Gönczi Ferenc (1865 - 1944) volt az első aki kutatta. Néprajzos és muzeumigazgato Kaposváron. Ő arrol sirt "ha valaki 70 évvel azalőtt elkezdte volna kutatni, sokkal több eredményre jutott volna. " Szerintem meg elég lett volna, ha ő maga áll neki pölöl 40 éves kor
ban és nem vár erre 1940-ig. Irt erről egy 250 oldalas könyvet. Itt elolvashatod:
Aztán a második Berta Gyula, ő rendőrszázados. Szintén irt egy 250 oldalas könyvet és érdekes modon 80%-ban ujat hozott, nem Gönczi ujra irása. Neki nincs fenn a könyve e neten.
Elképzelhető, mert a legendás Colt-gyár első modelljei is ötlövetűek voltak, a legendás hatlövetű modellek utána kerültek kifejlesztésre (Samuel Colt, amerikai fegyverkovács 1835-ben szabadalmaztatta a forgótáras pisztolyt, a gyártás 1837-ben kezdődött).
Később persze már nem csak a Colt-gyár gyártott revolvereket, hanem más cégek is, pl. a Smith and Wesson és mások is
Persze, hogy a somogyi betyároknál konkrétan milyen gyártmányú és modellű revolverek voltak, nekem nincs adatom, eléggé specifikus a téma, szerintem kevesen kutatják.
Azt jelenti, és utána is néztem, de nem lehet tudni, mert a családi iratok a török korban elvesztek ilyenformán az első ismert őst 1610-ből ismerjük csak.
Az egy l-el irandó Talián az másik csaláád és nekik Szentkirályszabadján volt kastélyuk.
A Tallián család osztopáni kastélya. 1857-ben már állt, a torony 1910-es épitásü. Nem volt egy öncélu épitkezés, mert bizotornyul szolgált.
Ezt irják rola:
"Vizeki Tallián Andor 1935-ben bekövetkezett halála után az örökösök eladják Korber Miklós budapesti kalapgyárosnak.Korber Miklóst az oroszok elől való menekülés közben lelövik.A 2. világháború végén laktanya,majd 1946-ban a vörös hadsereg foglalja le."
Nem olyan rég (most északon vok mert Husvét van) kezembe került a Patkó banda egyik körözési levele (1860, 61 vagy 62-ből). A körözési levél a Gyöngyösi csárdában megtekinthető.
Ez a személyleirásuknál, mindhárom bandatagnál, a következőt tartalmazza: nála "5 lövetü revolver" vagyon. Erre gondoltál?
Patko János személyleirása köszönö viszonyban sincs a két amugy egymásra semmiben nem hasonlito portéra.
Annál inkább megegyezik az itt megadott portérval, a linkben a 303 oldalon, 9 kép.
Adott a feladat, a koponyán kraniometriai méréseket végezni és az alapján az antropológiai fenotípust meghatározni (vagy legalább megpróbálni), továbbá a csontokból genetikai vizsgálatokat végezni, mtDNA és Y-DNA.
Lassan, de biztosan gyűlnek az adatok az avar kor népességére vonatkozóan is, mint ahogy azt a magyar etnogenezis topikban belinkelt tanulmány is bizonyítja.
A Tallián család, Somogy geyik jelentős birtokos családja építtette, és 1747-ben szentelték fel a Szentháromság tiszteletére a barokk stílusú római katolikus templomot. A család egyes tagjainak örök nyugodalmat a templom kriptája ad.
A Tallián család somogyi eredteű nemesi család, 1810-től emelkedett fel. Jelentősebb birtokai Osztopánban, ahol áll a hatalmas családi kastély és Ádándon voltak.
Magán gyűjteményekben? Aukciókon feltűnnek eredeti darabok?
A néprajzi muzeum gyűjteménytárában ezekről semmi?
Utánanéztem a Nagy Betyárkönyvnek. A 98 oldalával ez "Nagy" Betyárkönyv. Ahogy láttam közel 6 000 forint. Ez már tényleg betyár. (Toroczkai szépen lehuzta).
Ezt töltsd le, Ingyen van. 470 oldal. és csak somogyi betyár. 600 betyárral.
Gönczi Ferenc irta. 1944-es könyv. Nagyon jó stilusa van. ha jol emléxem 1865-1944 és a Somogy Megyei Muzeum hajdani igazgatója.
Sajna 70 évesen kezdett neki. Ha 40 évesen áll neki, 5x ekkora anyagot gyüjthet, mert több somogyi betyárvezérrel is beszélhetett volna. A nagy tulélő Soromfai (lásd a nyitófilmjét a topiknak) aki alvezére volt a 2 Patkónak és a tömeggyilkos Gelencsérnek is, maga is sorozatgyilkos volt, mégis egy vádalkuval büntetlenül meguszta és még jo melot is kapott Szigetváron, ahol 90 éves koráig élt (anyja 104 éves koráig, aki büntetlenségét feleségével Mérey főispánnál kijárta). A másik meg Oroszlán Pál, aki kortársa volt Göncinek.
A másik mai, 2002-es Berta Gyula: Betyárok hóhérok börtönök Somogyban. Ez sajna nincs meg. Ez 408 oldalas, de nem Gönczi ujrakiadása, hanem vadi uj eredményekkel tele. Berta nem néprajzos, nem muzeologus, hanem rendörtiszt kutató.
Neked nem tom mit mond, de nekem azért olvasmányos Gönci, mert elöttem van valamennyi helység képe, táj, erdő, épület is ahol lehet.
Somogyban, Zalában, Baranyában ebből a korbol rengeteg épület fennmaradt (sajnos sokat kádárizáltak, vissza kell állitani eredeti formájában), sokuk közvetlenül kötődik a betyársághoz, messze nem csak a Patkó ház. Ezeket majd mutatom. Az alföldi falvakban mára majdnem "sömmi".
"1. A Kikunfélegyházi Rózsa Sándor pisztolyon, a Kiskunhalasi gyűjteményen és a Darnay gyűjteményen kívül hol vannak még betyárfegyverek? Mármint eredeti? "
Szerintem sehol.
"2. Ezek az irodalmi adatok (ami nem szépirodalmi) a betyár revolverre vonatkozolag mik?"
Majd utánanézek Szentesi Zöldi könyvében, úgy emlékszem, hogy ott olvastam.
Még visszatérve a csodás Gál Franciskára és a Szőlőskislaki (Balatonboglár mellett) kastélyára, ezt a cikket érdemes róla elolvasni. (Hasonlóan szép, de tragikus történet még egy volt Somogyban, késő Kádár kor, ez Molnár Csilla).
a szép sztár, aki szerepért könyörgött, majd mindenkit meghódított
1. A Kikunfélegyházi Rózsa Sándor pisztolyon, a Kiskunhalasi gyűjteményen és a Darnay gyűjteményen kívül hol vannak még betyárfegyverek? Mármint eredeti?
2. Ezek az irodalmi adatok (ami nem szépirodalmi) a betyár revolverre vonatkozolag mik?
Apropo szépirodalom, ezek hitelességét egy az egyben elfelejthetjük, a szépirók közül egyedül Krudynak volt közvetlen családi tapasztalata a betyárokról, mert nagybátyja Krudy Kálmán betyár volt.
Krudy Kálmán ugy maradt fenn az emlékezetben mint Noszlopy féle gerilla (apropo Noszlopy is egy szép somogyi történet, de erről majd később). A kriminalisztikai jelentésekben meg mint veszélyes rabló.
Ezek hagyományos egylövetű pisztolyok, amelyek Magyarországon szinte egyeduralkodóak voltak az 1850-es évek végéig.
Az 1848-1849-es szabadságharcban is ilyesmi pisztolyok voltak használatban, tehát a revolver akkoriban kvázi ismeretlen volt errefelé vagy legalábbis nagyon nagy ritkaságnak számított.
Arról viszont vannak irodalmi adatok, hogy az 1860-as évek közepe, vége felé egyes magyar betyárok már ismerték és használták a revolvert mind Somogyban, mind a Dél-Alföldön - ezek egy része persze szépirodalom, mint pl. Kéry Csaba Zsiványok c. regénye.
Azt azért vegyük figyelembe, hogy a korabeli Magyarország nem a korabeli USA volt, ahol gyakorlatilag tömegesen és viszonylag mérsékelt áron bárki hozzájuthatott korszerű tűzfegyverekhez, revolverekhez, ismétlőpuskákhoz.
Rózsa Sándor pisztolya (bele is kardolta, hogy Rózsa Sándor tulajdona, egy kis része látszik a pisztoly markolatán). Ez a kiskunfélegyházi gyűjteményből
A somogyi betyárvilágban, az 1860-as években már nemcsak egylövetű pisztolyok voltak, hanem már megjelentek a Colt-rendszerű forgódobtáras pisztolyok, az ún. revolverek is, ugye?
OFF:
Samuel Colt amerikai fegyverműves és feltaláló 1837-ben szabadalmaztatta a revolvert, de az az USA-ban is inkább csak az 1850-es években kezdett tömegesen elterjedni, Európa középső és keleti vidékeire valószínűleg némi fáziskéséssel érkezett meg.
Tóth Patkó János Vásárosbéc 1826 március 31 – Fenékpuszta-Keszthely 1862 október
Tóth Patkó István: Endróc 1838-1840? – Nagymegyer ma Bábonymegyer 1862 september 22
Patkó István
1862 év szeptember 21-én délutáni órákban a Bábonyban állomásozó Pandúrok által üldözés közben agyonlövetett Balassa József T úri származású állítólag szökött katona rabló, ugyan az nap Bábonyba be is szállíttatott és hogy valóságosan Balassa József rabló volt, igazoltatott az őket esmérő Pandúrok és néhány megjelent lakosok által.«
»1862 szept. 22-én Balassa Józsi rabló társa összvelövöldözve, regveli órákban névszerint Patkó, a Pandúrok által elevenen elíogattaLván szinte Bábonyba beszállíttatott s egy p ár óra múlva m eghalt.«
Patkó János
Galamboknál vagy Pacsánál tűzharcban megsebesült 1862 októberében Fenékpusztán lőtte le társa Bergán János, sebei elüszkösödésekor.
Ami a képeken látható:
Patkó János leírások alapján megrajzolt portréja
Patkó János szülőháza Vásárosbécen mai állapotában, lecserélt tetővel (foto Cracowius)
Patkó János szülőháza Vásárosbécen eredeti tetővel foto Gönczi 1944 körül
Patkó István sírja Bábonymegyerben (foto Cracowius)
A falu jelenlegi templomát a Tallián család éápítette, Osztopán és Ádánd birtokosai (Osztopánról, Juhász Andrásról, az osztopáni kastélyról még külön szó lesz).
1747-ben szentelték fel, a Szentháromság tiszteletére. A család néhány tagjának a sírköve a templomban található.
A templom remekmívű szinezett és aranyozott oltárainak, szószékének alkotója sajnos nem ismert.
Aki akarja olvassa el, nem hosszu, csak kevés történeti eseményt tartalmaz. Inkább általános dolgokat, hogy éltek itt a rómaiak. Aki ezt nem ismeri.
Egy történeti eseményt viszont tartalmaz, nevezetesen ezt:
"Diocletianus császár felesége – amikor lányát, a száműzött Valériát – meglátogatta Tihanyban, a füredi szénsavas gyógyforrás vízének tulajdonította csodás javulását, melynek emlékére Valéria Diana oltárt emeltetett a tihanyi félszigeten. "
Itt jegyezzük meg, hogy a nevezett császárné késöbb Diocletiánus utódának, Maximian Galeriusnak áldozata lett, keresztény mártir, 303-ban. A szenetk közé mint Szent Alexandra császárné vonult be.
A másik történelmi adalék amit innen megtanulhatunk, közismert:
"A források már ekkor a gyógyhatásról szólnak, s állítólagosan a bizánci császárné, Theodora, a Kr u. 5. században nagy kedvvel fogyasztotta a kékkúti vizet."
Ennek a forrásnak a vizét ma Theodora-ként forgalmazzák.
Régen ugy gonodlták, hogy testvérek és a Patkó csak felvett név álnáv.
Kb 2 éve tisztázódott levéltári és anyakönyvi kutatásokból, hogy:
1. nem testvérek voltak hanem unokatestvérek, egyikők, a János Vásárosbécen a fiatalabb István pedig Endrőcön született.
2. Az is kiderült, hogy a Patkó nem álnév, hanem megkülönböztető név, amit a hivatalos iratokban is belefoglaltak így "Patkó Tóth" vagy "Tóth Patkó". A megkülönböztető nevet falun használták, azoknál, akiknek gyakori volt a nevük (Tóth, Kiss, Nagy, Kovács stb.), hogy megkülönböztessék őket.
Igy a falu egyik végén lakó Tóth család volt az Alsó-Tóth, a másik végén lakó a Felső-Tóth, ilyen megkülönböztető név a Patkó Tóth (anyai ágról több rokonuknak volt a családi neve Patkó).
Vásárosbéc és Endrőc somogyi falvak, amelyeket 1950-ben Baranyához csatoltak. Szigetvári járás.
Róluk még lesz szó, csak mert több emlék, épület is fennmaradt.
Somogy leghíresebb betyárjaként Patkó Bandit emlegetik, ez a Patkó Bandi igazából két betyár volt, nevezetesen Tóth Patkó János és Tóth Patkó István. A nép belőlük egyetlen betyárt gyúrt.
Az idősebb János Vásárosbércen született 1826-ban, János a fiatalabbik Istávn meg 10-12 évvel később az endróci gulyás-számadó fiaként.
Mindkettőt csatában érte a lövés amibe röviddel azután belehaltak. János Fenékpusztán (Keszthelyen)érte a halál, István a Nagybábonyban (ma Bábonymegyer).
A kopjafa felirata:
tt nyugszik
Pandúrgolyóktól találva
Két kujtorgó legény
-PATKÓ PISTA-
Tóth Isván
Meghalt 1862. sept. 22-én és
-BALASSA JÓZSI-
Meghalt 1862. sept. 21-én
SOMOGYI BETYÁROK
Egyházi szertartás nélkül - elásattak
1862. sept. 24-én
- E helyen –
A képeken Patkó István és társa Balassa József sírja. Balassa Józsefet halálos lövés érte, Patkó István sebesülten találták meg a csata másnapján. A képen látjátok azt a bábonyi házat is, amelynek disznóólába a halott Balassát lefektették. A sebesült Patkó Istvánt elfogása után ide mellé fektették, aki másnapra meghalt.
Egyházi szertartás nélkül temették el őket a bábonyi temtő árkába. Sirjukat egy kopjafa jelzi.
A somogyi Szent Kristóf kápolna mellett van gy Zalában is. Jó lenne erről többet tudni.
Én is mutatok mindenkinek egy érdekességet.
Kevesen tudják, hogy az idősödő Dorffmeisetre ránk hagyta önarcképét, méghozzá az akkori világ végén egy kis zselici falucskában az akkoriban egyáltalán nem biztonságos erdők közepén.
Ez a falu Gálosfa. Ma is nehezen megközelíthető, de akkoriban a híres 67-es út még sehol sem volt, a főutvonal a „régi postakocsiúton” (betyárok útja) vezetett.
A templom az 1800-as évek elején épült, a Dorfmeister önarckép ennél régebbi, valószínű a falucska kegyura, Festetich Kristóf vagy Festetich Lajos helyeztette oda.
