Bár nem zalai, hanem Vas ("Vazs") megyei, kőszegi születésű, de talán a ZTE legnagyobb futball-legendája volt Kereki Zoltán (sz. 1953), aki 1979 és 1984 köött volt a zalai klub játékosa, ahová a szombathelyi Haladásból igazolt át.
Egyébként 1976 és 1980 között 37-szer húzhatta fel a címeres mezt (akkor még a szoci címerrel), a válogatottban 7 gólt szerzett.
1977. április 30-án egy nagyon fontos VB-selejtezőn a Szovjetunió ellen győztes gólt szerzett, 2:1 nekünk 70 ezer őrjöngő néző előtt a Népstadionban. Na, akkor még volt magyar futball...de reméljük, hogy hamarosan ismét lesz.:-)
.. Úgy tűnik, hogy akkor már meg lehetett verni a nagy hősies Szovjetuniót, legalábbis fociban, mert Kerekit sem érte semmi bántódás, gulágra sem vitték, sőt tovább focizhatott a válogatottba...:-)
Az 1978-as argentínai VB-re kijutó magyar fociválogatott oszlopos tagja volt, az 1978-as VB-n a válogatott mindhárom mérkőzésén pályára lépett:
Szinte minden nagyobb magyar településen van ilyen rossz hírű, "késdobáló" vendéglátóipari egység, de ha az ember jobban utánanéz a dolgoknak, kiderül, hogy általában a valóságban távolról sem annyira vészesek, mint a hírük...
Egyébként hávízi, zalakarosi, kehidakustányi nyaralások, no meg sümegi várlátogatások révén Zala lett a kedvenc dunántúli megyém, bár még legalább a kétharmada hátra van, hogy bejárjam és megismerjem.
(Jó, tudom, hogy Sümeg ma már Veszprém megye, de történelmi szempontból Zala vármegyéhez tartozott és tartozik, az 1950-es megyerendezést vissza kellene csinálni...)
Azért egy régi kerékpártúra kapcsán Somogyból is vannak kellemes benyomásaim. :-)
Ezt köszönöm és magam is elcsodálkoztam, hogy a Rákoczi lassan 100 éves lesz.
Még nagyapám kora és a 70-es évek. Nagyapám nagy RÁkoczi drukker volt és ott lakott a Nagy Imre ház közelében, akkor ez még Május 1 utca vol, ma Fó utca.
Visszafelé betért Kaposvár leghirhedtebb késdobálojába, a neve "Kék Egér" volt.
A "Kék Egér" mint helyszinrül egy magyar drámairó nemrég irt egy szindarabot is.
Rendzseres verekedések és késelésekről meséltek a régiek és ugy tünik valódi szocreál krimo volt a külvárosban.
Aki esetleg úgy véli, hogy mi a francot keres a zalai meg a somogyi megyeszékhely csapata az első osztályban, annak elmondom, hogy szerintem Zalában még egy európai szuperklub is megszenvedne a győzelemért, ha nemzetközi kupameccsen a ZTE ellen futballozna.
Sőt, volt olyan eset is, hogy egy nagyképű angol szuperklub elutazott a zalai megyeszékhelyre BEK-mérkőzésre, hogy majd 3-at, 4-et, 5-öt szórnak ezeknek a zalaiaknak, aztán meg egyet sem sikerült, sőt a 88. percben jött a Koplárovics Béla és megvillant...
Namost azt nem ígérem, kedves Cracovius, hogy a következő szezonban a két délnyugat-dunántúli gárdának fogok szurkolni, de te mint elkötelezett somogyi lokálpatrióta, nyugodt szívvel megteheted, főleg a Kaposvári Rákóczinak. :-)
Úgy néz ki, hogy a következő szezontól mindkét megyeszékhely elsőszámú labdarúgó-csapata az első osztályban folytatja, miután a Zalaegerszegi TE megnyerte a másodosztályú bajnokságot, a Kaposvári Rákóczi pedig nagy valószínűségel második lesz (remélem, hogy nem kiabálom el).
A magadfajta dél- és délnyugat-dunántúliak örvendhetnek. :-)
Ennek kapcsán megnéztem a neten a 2 klub rövid történetét, amely egyúttal egy kissé Zalaegerszeg és Kaposvár futballtörténetére is rávilágít.
Zalaegerszegen egyébként 1912-ben mutatkozott be a sportág, a Zalaegerszegi Torna Egylet pedig 1920-ban alakult.
Kaposvárott 1923-ban alakult meg a Rákóczi Sport Club, 1927-ben fúzióra lépett a Kaposvári Petőfi Atlétikai Clubbal és már 11 szakosztállyal működött tovább az egyesület Kaposvári Rákóczi Atlétikai Club néven.
A II. vh-t követően a Rákóczit beolvasztották az újonnan létrehozott KDSK-ba. 1955-től a csapat neve Kinizsi lett, és a másodosztályban küzdött a minél jobb helyezésért. A csapat az 1970-es évek elején kapta vissza a régi nevét.
Mindkét klub volt már különben első osztályú, sőt a ZTE magyar bajnok is 2001/2002-ben, bajnoki bronzérmes pedig 2006/2007-ben.
2010-ben a Magyar Kupában pedig a döntőig meneteltek, ahol 2:3-ra kikaptak a Debrecentől.
2002-ben pedig a magyar szuperkupa döntőjében: ZTE - Újpest 1:3
A kaposváriaknak az NBI-ben egy 6. hely a legjobb helyezésük 2007/2008-ból.
Itt a Patkó féle személyleirás ahol 2x is emlitik igy "öt lövéses revolver".
A körözvényt 1962 május 26-án adta ki Priviczer István a Budai Helytartótanács nevében.
Látod Patkó személyleirását is. A 45 év kicsit tulzás, ekkor csak 37 éves volt. A május 6-i Pördeföldei csata után, ahol két pandur elesett.
Az alatta levö képen pedig egy negyedik betyárpisztoly, ezt is a Gyöngyösi csárdában állitották ki, eredeti pisztoly, a Darnai gyűjtemény része, amit a Balaton Muzeum öriz, de a többi betyárfegyver nincs kiállitva (csak ez a pisztoly, mellette egy puska is). A pisztoly, nagy, kb 30 centis pisztoly, a Sobri banda valamelyik tagjának tulajdona volt. Ez Patko müködése elött volt kb 30 évvel, 1837, a lápafői csata után került a hatóságok tuljadonába illetve Sobri bandájának többi tagjának elfogásakos és valamikor a 20. század elején kerültek árverezésre amikor Darnai Kálmán vásárolta meg őket (kb. 20 darab) a tapolcai muzeum tuljadonába. A Tapolcai Muzeum gyűjteménye ma a Keszthelyi Balaton Muzeumban található.
Gönczi Ferenc (1865 - 1944) volt az első aki kutatta. Néprajzos és muzeumigazgato Kaposváron. Ő arrol sirt "ha valaki 70 évvel azalőtt elkezdte volna kutatni, sokkal több eredményre jutott volna. " Szerintem meg elég lett volna, ha ő maga áll neki pölöl 40 éves kor
ban és nem vár erre 1940-ig. Irt erről egy 250 oldalas könyvet. Itt elolvashatod:
Aztán a második Berta Gyula, ő rendőrszázados. Szintén irt egy 250 oldalas könyvet és érdekes modon 80%-ban ujat hozott, nem Gönczi ujra irása. Neki nincs fenn a könyve e neten.
Elképzelhető, mert a legendás Colt-gyár első modelljei is ötlövetűek voltak, a legendás hatlövetű modellek utána kerültek kifejlesztésre (Samuel Colt, amerikai fegyverkovács 1835-ben szabadalmaztatta a forgótáras pisztolyt, a gyártás 1837-ben kezdődött).
Később persze már nem csak a Colt-gyár gyártott revolvereket, hanem más cégek is, pl. a Smith and Wesson és mások is
Persze, hogy a somogyi betyároknál konkrétan milyen gyártmányú és modellű revolverek voltak, nekem nincs adatom, eléggé specifikus a téma, szerintem kevesen kutatják.
Azt jelenti, és utána is néztem, de nem lehet tudni, mert a családi iratok a török korban elvesztek ilyenformán az első ismert őst 1610-ből ismerjük csak.
Az egy l-el irandó Talián az másik csaláád és nekik Szentkirályszabadján volt kastélyuk.
A Tallián család osztopáni kastélya. 1857-ben már állt, a torony 1910-es épitásü. Nem volt egy öncélu épitkezés, mert bizotornyul szolgált.
Ezt irják rola:
"Vizeki Tallián Andor 1935-ben bekövetkezett halála után az örökösök eladják Korber Miklós budapesti kalapgyárosnak.Korber Miklóst az oroszok elől való menekülés közben lelövik.A 2. világháború végén laktanya,majd 1946-ban a vörös hadsereg foglalja le."
Nem olyan rég (most északon vok mert Husvét van) kezembe került a Patkó banda egyik körözési levele (1860, 61 vagy 62-ből). A körözési levél a Gyöngyösi csárdában megtekinthető.
Ez a személyleirásuknál, mindhárom bandatagnál, a következőt tartalmazza: nála "5 lövetü revolver" vagyon. Erre gondoltál?
Patko János személyleirása köszönö viszonyban sincs a két amugy egymásra semmiben nem hasonlito portéra.
Annál inkább megegyezik az itt megadott portérval, a linkben a 303 oldalon, 9 kép.
Adott a feladat, a koponyán kraniometriai méréseket végezni és az alapján az antropológiai fenotípust meghatározni (vagy legalább megpróbálni), továbbá a csontokból genetikai vizsgálatokat végezni, mtDNA és Y-DNA.
Lassan, de biztosan gyűlnek az adatok az avar kor népességére vonatkozóan is, mint ahogy azt a magyar etnogenezis topikban belinkelt tanulmány is bizonyítja.
A Tallián család, Somogy geyik jelentős birtokos családja építtette, és 1747-ben szentelték fel a Szentháromság tiszteletére a barokk stílusú római katolikus templomot. A család egyes tagjainak örök nyugodalmat a templom kriptája ad.
A Tallián család somogyi eredteű nemesi család, 1810-től emelkedett fel. Jelentősebb birtokai Osztopánban, ahol áll a hatalmas családi kastély és Ádándon voltak.
Magán gyűjteményekben? Aukciókon feltűnnek eredeti darabok?
A néprajzi muzeum gyűjteménytárában ezekről semmi?
Utánanéztem a Nagy Betyárkönyvnek. A 98 oldalával ez "Nagy" Betyárkönyv. Ahogy láttam közel 6 000 forint. Ez már tényleg betyár. (Toroczkai szépen lehuzta).
Ezt töltsd le, Ingyen van. 470 oldal. és csak somogyi betyár. 600 betyárral.
Gönczi Ferenc irta. 1944-es könyv. Nagyon jó stilusa van. ha jol emléxem 1865-1944 és a Somogy Megyei Muzeum hajdani igazgatója.
Sajna 70 évesen kezdett neki. Ha 40 évesen áll neki, 5x ekkora anyagot gyüjthet, mert több somogyi betyárvezérrel is beszélhetett volna. A nagy tulélő Soromfai (lásd a nyitófilmjét a topiknak) aki alvezére volt a 2 Patkónak és a tömeggyilkos Gelencsérnek is, maga is sorozatgyilkos volt, mégis egy vádalkuval büntetlenül meguszta és még jo melot is kapott Szigetváron, ahol 90 éves koráig élt (anyja 104 éves koráig, aki büntetlenségét feleségével Mérey főispánnál kijárta). A másik meg Oroszlán Pál, aki kortársa volt Göncinek.
A másik mai, 2002-es Berta Gyula: Betyárok hóhérok börtönök Somogyban. Ez sajna nincs meg. Ez 408 oldalas, de nem Gönczi ujrakiadása, hanem vadi uj eredményekkel tele. Berta nem néprajzos, nem muzeologus, hanem rendörtiszt kutató.
Neked nem tom mit mond, de nekem azért olvasmányos Gönci, mert elöttem van valamennyi helység képe, táj, erdő, épület is ahol lehet.
Somogyban, Zalában, Baranyában ebből a korbol rengeteg épület fennmaradt (sajnos sokat kádárizáltak, vissza kell állitani eredeti formájában), sokuk közvetlenül kötődik a betyársághoz, messze nem csak a Patkó ház. Ezeket majd mutatom. Az alföldi falvakban mára majdnem "sömmi".
"1. A Kikunfélegyházi Rózsa Sándor pisztolyon, a Kiskunhalasi gyűjteményen és a Darnay gyűjteményen kívül hol vannak még betyárfegyverek? Mármint eredeti? "
Szerintem sehol.
"2. Ezek az irodalmi adatok (ami nem szépirodalmi) a betyár revolverre vonatkozolag mik?"
Majd utánanézek Szentesi Zöldi könyvében, úgy emlékszem, hogy ott olvastam.
Még visszatérve a csodás Gál Franciskára és a Szőlőskislaki (Balatonboglár mellett) kastélyára, ezt a cikket érdemes róla elolvasni. (Hasonlóan szép, de tragikus történet még egy volt Somogyban, késő Kádár kor, ez Molnár Csilla).
a szép sztár, aki szerepért könyörgött, majd mindenkit meghódított
1. A Kikunfélegyházi Rózsa Sándor pisztolyon, a Kiskunhalasi gyűjteményen és a Darnay gyűjteményen kívül hol vannak még betyárfegyverek? Mármint eredeti?
2. Ezek az irodalmi adatok (ami nem szépirodalmi) a betyár revolverre vonatkozolag mik?
Apropo szépirodalom, ezek hitelességét egy az egyben elfelejthetjük, a szépirók közül egyedül Krudynak volt közvetlen családi tapasztalata a betyárokról, mert nagybátyja Krudy Kálmán betyár volt.
Krudy Kálmán ugy maradt fenn az emlékezetben mint Noszlopy féle gerilla (apropo Noszlopy is egy szép somogyi történet, de erről majd később). A kriminalisztikai jelentésekben meg mint veszélyes rabló.
Ezek hagyományos egylövetű pisztolyok, amelyek Magyarországon szinte egyeduralkodóak voltak az 1850-es évek végéig.
Az 1848-1849-es szabadságharcban is ilyesmi pisztolyok voltak használatban, tehát a revolver akkoriban kvázi ismeretlen volt errefelé vagy legalábbis nagyon nagy ritkaságnak számított.
Arról viszont vannak irodalmi adatok, hogy az 1860-as évek közepe, vége felé egyes magyar betyárok már ismerték és használták a revolvert mind Somogyban, mind a Dél-Alföldön - ezek egy része persze szépirodalom, mint pl. Kéry Csaba Zsiványok c. regénye.
Azt azért vegyük figyelembe, hogy a korabeli Magyarország nem a korabeli USA volt, ahol gyakorlatilag tömegesen és viszonylag mérsékelt áron bárki hozzájuthatott korszerű tűzfegyverekhez, revolverekhez, ismétlőpuskákhoz.
Rózsa Sándor pisztolya (bele is kardolta, hogy Rózsa Sándor tulajdona, egy kis része látszik a pisztoly markolatán). Ez a kiskunfélegyházi gyűjteményből
