 1-jei lövöldözés, amelyben Rankó és Szántó meghalt, Oroszlánt pedig elfogták, a szentgáli erdőben volt, Veszprém és Zala vármegyék határán.
Innen kezdve nem igazán értem, hogy Oroszlán ezzel kapcsolatos tárgyalása miért pont Kaposvárott zajlott, de nem akadékoskodom tovább. :-)
Ez volt akkor az előzménye a kaposvári tárgyalásnak amiről betettem a linket és ahol Oroszlán Pál lenyűgözte a kiváncsi hallgatoságot.
Amit mutatok, az a somogyi betyárvilág vége.
Az épület a kaposvári uj börtön, ami 1822-ben épült. A második emelete épült rá a 19. század utolsó negyedében, itt volt az Oroszlán Pál tárgyalás, ahogy Gönczi Ferenc egykori muzeum igazgato leirta.
Ahonnan meg én fotoztam, körülbelül az volt a betyárok akasztásának szintere. Valamikor a park börtönudvar volt és a börtönt kiegászitette még két szárny, Amit a 20. század elején lebontottak.
Itt akasztották Gelencsért, lásd a nyito folmet, és még ha jol tudom Kutyás Leopoldot meg az előbb emlitett betyárokat, lásd a korabeli hirdetményen pár hozzászolással alább és még sokakat.
Bár inkább a magyar betyárvilág topikba való, de a magát "betyárkirálynak" tituláló Renkó Kálmánról (1827 - 1887. október 1.) találtam egy nagyon jó kis cikket:
Igen, majd a börtönböl megszökve Somogy megyébe tette át s "székhelyét" 1887-ben. Itt "dolgoztak" egy ideig társável Renko Kálmánnal (aki anno még a Rózsa Sándor bandában is tag volt).
Oroszlán Pál következő pere Kaposváron zajlott 1889-ben, ez volt a megye utolsó betyárpöre.
Igy van és ez a talponálló vagy statáriális itélkezés, hullámokban zajlott.
A némedi plébánosnak Juhász Mihálynak igen nagy szerencséje volt, hogy a "rablókkal való cimborálást" 40 forinttal meguszta.
Két betyárvezár maradt csak hosszu életű.
Egyik Oroszlán Pál v. Oroszlán Pali az utolsó somogyi betyár, vácott halt meg a börtönben, érdekes modon a börtön már akkor csak hotel volt neki, mert nappal kint járt a városban.
A másik meg Soromfay József, ako sorozatgyilkos volt, Patkó, Bergán majd Gelencsér alvezére. Ő viszont végig szabadlábon volt ráadásul igen jó módban hála a főispáni barátságnak, ami megint egy különös történet: Magyaroroszág első vádalkuja amit az igen szép felesége eszközölt ki személyesen Mérey főispánnál.-....
Erről az utóbbiról film is készült, ez van a nyito hozzászolásban.
Azért az elég durva, hogy az ítélet minden esetben rögtön kötél általi halál volt, persze azt sem feledjük, hogy ez a 48-49-es szabadságharc utáni megtorlás időszaka.
A vadnyugati világhoz vadnyugati megtorlás tartozott.
Amikor a betyárság elszabadult, hullámokban egy egy időszakra, a Vármegye a Helytaertó tanácshoz fordult, hogy engedélyezze a statárium kihirdetését.
A statárium azt jelentette, hogy "rögtönitélő biróságok" vagy "talponállo biroságok" (más néven) alakultak.
Az elfogott betyárokat 1-2 napon belül a helyszin közelében felakasztották (más itélet nem volt).
A felakasztottak valamenynien fiatel emberek voltak, 19 és 29 év között.
A 30 éven tuli betyár ritkaság volt, nem élték meg rendszerint ezt a kort.
A 60-as évek volt a nagy leszámolás ideje.
Az alfoldi betyárokkal ellentétben a somogyi betyárvezérek csak kb 2-4 évig lehettek vezérek, utána lelőtték, felakasztották őket és az alvezérből lett a vezér. Ugyanakkor a somogyi betyárok sokkal brutálisabbak voltak, rendszerint serial killerek.
Igy történt a leszámolás:
1860 Nagy Pál v. Mészáros Pál, lelőtték (Visnyeszéplak, Vitorági szőlők, sirja ma is meg van),
1862 Patkó testvérek lelőtték Jánost Fenékpusztánál, Istvánt Ságvár-Nyimi erdőben, István sirja ma is meg van.
1863 Kutyási (Leopold) György felakasztották
1864 Bergán János betyárvezért lelővik Bogdásán
1865 Gelencsér József betyárvezárt felakasztják Kaposváron
1868 Juhász András betyárvezárt agyonverik zalakarosi polgárok
1877 Séta István ("Séta Pista") betyárvezárt Verőcén bekeritik és lelövi magát.
Hogy hol volt a legtöbb akasztás azt majd mutatom, a Vármegye akkori börtöne ma is áll.
Egyedül Soromfay betyár alvezér és szintén seriál killer él meg hosszu éveket jólétben, és hogy ne szenvedjen hiányt erről maga a vármegye főispénjai gondokoskodtak, Mérey Károly majd Jankovich László.
Mondjuk én annyira sperma már nem voltam, mert 12 éves voltam és apámmal együtt őrjöngtünk az örömtől a tévé előtt, amikor odakint Oslóban, egy nagyon fontos VB-selejtezőn Kiss Laci két góljával fordítottunk a vikingek ellen.:-)
Norvégia - Magyarország 1:2, ez egy borzasztóan fontos győzelem volt abban a sorozatban.
1. A plébánia feljegyzései: Historia Domus (amit itt adtam)
2. A Főispáni Hivatal levéltára, kriminalisztikai jegyzőkönyvek, kihallgatások Ezeket Gönczi Ferenc dolgozta fel "Somogyi betyárvilág".
3. és végül a Némedi plébános Juhász Mihály feljegyzései "Rablókkal való találkozás", aki meg személyesen a második rablóval (Patkó betyár társával) találkozott 1864-ben. Ez is mulatságos történet lett, de itt nem raboltak ki senkit, és nem is öltek meg senkit, de a plébános ur, a feljegyzései végén igy dohog:
"A főispáni hivatal engem "rablókkal való cimborálás" cimén megbüntetett 40 forint birsággal. Ugyanakkor az ispán még egy rossz szót sem kapott, aki pedig a csárdában 2 nap és 2 éjjel egyfolyt részegeskedett a betyárokkal".
Sajnos a ZTE FC hivatalos oldalán lényegében semmi nincs a klub történetéről, kivéve az eddigi legnagyobb sikerek felsorolását.
De azért nem adom fel.
Áttérve Somogyra és a Kaposvári Rákóczira, azért megemlítem, hogy a 70-es évek második felében ez a klub is adott egy híres válogatott labdarúgót, korabeli népszerű csatársztárt a magyar labdarúgásnak:
Kiss Lászlóról van szó, igaz, hogy már a budapesti Vasas játékosaként lett országosan elismert és híres.
Ő 33 mérkőzésen 11 gólt szerzett nemzeti színekben, az 1982-es világbajnokságon az emlékezetes, El Salvador elleni, 10:1-es magyar győzelemmel végződött csoportmérkőzésen a második félidőben csereként beállva rövid idő alatt 3 gólt is szerzett, ezzel a mai napig is tart egyfajta futballtörténelmi rekordot.
Egyébként a Somogy megyei Taszár településről származik.
Ott tartottunk, hogy a Patkó testvérek szétváltak és az idősebb János Dél-Zselicben betyárkodott, mig a másik István Külső-Somogyban,.ahol is Tab városkája vagyon.
Az ifjabb Patkó meglátogatta Razgha Lajos atyát, aki is a Historia Domusba igy ir erről:
1862
Ezen év reám nézve nagy szerencsétlenséget hozott, mert kiraboltattam, ugyanis martius 17 -én a nágotsi vásárról, ...... vacsorára hivattam, s amint ebédlőmben szokott helyemhez értem és imádságom az estebédhez kezdeni akartam, két fegyveres rablótól megtámadtattam , megköttettem, s elsőbb fegyvereimtől, aztán pénzemtől megfosztattam, a templom ládájának sem irgalmaztak, mert azt is kirabolták s elvittek belőle 49 ft. 94 kr. árt, úgy a Sz. Flórián kőszobrának is pénzét 21 ft 8 krt. . Azután lovaim tulajdon kocsimba befogták és eltávoztak.
Ettől kezdve plébános ur ki sem mozdult fegyver nélkül,. A plébánia kertjében pedig lőgyakorlatokat tartva mesterlövésszé képezte ki magát.
Két év mulva, plébános ur arra lett figyelmes, hogy a szemközti házba éjjel valaki bemászik, Patkóékra gondolva kapta a fegyverét és azonnal tüzelt,.ez esetben nem Patkóék voltak, hanem a plébános ur fehércselédjéhez mászott be épp a csendőr szeretője. Tévedésből őt kapta le az atya, aki kisietve megnézni kit lőtt le, az csendőr a lábainál hörögve kimult.
Erről igy ir az atya a Historia Domusban.
1864
Ez évi december 16-án nagy szerencsétlenség ért, mivel éjjeli 11 óra tájban midőn első álmomat aludnám cselédjeim által felriasztattam, hogy az ablak alatt emberek kullognak, s különösen egy az ablaknál, melly a kertre szolgál, ólálkodik, én felrettenvén, azt hivén, hogy rablók, puskát ragadva siettem ki, s a cselédszoba ablaknál lévő ablakra kisütöttem, oly szerencsétlenül, hogy az elesett. Midőn a történtek után, férfi cselédjeimér elküldöttem, hogy azok a kertbe nézzék meg, micsoda ember van meglőve . Visszajövén nagy meglepetésemre azt mondták hogy Nagy János csendőr hörögve fekszik ott. Természetes vizsgálat történvén kitűnt, hogy egyik nőcselédemmel szerelmi viszonyba lévén, illy éjjel és részeg fővel jött, a bástyát keresztül ugorván a kertbe, s utána az ablak alatt leskelődött.
Somogy egyik legszebb temploma, az andocsi kegytemplom.
Andocson is felépült egy gótikus kápolna, amely azonban a legenda szerint mennyei eredetű: 1520 táján angyalok hozták az égből. Ezután állítólag még a megszálló törökök sem merték levenni a keresztet a kápolna tornyáról, sőt, szabadságot és védelmet biztosítottak a helyi lakóknak és az ide érkező zarándokoknak.
1725-ben új kolostort kezdtek építeni, amely akkortájt készülhetett el, amikor a ma is álló templom alapkövét letették. A régi, gótikus kápolnát szentélyként építették hozzá az új, barokk stílusú, nagy méretű templomhoz. A díszes kegyoltár, ahol az ősi Mária-szobor látható, 1746-ra készült el Zichy Ádám jóvoltából (pénzadományából), néhány éven belül pedig a környék földesúri családjai hat mellékoltárt is építtettek. Az elkészült templom felszentelését Padányi Biró Márton püspök végezte 1747. december 17-én.
A 19. században a ferences kolostor börtönként is működött. A csendőrt lelövő papot, a tabi Razgha Lajos atyát emberölésért püspöke ide záratta be elmélkedésre a felelősségteljes fegyverhasználatról két teljes hétre, 1868 táján. .
